Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11. szám
1984. november Amerikai Magyar Értesítő 7•oldal a Lármafában közölt felszólalásai között szerepel Bisztray professzor márványba kívánkozó véleménye is az emigráció politikájáról, azt talán kár is külön említeni. Korponay - távlati terveinek megfelelően és gyakorlati megfontolásból - nem hajlandó megszakítani kapcsolatait ezzel a nyilvánvalóan másirányban elkötelezett professzorral és még ilyen mondatok közlése elől sem zárkózik el az általa kiadott könyvben: "Felszabadítani Magyarországot, visszacsatolni Erdélyt;- Uraim, kiknek beszélnek, kiket áltatnak ezzel? Ez az egész dolog ez egy elmúlt valami, ez passzé!" A drága pénzen kiadott LÁRMAFA lapjait azonban nemcsak arra használja fel Korponay szds. ur, hogy oldalakon át közölje a munkásságáról szóló dicsérő véleményeket, hanem arra is, hogy megkíséreljen másokat - nevezetesen e sorok Íróját is - diszkreditálni. Nem tudom, milyen megfontolásból, három egymással össze nem függő cikkrészletet közöl tőlem a régmúltból és a múltból 1973-ból, 1981-ből és 1983-ból. Egymással ellentmondóknak nevezi a cikkeket, ami elsőlátásra valóban igy festhet a tájékozatlan és a cikkek előzményeit, valamint többi részét nem ismerő olvasók előtt. Újságírói rangomon alulinak tertom, hogy e három cikkrészlet ügyében magyarázkodjak, és az ő szellemi szintjére leszáll- va egyáltalán vitába szálljak Korponay szds. úrral, akinek nemcsak írni, hanem olvasni is meg kellene tanulnia. Csupán annyit óhajtok megjegyezni, hogy tiz év alatt sokmindenről megváltozhat a véleménye - ha megismer olyan tényeket, melyek azelőtt el voltak zárva előle - és ugyanarról könyvről is lehet jót, de rosszat is Írni. Mert az életben nincsen abszolút tökéletes, de abszolút rossz sem. ir Ami pedig a politikai vélemények évek alatt történő megváltozását, átalakulását illeti, ilyenre is akad példa a történelemben. Amikor Eckhardt Tibor a háborús években Amerikába jött és a nyugati hatalmaknál igyekezett interveniálni a németek szövetségében harcoló Magyarország ellen. Göndör Ferenc tajté- kozva támadt rá és kéjjel teregette ki a múltját: hogy az első kommün után Ébredő volt, hogy Horthy ellenforradalmi rendszerének első éveiben a szélsőjobbon állt, szóval minden lehető módon i- gyekezett az akkor már réges-rég más vizeken evező politikust diszkreditálni. Amikor felhívták erre Eckhardt figyelmét csak legyintett: - Göndör ingyen reklámot csinál nekem és azt hagyni kell. Addig jó, amig ellenségeim vannak... Én is ezt vallom: köszönöm Korponay urnák a Lármafa ingyen reklámját, mert ugyan mit árthat nekem az ő szurkapisz- kálása? Tempora mutantur et nos mutamur in illis: ahhoz mindig bátorság kell, hogy az ember belássa tévedését és módosítsa álláspontját, mint a konokság- hoz. Talán nem tudja Korponay ur, hogy például Marschalkó Lajos, a kiváló jobboldali publicista fiatal korában szociáldemokrata volt és csak később - a helyes oldal felismerése után - állt oda, ahol aztán élete végéig kitartott. De - noha nem ideálom a megtért kommunista - még egy közelebbi példát is fölhozhatok: a párizsi Irodalmi Újság főszerkesztője, Mérey Tibor köztudottan a legvadabb kommunista uszítást folytatta a Rákosi- időkben és az akkori rendszer prominens publicistája volt. Ma az emigráció egyik legnívósabb és következetesen kommunistaellenes folyóiratát szerkeszti és Nagy Imréről írott könyve az ötvenhatos forradalom egyik leghitelesebb forrásmunkája. Ha Korponay urnák tetszik, kapásból szolgálhatok néhány vaskos ellentmondással Méray Tibor 1952-es és 1983-as cikkeinek hangja között. Sokkal vasko- sabbakkal, mint amilyenekben ő engem a- kart megfogni. De mi értelme lenne ennek? Hasznos és jól iró embereket diszkreditálni - ez csakis a másik oldal, Kádárék érdekeit szolgálná. Vagy Korponay urnák - tudva-tudatlanul - talán épp ez a célja? ☆ A LÁRMAFA afféle vaklármafa: üresen kong és ami jó és szép van benne, azt elnyomja, elszürkiti az a sok öndicséret, politikai maszlag, meg a naiv kísérletek egyesek hitelének rontására. Kár volt a papírért... Dehát miként oktalanság lenne arra számítani, hogy a lármafán levelek sarjadnak és termést hoz, éppúgy reménytelen értelmes gondolatokat várni a lármafaültetőktől. A lármafán ugyan nem nő levél, de annál többet "termelnek" azok, akik - konstruktiv elme híján - grafomá- niás ösztöneiket abban élik ki, hogy leveleket irkáinak. Ezek a lármafa levelei. . . Hadd zárjam be ezt a kis elmefuttatást kisbarnaki Farkas Ferenc már fentebb idézett, újságban megjelent nyilatkozatának befejező mondatával: "Amennyiben mégis akadna valaki, akiknek tetszését Korponay szds. ur megnyilatkozásai megnyerik, úgy azokat csak szánni tudom." Csatlakozom az előttem szólóhoz. Flórián Tibor: "A részleges megalkuvás mesgyéi, a teljes megalkuvás útjára vezetnek, ahonnan nincs szabad visszatérés."
