Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Bécsi Napló RAKÉTA-TAKTIKA A Varsói Szerződés katonai tanácsa és a védelmi miniszterek egymást követő üléseken tárgyalták meg, miként lehetne - mint az egyik zárónyilatko- zat mondja — ..meggátolni a középtávú rakéták nyugateurópai felállítását". Moszkvából ajánlatok röppentek fel, mi szerint a szovjet 140-re csökken­tené az SS-20-as rakétái számát, ha Nyugat lemon­dana az amerikai rakétákról. Ezt azzal a fenyegetés­sel toldották meg, hogy különben az NDK és Cseh­szlovákia területén új szovjet rakéta-rendszert állí­tanak fel. Csakhogy ez a fenyegetés és eshetőség, melynek felelősségét a NATO-ra akarják hárítani, már régen nem az, hanem befejezett tény. Az elavult FROG 7 és SCUD-B jelzésű taktikai rakétákat a modern és nagyobb hatótávolságú SS-21 és SS-23 rakétákkal cserélték fel, méghozzá nemcsak az említett orszá­gokban, hanem Magyarországon is. A csere két évvel ezelőtt kezdődött meg. Ezenkívül a szovjet Len­gyelországba SS-22-es rakétákat telepített, melyek hatótávolsága 1000 km. Eddig ilyen rakéták csak a Szovjetunióban voltak. Hónapok óta szerelik Csehszlovákiában és az NDK-ban a SAM-5 (földi-légi) rakétákat. Ma­gyarországon négy SAM-5 egységet állítanak fel, kettőt a Bükkben, kettőt a Mecsekben. Ezenkívül máris folyamatban van újabb típusú szovjet rakéták építése, mint a PL-5-ös. négy robbanófejjel ellá­tott rakéta, melyet Nyugaton néha SS-40*snek is neveznek. Hatótávolsága 3000 km. Felszerelhető tengeralattjárókra is. A PL-4 (nyugati neve SS—24) megépítése a SALT II egyezmény értelmében tilos lenne. Tíz robbanófejjel rendelkezik. Először 1982. október 26-án próbálták ki. Ezeket a rakétákat akkor is kifejlesztette és felállította volna a Szov­jetunió, ha a NATO nem határozza el a rakétaután­pótlást. Mindehhez hozzá kell venni, hogy a szovjet csapa­tok és ‘Fegyverek átszervezése, modernizálása 1980 óta folyamatban van. Magyarországra is kerültek SU-24-es nagy hatótávú (1800 km) bombázók, melyek atombombát is vihetnek magukkal. Az NDK- ban állomásozó szovjet csapatok keretén belül meg­lepetésszerű támadások véghezvitelére kiképzett egységeket állítottak fel. P. W. AZ OBERWARTER ZEITUNG nov. 23-i számában jelenti, hogy a Szentgotthárdtól 10 km-el keletre fekvő Kondorfa község határát a szovjet hadsereg lezárta. Jelenleg az 5.000 km-es hatósugarú SS—20-as rakéták elhelyezésére silókat és bevetésükre kilövő bázisokat létesítenek. Mindez kb. 20 km-re az oszt­rák-magyar határtól. ☆ ☆ TILTAKOZÁS A József Attila Kör (JAK), mely a fiatal magyar írók szervezete, Tiltakozás címmel a következőket tette közzé: A József Attila Kör a magyar demokrácia, a jogállamiság, a kibontakozó reformfolya­mat szempontjából, a magyar értelmiség hi­vatásának teljesíthetése érdekében veszedel­mesnek és aggályosnak tartja a kultúrpolitikai hatóságok néhány utóbbi intézkedését: 1) a József Attila Kör tevékenységének akadályozását, a / a „Du na-völgyi közgondok" című tervezett lakitelki tanácskozás betiltá­sát, b/ a JAK—füzetek időleges leállítását, cl külföldi utazásaink (Kárpátalja, Ro­mánia) meghiúsítását, dl a programpontjainkba való egyéb be­14. oldal______________________ avatkozásokat, 2) el a „Mozgó Világ" elleni rendszabályo­kat, Kulin Ferenc főszerkesztő leváltá­sát, 3) a szilenciumok gyakorlatát, különös te­kintettel Csoóri Sándor esetére. Úgy véljük, hogy a magyar művelődés sza­badsága és méltósága összeegyeztethetetlen ezzel a gyakorlattal. Határozottan ellenezzük az átgondolatlan hatósági beavatkozások rend­szerét, mely az elviselhető mértéken túl kor­látozza a magyar Írótársadalom kívánatos autonómiáját. Tiltakozásunkat a Magyar írók Szövetsége Választmánya elé terjesztjük, azzal a kíván­sággal, hogy mérlegelje és támogassa, képvi­selje az állami szervek előtt. A tiltakozást programjavaslat és állásfoglalás egészíti ki, mely pontokba foglalva sorolja fet a legégetőbb teendőket. Tóth Dezsőt kinevették Miután a Mozgó Világ és más irodalmi ügy­ben történt egyetemista tiltakozást és aláírás­gyűjtést megakadályozták, Tóth Dezső mű­velődésügyi miniszterhelyettes vitán vett részt október 28-án, az ELTE jogi karának 9-es előadótermében, mely zsúfolásig megtelt. Parázs hangulat alakult ki. A diákok az ellen­zéki hozzászólásoknak tapsoltak. ,,Drága Barátaim, az Isten szerelmére... azt hittem, KISZ-rendezvényen vagyok" - mondta vö­rösen a miniszter. - ,JVe atyafiskodjon itt a miniszter úr" — mondta egy hozzászóló (senki nem szólította elvtársnak!) Tóth Dezső erre: - Maguk se nem barátaim, se nem elvtársaim! Hát akkor csak: Tisztelt kö­zönség!- Ne csodálkozzék miniszter úr azon, ha az ellenzék sikert arat, hiszen nincs fórumunk, ahol szabadon kifejthetnénk véleményünket. Tóth Dezső válaszában elmondta, hogy elég széles a magyar sajtó és a szellemi élet ahhoz, hogy ne kelljen ellenzéki lapokat létrehozni és szamizdat-kiadványokba írni. Erre általá­nos kacagás következett. Kinevették a mi­nisztert. - Furcsa dolog az a széles sajtó, ha az írószövetség vitáját a SZER hat hónapos késéssel hozta és mégis lekörözte a magyar sajtót - mondta az egyik hozzászóló. Mikor pedig a miniszter kérte, nehogy ám ezt a vitát is felvegyék hangszalagra (felvették!), szemébe vágták: - Egy miniszter beszéljen mindig úgy, hogy bárki felvehesse szalagra, akár a SZER, akár más. És közölje a sajtó is ezt a vitát. Mondja meg miniszter úr, mikor közlik?- Ne nézzenek engem hülyének, ez a vita sehol nem fog megjelenni - válaszolta a mi­niszter.- Szóval akkor van cenzúra? Tóth Dezső: — Kérem, központi cenzúra nincs, de a főszerkesztők elvégzik ezt a mun­kát. Ennek a rendszernek nagy előnye van, hiszen most mégis csak hozzáértő szakem­berek végzik el a cenzori munkát. Erre egy hozzászóló emlékeztette, hogy Kádár János azt mondta Helszinkiben: Ma­gyarországon nincs cenzúra. Most meg azt halljuk, hogy van cenzúra. A miniszter kifa­Amerikai Magyar Értesítő kadva azt vágta oda, hogy ha maguknak jobb a nyílt cenzúra, hát visszaállíthatjuk. - Igen, állítsák vissza - felelte egy diák - de akkor legyen jogi alapja, tessék bevenni az alkot­mányba, hogy Magyarországon cenzúra van! Aztán még a rendkívül nehéz helyzetről beszélt, a felfordulás lehetőségére utalt a miniszter és ilyeneket mondott: - Kérem én már fáradt vagyok... Nekem már régen otthon kellene lennem... Erőm végén vagyok. Sze­mély szerint én nem is vagyok alkalmas az ilyen vitára. Ez utóbbit este 1/4 10 táján helybenhagyták az egyetemisták. _________________1984. j anuár HOL VAN RÁKOSI? Senki nem tudja. Hogy hol volt, azt sokan tudják. A Farkasréti temetőben helyezték el urnáját. Azon a részen, abban í sarokban, ahol a 8-as busz és az 58-as villamos fordul. Helyrajzi száma: F/1558, 1559. Azért kapott két számot, mert két egymásfölőtt levő helyre volt szüksége. Az orosz urnák ugyanis na­gyobbak, mint a magyarok. Csak két fülkében fért el. Kívülről a felső fehér márványlapra írták rá nevét: Rákosi Mátyás és a születési meg a halálozási évszámot. Tévedésről nem lehet szó. Az urna elhelyezése után egy ideig civilruhás őrszem figyelte, mi történik. Nem történt semmi. Volt, aki megkérdezte a te­mető felügyelőségétől, hogy valóban ama Rákosi Mátyás hamvai vannak-e ott. Megerő­sítették, hogy igen. Ez egy évvel ezelőtt is megtörtént. Tavasz- szal, Illyés Gyula temetése után egyesek merő kíváncsiságból meg akarták nézni Rákosi sír­ját, de a márványtáblát valaki durván össze­törte, a fülke üres volt, az urnát elvitték. A jelek szinte egyértelműen arra vallanak, hogy nem hivatalos intézkedés történt, hanem ma­gánvállalkozás, vagy magánvállalkozásnak álcá­zott eljárás. Erőszakkal törték be a táblát, az urnát ellophatták. Érdeklődtek, talán mégis máshol helyezték el a vörös diktátor földi maradványait. Nem találtak nyomára. Rákosi Mátyás hamvai eltűntek. —m ☆ CSŰR KA ISTVÁN kilépett a Magyar írók Szövet­ségéből és lemondott az írószövetség elnökségében viselt tagságáról. Lépését a Csoóri Sándor ellen intézett méltánytalan és megfoghatatlan tilalmak­kal indokolta, melyek csak arra alkalmasak, hogy émelygést keltsenek az írókban és az országban. Az egész eljárást a jelenlegi magyar viszonyok jel­lemző megnyilvánulásának fogta fel, melyek min­den vállalkozást a mocsárba és az értelmetlenségbe húznak. ★ BETILTOTTÁK a lakiteleki Művelődési Ház októ­ber 25-re meghirdetett irodalmi estjét. Miután el­terjedt a hír, hogy író-olvasó találkozóra hívták meg Csoóri Sándort, a párt- és az állami kulturális irányítás emberei megfenyegették a művelődési ház igazgatóját, hogy elbocsátják állásából, ha megtartja az irodalmi estet. Ráadásul arra kötelez­ték, hogy a tiltást vállalja magára, senkire nem hivatkozhat. Az eset annál inkább is érthetetlen, mert a Csoóri Sándor ellen hozott publikálási ti­lalom nem jelenti azt, hogy nem léphet fel a nyilvá­nosság előtt. Sokan azt mondják, hogy a Politika (ahogy mostanában a pártot és a hatalmat nevezik) azt játssza: miként tudná még jobban elrontani saját dolgát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom