Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
12.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1984. január csonkotvények kibocsájtására készül. A telefonhálózat feljavítására vonatkozó kötvények után az állam 6 % kamatot fog fizetni, és - nyilván bizonyos összeg lejegyzése fejében - garantálja, hogy a kötvényjegyzó három éven belül telefont kap. A beígért kamat a lap szerint mintegy 2$-kal alacsonyabb, annál, mint a- mennyit a takarékpénztár fizet a betétekre, nade a takarékpénztár nem ad telefont. A magyar pénzügyi szakemberek azt remélik (feltehetőleg okkal), hogy azok, akik szeretnének telefonhoz jutni, ha kell még kölcsönt is kérnek, vagy - horribile dictu - keményebben fognak dolgozni azért, hogy módjuk legyen a szükséges mennyiségű kötvény lejegyzésére. Szép. És ha lejegyezték a kölcsönt, s a telefon vállalat arról értesiti őket, hogy jön felszerelni a telefont, akkor még ki kell fizetniük 570 dollárt, mint előfizetési dijat. Nem.'ez nem tévedés. A Wall Street Journal dollárt irt, nem forintot. Még hozzá is tette: az előfizetési dij egy átlagbért kereső személynek kereken öt havi fizetését teszi ki. ☆ A Christian Science Monitor 1983 november 17.-i számában a moszkvai PRAVDA egyik cikkével foglalkozik. A Pravda arról panaszkodott, hogy a kommunista államok fiataljai nem sokat törődnek a "halhatatlan" Lenin tanításaival. Annál nagyobb viszont az érdeklődés a nyugati életforma iránt. Ezt a problémát a különböző kelet-európai államok különbözőképen akarják megoldani. Csehszlovákiában és Romániában például a kommunista vezetők nem szűnnek meg hangoztatni, hogy a fiatalságnak sosem volt olyan jó dolga, mint most. Ezek a vazetők elvárják a fiataloktól, hogy mozgalmi dalok éneklésével fejezzék ki hálájukat a szocializmusért. A magyarok álláspontja viszont meg- közelitőleg sem ilyen merev. A magyarok valahogy nem félnek attól, hogy a rock zenekarok meg fogják dönteni a rendszert. Ők nyiltan feltárják a kérdés gyökerét. Megállapították például, hogy a fiatal házasok 60%-a kénytelen a szülőkkel lakni, a nagy lakáshiány miatt. Nna. íme a gyökér feltárva. És most mi lesz? , . \ o Z . ) UJ VAROSOK MAGYARORSZÁGON A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, 1984. január 1-től várossá nyilvánította az alábbi nagyközségeket: Dorog (Komárom m.) , Mór (Fejér m.), Sümeg és Zirc (Veszprém m.), Zalaszent- grót (Zala m. ) , Tamási (Tolna m.) , Encs és Szerencs (Borsod-Abauj-Zemplén m.), Pásztó (Nógrád m.), Heves (Heves m. ), Tiszafüred (Szolnok m. ) és Szeghalom (Békés m.). KÖZLEMÉNY Doktori disszertációmon dolgozom,aminek a témája "Kommunista fejlemények és népi ellenállás Középeurópában". A magyar forradalom /1956/ és annak előzményei állnak disszertációm központjában. Ennek teljes kiértékeléséhez szükséges megállapítanom, amennyire az a jelen körülmények között lehetséges, a szovjet hadsereg behívásának körülményeit. Erről ugyanis több elmélet létezik: egy változat szerint Nagy Imre hivta volna be ő- ket, amit Nagy határozottan tagadott. Mások szerint Gerő hivta be őket október 23-án este. Az ENSz különbizottsági jelentése szerint már szovjet csapatmozdulatok voltak október 20-21-22-én, nemcsak a záhonyi határállomás környékén, de Romániában is (l,no 153-9). Aki erre vonatkozólag bármi információ birtokában van, szeretném, ha azt velem közölné. Legjobjaink sorban távoznak az élők sorából, és évről évre kevesebben maradnak akik szem és fültanui voltak az '56-os "eseményeknek". Ezért fontos, hogy amig lehet, helyezzük ezt a fontos történelmi tényt helyes perspektívába. Bármilyen információért hálás leszek, és aki kéri, annak teljes diszkréciót igéreg. Cimem: Prof. Sándor Balogh 7 Greenbush Avenue East Greenbush, NY 1206l T. DOMBRÁDY DÓRA: A SZENT KORONÁRÓL 1984. január hatodikán lesz az évfordulója annak a szomorú eseménynek, hogy az amerikai kormány visszaküldte a Szent Koronát az orosz megszállt kommunista magyar kormánynak. A Szent Korona a szabadság, a törvény megszemélyesítőja ma ott van mint régiség tárgy a budapesti múzeumban közszemlére kirakva. A külföldi magyarság és egyesületei tiltakoztak ez ellen s próbálták Carter elnököt és a kormány vezetőit meggyőzni a mai otthoni helyzetről, hogy népünk nem szabadon választja kormányát, de mindez süket fülekre talált, tiltakozásunkat semmibe sem vették. Ezzel befejeződött a Szent Korona sorsa, csak a magyar és angol újságok akkori példányaiban maradt meg nyomuk. Tiltakozásunkat ezek örökítették meg s ha majd később történészek, vagy a felnövő magyar ifjúság erről tudni akar, nehéz munkával tudná csak a lapokat és
