Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1983-03-01 / 3. szám

16.oldal 1983. március A SZFINX Ajánlatos annak a kijelentésnek mélyére nézni, hogy Andropov semmiképp nem sztálinista! (Bécsi Napló 1982/6.) Ha abból a tételből indulunk' ki, hogy egyfajta kijelentést többféleképpen is lehet értelmezni, akkor elsősorban azt kell keres­nünk, hogy a fentebbi kijelentés és ennek valószínűsíthető magyarázata mennyire fedik egymást. Sztálin nevéhez fűződnek a kirakat­perek, a vélt és valóságos ellenfelek könyörte­len likvidálása, a nyílt tömegterror. Sztálin az évszázados orosz erőszakpolitikát folytatta szovjet mezben belpolitikájában, míg a kül­politikában az alkudozástól, sőt szövetkezés­től (pl. Hitler-Sztálin paktum) a teljes letip- rásig a mindenkori helyzettől függően az eredményes kísérletezések egész sora figyel­hető meg. Andropovnak eddig még nem volt lehető­sége pártfőtitkári minőségében érzékeltetni külpolitikai elképzeléseinek alapelveit, a kelet­nyugati kapcsolatok továbbvitelének miként­jét. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azokat a jelenségeket, amik a szovjet és vele koordinált titkosrendőrségek műkö­dését az ún. szocialista táboron kívül éppen az ő vezetése alatt jellemezték (1967 máj.- 1982 máj.). Belügyi vonatkozásban a poli­tikailag másként gondolkozók elszigetelésén, majd a Szovjetunióból való kiutasításán kí­vül nem hallgatható el a pszichiátriai keze­lés alkalmazása a kimondottan politikainak tekinthető esetekben. Nem árt emlékeztetni a moszkvai olimpiára 1980-ban, amikor a politikailag megbízhatatlan elemeket eltávo­lították a birodalom fővárosából. Ha csak ezeket a mozzanatokat vesszük is, megmu­tatkozik az eltérés a sztálinista módszerek és az ún. andropovi gyakorlat között. A háttérben persze külpolitikailag is kiraj­zolódnak a Sztálinétól eltérő módszerek. Afganisztán lerohanásától eltekintve, ami kü­lönben sem írható közvetlen az ő számlájára, a kelet-nyugati kapcsolatokat az utóbbi években a hidegháborús feszültség helyett a szubverzív tevékenység kiterjesztése jelle­mezte. Ebben a hadviselésben különös hang­súlyt kapott az ötödik hadoszlopként emle­getett kémszervezet. Mint ismeretes, ezen a téren egybehangolt együttműködés létezik a KGB és a csatlósállamok titkosrendőrsége közt: ennek megfelelően egymást állandóan értesítik a körükbe eső dolgokról, míg egész tevékenységük a KGB közvetlen irányítása alatt folyik, vagyis Moszkvából kapják az utasításokat. Ezen a felépítésen belül fenn­áll a területi szereposztás. így a cseh titkos- rendőrség működési területe külföldön első­sorban Ausztria, a keletnémeté Nyugat-Né- metország, a románé Franciaország, a bol­gáré Olaszország, a KGB-é kiváltképpen az Egyesült Államok. Az eddigi tapasztalatok szerint a magyar titkosszolgálatnak a nyugati magyar szórványok jutottak, neki kell gon­doskodnia a különböző egyesületeken és szervezeteken belül az emigráns politika felszámolásáról. Amerikai Magyar Értesítő így tekintve amíg az egyik oldalon az atomháborúval fenyegetve a békemozgalmak támogatásával Nyugat lefegyverzését szorgal­mazzák, a másik oldalon különös hangsúlyt fektetnek olyan személyek kikapcsolására, akiknek tekintélye és befolyása a szovjet nagyhatalmi politika szempontjából kellemet­len vagy kimondottan hátrányos lehet. A té­nyek ismeretében nem kell különösebben hangsúlyozni, milyen remények fűződtek a lengyel szakszervezeti mozgalom kibontakoz­tatásában II. János Pál pápa személyéhez. Ebből a szemszögből alig meglepő, hogy az eddigi kivizsgálások meggyőzően igazolták, hogy az évszázad legszégyenteljesebb merény­lete, a pápa meggyilkolására tett kísérlet a felvázolt értelemben a bolgár titkosszolgálatot terheli. A KGB vezetője a merénylet időpont­jában Andropov volt. A merénylet ténye egyrészt, a török jobboldali körökből szár­mazó merénylő személye másrészt, meghök­kentő összefüggésekre enged következtetni. A nyílt erőszak helyébe a titkos és elterelő hadmozdulatok léptek; a cilinder-kalapos „diplomaták” esernyővel gyilkolnak (1. a lon­doni merényletet a BBC egyik munkatársa ellen), vagy olyan egyénekkel gyilkoltatnak, akik távolról sem hozhatják gyanúba meg­bízóikat. A pápa ellen elkövetett merénylet sikertelensége szerencsére olyan irracionális tényezőkre (véletlen?) irányítja a figyelmet, melyekkel a matematikai beméréssel dolgozó KGB nem számolt. Vajon ki gondolhatta vol­na, hogy éppen a kis növése miatt a pápát ok­vetlen látni akaró íerences nővér ágaskodása zavarja majd meg a merénylő kezét, s a lövés nem lesz halálos? Az eset nemzetközileg sú­lyos mivoltaként fogható fel továbbá az olasz rendőrségnek szokatlanul pontos és lelkiisme­retes munkája, amivel sikerült felgöngyölíteni az ügyet. December 20-án Rómában külön parlamenti ülés foglalkozott a kérdéssel. Ebben a koordinátarendszerben villannak fel Andropov arcvonásai, aki Sztálintól és a ha­gyományos orosz erőszakalkalmazástól elté­rően a szinte végsőkig kiagyalt módszerek alkalmazásával igyekszik érvényt szerezni el­képzeléseinek. Ebben a vonatkozásban min­den bizonnyal nagy lecke volt számára a ma­gyar forradalom vérbefojtása, hiszen semmi sem ártott többet a szovjet nagyhatalmi poli­tikának, mint a nyers erőszak bevetése. Az eszközök és módszerek lényegesen megváltoz­tak tehát: Lengyelországban a lengyel és nem a Vörös Hadsereg tart rendet, a Szovjetunió szempontjából veszélyeztetett országokban a lakosság lelki és erkölcsi lezüllesztése elimi- nálja a forradalmi kibontakozást vagy a re­formtörekvéseket. Az emigránsok nagyrészt egymás között végzik el a piszkos munkát, vállalva a megfigyelő és kollaboráns szerepet. Mindez óriási összegeket takarít meg s ugyan­akkor a kispolgári szemléletben majdnem hihetően lehet tetszelegni a Szovjetunió emberségesebb bánásmódjával és a lejáratott Nyugattól eltérő békepolitikájával. Andropov valóban nem sztálinista: az emo­cionális fegyvercsörtetés helyett az önmagát leplező hűvös számítás embere. —kő—- BÉCSI NAPLÓ ­Magyar m0zaik MEGSZÜNTETTÉK A BUDAPESTI SZAMIZDAT-BOLTOT Magyarországra mostanában nem jellemző' módszerekhez nyúltak november végén az államvédelmi szervek. Razziát rendeltek el és rajtaütésszerűen ismételten házkutatást tar­tottak ifj. Rajk László lakásán (Galamb u.), feldúlták az itt berendezett szamizdat-boltot, elkobozták az illegális kiadványokat és a sok­szorosító gépeket. Becslések szerint az anyagi kár eléri a 400 ezer forintot. A rendőrségi akció más ellenzéki csoportok­ra is kiterjedt. Letartóztatások és kihallgatá­sok történtek többek között a Magyar Figyelő című szamizdat-kiadvány körében és Rajk Júlia (R. L. anyja) lakásán. Nem véletlen az sem, hogy a pártlapok szokatlanul éles cikke­ket közöltek a magyar ellenzék működéséről, azzal vádolták őket, hogy aláássák az ország gazdasági életét, növelik az imperialisták be­folyását. A séma ugyanaz, mint a Rákosi-kor- szakban: akinek más véleménye van, az kár­tevő. A hatóságok fölmondták ifj. Rajk László Galamb u. 3. alatti lakását, ahol a cenzúra­mentes irodalom központja volt. Haraszti Miklós részletesen beszámol a ma­gyarországi rendőrakciókról a Profil január 17-i 3. számában. • Nem bíznak a betegek a magyar egészségügyben: egyre nő azoknak a száma, akik külföldi gyógy­kezelésért folyamodnak. Az illetékesek kampányt indítottak a jelentkezési hullám ellen, s eközben különféle rémhíreket terjesztenek a nyugati egész­ségügyről, (ahol a magyar állampolgárok külföldi hozzátartozóik költségére kezeltethetik magukat). *ft DÉLSZLÁV KULTÚRKÖZPONT nyílt meg decem­ber 3-án Pécsett, a saját székházzal rendelkező szerb- horvát klub. A folyamatos bevándorlás következté­ben Pécs Magyarország városai közül a legtöbb dél- szlávot fogadja be, miután a környékét is többsé­gükben bunyevácok lakják. Az új ház célja az anya­nyelv ápolásán kívül a nemzetiségi honismeret eleve­nen tartása. KÜLÖNÖS OPTIMIZMUS. 1982. dec. 7-én Kádár János fogadta Konsztantyin Kocsetov altáborna- gyot, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadcsoport parancsnokát - írja az egyik magyar- országi napilap. Valahogy mégis csak reálisnak tűnik ez a szóhasználat, hiszen egyszer minden bizonnyal még Magyarország orosz megszállása is véget ér. • AZ ENSZ-KÖZGYULÉS 37. ülésszaka elnöke, Hollai Imre az emberi jogok napja (dec. 10.) alkal­mából felhívta az ENSZ figyelmét az „emberi jogok tömeges megsértésére” és az ebből adódó kérdésekre. A magyarországi küldöttség egyik tagja aztán mind­járt megmagyarázta, hol is kell keresni a földgolyón azokat a helyeket, ahol a jogot és a szabadságot láb­bal tiporják: Chilében, az Izrael által megszállt arab területeken és Dél-Afrikában. Felszólalása alapján a magyar kisebbségek kérdésében úgy látszik panasz­ra nincs semmi ok. ^ Tamási Gáspár, Tamási Áron öccse, 78 éves korában 1982. november 12-én elhunyt Farkaslakán. Egy­szerű földmívesem bér volt. Emlékezéseit Vadon nőtt gyöngyvirág címmel írta meg, melyet 1971-ben adtak ki könyvformában. A bécsi Bornemisza Péter Társa­ság meghívására 1974-ben járt Ausztriában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom