Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-03-01 / 3. szám
12.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1983. március szabadított" Magyarországon pedig a Szovjetunióról és a Vörös Hadseregről csak dicshimnuszokat szabad zengeni... A 2. magyar hadsereg helyzete 1943. január 12-én. Csoóri Sándor 1980-ban megjelent "A Magyar Apokalipszis" cimü Írásában foglalkozik a 2. hadsereg sorsával. Leírja a doni hadjáratban résztvett, ceglédi tanyavilágban élő emberrel történt beszélgetését. "Kiváncsi volnék, ha most Vietnamba vagy Kínába vinnék a magyar fiukat, mit cselekednének? Mennének ők is, mint a juhnyáj, amelyiket hajtanak." - mondta többek között a tanyai ember. 1968-ban a "Prágai Tavasz" letörésére magyar csapatokat is küldtek a Felvidékre, újabban pedig hiteltérdemlő híradások számolnak be, hogy Afganisztánban szovjet egyenruhába öltöztetett magyar katonák is harcolnak. Hogy kerültek ezek a magyar fiuk oda? Ahogy ezt Csoóri Sándor "tanyasi embere" mondotta: "..-.mint a juhnyáj, amelyiket hajtanak !" (A képek Soós József felvételei.) Márai (1957)1 - Többen Írták e hónapokban: "Örültünk, hogy nincs otthon, mert a kommunisták feltétlenün társutast csináltak volna magából is, - de sajnálhatja, hogy a forradalmat nem élte át otthon, velünk." Lehet, hogy itt van valahol az igazság. Könyv a Corvin-közi hősökről Pongrácz Gergely, az ötvenhatos szabadságharc ma már fogalommá vált bátor csoportjának, a Corvin-közi felkelőknek bajtársai akaratából megválasztott főparancsnoka volt. Ha valaki illetékes arra hogy az akkori harcok hiteles történetét megírja, az ő. A könyvet hosszú várakozás előzte meg, de most végre a kezemben tartom: "Corvin köz 1956" a cime. A chicagói Framo nyomdában készült szépkiál- litásu kötetben gazdag képanyag: az Üllői ut és a Körút sarkán álló Mária Terézia- 19^5 után Kilián - laktanya szétlőtt frontja, előtte szovjet tankok roncsai. A Corvin mozi épülete, melynek nevéről hívták az itt és a környező lakóházakban harci állásokat kiépített forradalmárokat corvinistáknak és a harcok szüneteiben készült sok más felvétel, a szabadságharcosok mindennapjairól, a megsemmisített szovjet páncélosokról, a rommá- lett pesti házakról, a törmelékkel borított pesti utcákról. A képeket nézegetve emlékek támadnak föl az emberben, az akkori hősi napok emlékei, a szabadságért vívott véres és önfeláldozó küzdelem e- pizódjai. Ezekről szól a könyv, egyszerű, keresetlen, de őszinte eszközökkel. Szerzője nem irodalmi sikereket keresett- mint maga Írja az előszóban: tudja, hogy könyvével nem fog Nobel-dijat nyerni -, de nem is ez a fontos. Hanem az, hogy egy történelmi pillanatot örökített meg a kötetben, az október 23-tól november közepéig tartó napok történetét és ezzel olyan dokumentumot tett le a jövő történetíróinak az asztalára, ami egyedülálló. A könyv legnagyobb erőssége a hitelesség és ha néha kényes kérdéseket is érint, piedesztálra emelt mondvacsinált "szabadsághősök" homlokáról tépi le a babérokat, minden sorának hinni kell. És elolvasása nélkül nem lehet teljes az ötvenhatos forradalmi szabadságharcról alkotott képünk, a Corvin közi hős fiuk harcainak ismerete nélkül szegényebbek lennénk. Köszönet illeti Pongrácz Gergelyt, hogy emlékeit ennyi év után megírta, mert ha ez a szabadságharcos nemzedék, melybe ő is tartozik, egyszer elmegy, senkisem lesz, aki elmondja az i- gazságot Ötvenhatról, A pesti srácok ha- láltmegvető bátorságáról. - A könyv beszerezhető az Értesítő könyvosztályán: ára, kemény vászonkötésben 18 dollár és 2 dollár posta. S.Gy.------ ** -----Márai: -"A kommunistáknak meg lehet bocsátani...A kommunizmusnak nem. Idősebb Plinius is ezt irta a császárnak, amikor szakvéleményt kértek tőle a keresztényüldözésről. "
