Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-03-01 / 3. szám
1983. március Amerikai Magyar Értesítő 7.oldal Magyar tájak Magyar történelem TEREBESSY EMŐKE: A Szent István Bazilika Budapest egykori külvárosai, igy Lipótváros is, a múlt század elejétől gyorsan benépesültek. A túlnyomóan katolikus vallásu lakosok templomot igényeltek, s ezért a mai Szent István Bazilika helyén 1817-ben egy ideiglenes templomot építettek. A templom azonban kicsinynek bizonyult és már 18A5-ben gyűjtést kezdtek, uj nagyméretű épület létesítésére. Felépítése 1849-ben egyszerre sürgős lett, mert a régi kis templom Henzi bombáitól eltalálva, leégett . Az uj templom tervezését Hild Józsefre bizták. 6 épitette az egri és esztergomi székesegyházat is. Hild úgy vélte, hogy a kapott feladattal építési pályafutását megkoronázza. Empire stilusu kupolás templomot tervezett, amely szépen illeszkedett volna a Lipótváros hasonló stilusu házai közé. Már 1851-ben megkezdték az alapozást, de pénzhiány miatt a munkálatok több é- vig szüneteltek. 1867-re a kupola belső bordáival 51 méter magasságig készen voltak, mikor Hild váratlanul meghalt. A munka folytatását Ybl Miklósra bizták, ő azonban leállította az építkezést, mert a kupola állapotát ijasztő- nek találta, a kupola ugyanis repedezni kezdett. A kiváló építész javaslatát, azonban kétkedve fogadták, bizottságokat küldtek az épület ellenőrzésére, tanulmányozására. Mielőtt azonban döntés születhetett volna, I 878. jan. 21. -én egy erős vihar súlyosan megrongálta az épületet. Ybl jelentette a fővárosnak, hogy az épület falai hamarosan ledőlnek és az építkezés közeléből mindenkit eltávolitott. Ezzel megelőzte, hogy emberéletben kár ne essen, mert a következő nap délutánján hatalmas rázkódással az egész épület összeomlott. Ybl Miklós ezután uj tervet készített. Az empire stilust olaszos neore- neszánsszá alakította át. Ennek alapján a bazilikát elsősorban az 6 müvének kell tekinteni. Terve megfelelt a budapestiek óhajának is, mert nemcsak templomot akartak, hanem az egész főváros diszéül szolgáló monumentális épületet is. Az építkezéshez 1879-ben fogtak hozzá újra, de pénzhiány miatt továbbra is rendkívül lassan haladt az építkezés. Közmondássá lett: "Akkor váltja be Ígéretét, ha készen lesz a bazilika." A templomot ugyanis már elkészülte előtt ezen a néven emlegették, noha nem bazilika stilusu, de bazilika, azaz királyi épület nevet szivesen adták más monumentális templomnak is. A templom céljaira állandóan gyűjtöttek, 40.000 forint volt az évi állami támogatás, de ez kevés ^volt s felvetődött a gondolat, hogy á hiányzó összeget nyereménykölcsönökkel pótolják.Mikor 1989-re az épület külseje nagyjából elkészült, Ybl elhunyt, anélkül, hogy a belső berendezésre tervet hagyott volna hátra. Az épités befejezését Kauser Józsefre bizták. Nagy volt a megdöbbenés, mikor Kauser közölte, hogy e célra még I.300.000 korona szükséges. /Időközban áttértek a forintról a korona pénzegységre./ A fővárosi bizottság csak egymillió koronát szavazott meg, de még ennek előteremtése sem bizonyult köny- nyü feladatnak. Ezért húzódott az építkezés még l6 évig! Összesen 54 esztendeig tartott az épitkezés! Az ünnepélyes felszentelésre 77 éve került sor, 1905. november 19-én. A Bazilikában hétezer ember fér el. Ybl olyan kupolát akart létrehozni, a- mely messze kimagaslik Pest háztengere fölé. E cél elérésére magasságát, a- mely 96 méter, a templom belsőhöz képest túl kellett méretezni. Nehogy a- zonban belülről kürtőszerünek hasson, egy alacsonyabb belső kupolát is épi- tett. A főhomlokzaton két karcsú torony közt széles Ívvel egy oszlopcsarnok nyilik. Különösen sikerült a főbejárat kiképzése. A fölötte levő timpanon szo- borcsoportozatát, Magyarország Nagyasz- szonyának és a magyar szentek képmásait valamint a szentély és a kupola szobrait Fessler Leo tervezte. A főoltár fölötti falat Benczúr Gyula által tervezett öt mozaik kép disziti. A Bazilikában elhelyezett több festmény és mozaik alkotói: Feszty Árpád, Lotz Károly, Székely Bertalan, Than Mór stb. neves művészek. A szobroké: Damkó József, Fadrusz János, Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Strobl Alajos stb. Kár, hogy a bazilika elhelyezése nem szerencsés: lenyűgözőnek szánt homlokzatai a környező szűk utcák miatt nehezen érvényesülnek. Szép volt az altemplom térhatása,de mikor 1944-ben a fővárosi levéltárnak egy részét biztonsági okokból itt helyezték el, elválasztó falakkal részekre bontották. A levéltári anyag jelentős részét helyszűke miatt azóta is itt
