Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-09-01 / 9. szám
10.oldal Amerikai Magyar Értesítő PÁSZTORTÜZ, Kolozsvár, 1943. A pannonhalmi fAap.4ts.4g PANNÓNIA SZENT HEGYÉN Irta HORVATH ÉLI K Ha Pannonhalmára utazunk, már messziről gyönyörködhetünk a Szent - Márton hegyén emelkedő bencés fő- monostor méllóságös épülettömbjében, mely empire-tornvával valami diadalmas fehérséggel rajzolódik bele a felhős, sötét égboltba. Kocsink kapaszkn dik fölfelé a várba vezető úton. arról a Szent Mártonról elnevezett hegyen, akinek lobogója alatt indult a fölkelő Koppány vezér ellen Szent István király. Hizonyára ez indította a nagy or- szágépitől arra, hogy a Szent Márton szülőhelye feletti hegyen. Pannonhalmán alapítsa meg a már atyja által idetelepíti'tt bencések első magyar apátságát. A legyőzött Koppány hatalmas birtokait és somogyi tizedét pedig Pannonhalmának adja. hogy a pogány ó-hit e fellegvárát, az új hit és szellem, a nyugati kultúra szolgálatába állítsa. Az apálsát megalapítása tehát ország- építő nagy művének egyik legszebb szimbóluma. A szentistváni hagyományokat, melyről ma felelőtlenül annyit írnak és beszélnek, a magyar földnek bizonyára egyetlen helye sem -őrzi hívőbben és elevenebben, mint éppen Pannonhalma. Minél inkább kibontakozik előttünk a fömonostor büszke tömbje, annál szuggesztívebb erővel hatnak ránk az évezredes kövek. S ha a kövek beszélni tudnak, igazán megszólalnak akkor, mikor a várkapun át az udvarra jutunk, A Legenda Maior, a középkori krónikák, meg újkori annalesek hangját halljuk, melyek minden lépésünkre tovább lapozódnak előttünk. Minden faldarab és ajtó, boltozat és gyámkő újabb meg újabb legendát elevenít meg. Igen, hiszen Pannonhalma az egyetlen hely Magyarországon, amely Szent István által épített falakat őrizett meg korunk számára, de 111a sem puszta rom vagy elhagyott műemlék, hanem ezer esztendő óta megszakítás nélkül állandóan lakott hely, és ma is eleven élet lüktet benne. Kunok az évezrednek pedig minden kora itthagyta valahol a keze jegyét. Ha a legtávolabbi múltba akarunk visszajutni, a legmélyebbre kell mennünk, a székesegyház szentélye alatt megbúvó katakombákba. Nehéz román oszlopok tartják az átmeneti stílusú boltozatot, mely alatt az oltárhoz érünk. A mögötte fekvő öles falakon s azok kujúcaios ablakain gyakran pihent meg Szent István tekintete, aki országos gondjai közepette is elzarándokolt ide, és a katakomba magányába elvonulva elmélkedett, vagy miseáldozatot hallgatott. Királyi ülőhelyére a XVII. században vürösmárvány trónust építettek. Ha innen a vürösmárvány feljáraton a székesegyházba megyünk, a középkor tiszta levegője fog meg bennünket. A nehéz oszlopok és pillérek komor fensége s a karcsú ívek transcendeiis lendülete a magyar középkor egyik legszebb és legtisztább építészeti emlékévé teszi a székesegyházat. Az 1225- ben felszentelt templom építése Oros apát nevéhez tiizüdik. Egységes átmeneti stílusát az Anjou-korban a szentély csillagboltozata, a Szent Benedek kápolna cseppkőboltozata és az oldalkápolnák hálóboltozata gazdagították A gyönyörű román szeuleltvizlurló, a renaissance!il képviselő Muna-ollái, u keresztelőkíil-portáló és u részletek rejtett sok szépsége lépten-nyomon megállítja az embert. A Porta Speeiosa, a díszkapu — a hazai román építészet pazar darabja — vezet a monostor négyzetes alaprajzú quadraturájába. keresztfolyósójára. E keresztlolyósó az ősmonostor magja, és a középkori szerzétesház típusát a leghívebben őrizte meg számunkra Magyarországon. Falai Árpád-koriak, szellemes román gyámkövekkel, gótikus nagy ablakukkal. Az utolsó változásokat — mint a köbe vésett 1486-os szám igazolja — Mátyás korában nyerte. Amiként már a középkorban a quadratura körül zajlott le a kolostor belső élete, ma is körűié látjuk meguyüvánulm a szerzetesi élet sok mozzanatát. Innen nyílik a levéltár, a középkor: magyar levéltárak leggazdagabbja. Ez őrzi a XI—XI1. századbeli összes hazai oklevelek felét, amelyek legértékesebbjeit nehéz páncélszekrény rejti el. Ezek között is féltve őrzött darab az 1001- böl származó első magyar oklevél, Szent István latinnyelvű pannonhalmi alapítólevele. Alig leplezheti az ember megilletődését, mikor a magyar föld első írott emlékéi tartja kezében, melynek végén a szent király kézjegye látható. A levéltár másik nagy kincse a tihanyi apátság 1055-ből származó alu- pítólevele, mely szintén latin nyelvű, de szövegében mar 58 magyar szót találunk. Ez tehát az első magyar nyelvemlék és a magyar nyelv kilencszáz év előtti állapotának tanúja. Ha nem tévedünk, a legösszefüggőbb magyar része ez: »fehervaru roa meneh hodu utu reá«, azaz a »Fehérvárra menő hadiútrn. ..« Itt láthatjuk aztán a legelső papirosra írt magyar oklevelet. De ez a levéltár őrzi az első magyar oklevélgyűjteményt is, az 1241-ből származó Liber Ruber-t. A kódex, amely a középkori kolostori kódexírás remeke, 60 darab oklevélmásolatot tartalmaz. Milyen izgató és színes a fakó írások, sárgult pergamenek néma birodalma! Andersen meséivel kelnek versenyre. Ugyancsak a quadraturából nyílik az empire stílű főapáti lakosztály. A magyarországi bencésrend feje. Kelemen Krizoszlom főapát, a degpuritánabb főpap, aki vendéglátó melegséggel mutatja meg a főapáti lakosztály kincseit. Ezek legértékesebbje Szent István koronázópalástjának festett selyem elő- mintája. A görög bissus-sclyemből eredetileg kazulának, misernh&nak készült palást az ókeresztény művészet büszkesége, amely bámulatos épségben maradt meg a mai napig. Jézus Krisztus, és Szűz Mária, az angyalok és ószövetségi próféták, apostolok és vértanúk sora az ókeresztény művészet komor erejét, mély hitét sugározza. Pannonhalma történeti és művészeti emlékei egy futó séta keretében át sem tekinthetők. A főmonostor pompás műkincsei, ötvösművei, nagyértékű egyházi felszerelése, gazdag régiségtára, értékes képtára és könyvtára külön tanulmányokat igényelnének. Könyvtára középkori kódexekkel, Corvinával, 230 ősnyomtatvánnyal a legnagyobb magyar könyvtárak egyike. Nem férnek meg tehát e keretek között, aminthogy nem beszélhetünk a főapátság építészeti értékeiről sem, mint amilyen a gyönyörű bárok refektórium, 1983. szeptember
