Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

1983. január Amerikai Magyar Értesítő 11.oldal mében egyedülálló pásztorkutya a szumé- rok után évezredek óta csak nálunk volt meg és van meg most is a 6-8 ezer éves ősi nevükkel együtt. Csak az itt felso­roltak olyan perdöntő adatok a magyarság származására, hogy azokat a legvadabb finn-ugorista céhbelinek sem lett volna szabad és nem lenne szabad figyelmen ki- vül hagyni. Hogy Dr. Pálfalvy mikor jött ki Ame­rikába, nem tudom. 1958-ban már Birming- hamban (Ala.) a helyi kórház vezető sze- bészorvosa. 1965. júniusában itt indi- totta meg Thardy Frigyes és felesége kiadásában A PULI újságot, majd néhány hónap múlva a THE PULI-t is, melyeket ingyen küldtek meg mindenkinek, aki azt kérte. így haza is. Ezekben az újságok­ban tette közzé, a puli leirására, te­nyésztésére, nevelésére, tartására vo­natkozó szakismereteken kivül, a több évtizedes kutató munkája során össze­gyűjtött adattömeget tartalmazó "Bolyon­gás ősi puli-nyomokon" cimü tanulmányá­nak fontosabb fejezeteit. A lapok hatá­sára olyan lendületet vett otthon és kül­földön a Fokföldtől Stokholmig, San Fran- ciscotól Tokióig a már kihalófélben lévő három magyar pásztorkutya tenyésztése, amire még nem volt példa. A magyar pász­torkutyák, de még az aranyszőrű magyar vizsla is, egyszerre a világkedvencei lettek. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy e- zekkel a szakszerűen, remekül szerkesz­tett lapokkal egymaga többet tett az e- zerszer elgyalázott, rabságba taszitott magyarságnak és hírnevének, mint az e- gyesületek egész sora. A magyar ügy mér­hetetlen kárára 1967 decemberében kény­telen volt a lapokat beszüntetni, mert az egész embert kivánó orvosi hivatását és a lapszerkesztést képtelen volt e- gyütt tovább ellátni. Utána rövidesen nyugdíjba is ment az­zal az eltökélt szándékkal, hogy "Bo­lyongás ősi puli-nyomokon" c. gyűjtemé­nyes munkáját kiegészíti és kiadja. En­nek előmunkálataként elkészítette Rene Lábát francia szumirológus munkája alap­ján a Sumir-Magyar és Akkád-Magyar szó­tárt. Ennek befejezése után súlyos sziv- infraktust kapott, ami tervének megvaló­sításában végleg megakadályozta. 1973- ban át is költözött St. Petersburgba, a- hol újabb két szívrohamot kapott. Ezek ellenére, amikor egészségi állapota meg­engedte, tovább dolgozott, s több nyel­vészeti tanulmányt irt. Legutolsó munká­jában kimutatta, hogy Árpádházi királya­ink neve: István, Endre, Béla, Géza, László, Kálmán, Imre nem keresztény, ha­nem ősi magyar nevek. Reméljük, még idejében gondoskodott felbecsülhetetlen értékű irat- és adat­tárának jövendő sorsáról és biztonságá­ról és biztonságáról. Mert, ha nem, ez is, mint annyi másé, a magyarság es az egyetemes kultúra mérhetetlen kárára menthetetlenül elveszelődik. Most, hogy a Mindenható magához szó­lította, azzal a jóleső tudattal bolyong az égi mezőkön, hogy szeretett, hűséges pulijai helyes nyomokon vezették itt a földi téreken. Mi, maradék magyarok, pedig szomorúan nézünk utána, mert ismét szegényebbek lettünk egy önzetlen, áldozatos, nagytu- dásu, igaz magyarral. v E I. ☆ ☆ Helyesbítés: A decemberi számunk 15. oldalán kö­zölt "Valerian Trifa ortodox román ér­seket száműzik Amerikából" c. cikk 5- bek. 6. sorában, gépelés folytán érte­lemzavaró hiba csúszott. A helyes szöveg: "...ember- és népir­tás olyan bűncselekmény, amelyik sohasem évül el. A gyilkosság, ember- és népirtás súlyos, égbekiáltó bűn..."----------------☆☆☆-----------------­A SZABAD MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE SAJTÓKÖZLEMÉNYE TANÍTS MAGYARUL’ - TANULJ MAGYARUL! Fenti cimmel 1982. elején magyar nyelvtanfolyam közlését kezdte meg a Buenos Aires-i Magyar Hirlap. A kezde­ményezés érdeme a Caracasban élő Forrás István honfitársunké, aki a Szabad Ma­gyar Ujságirók Szövetsége utján 1000 dollárt ajánlott fel annak a három sza­badföldi magyar újságnak, mely az ifjú­ságnak szóló ismeretterjesztő, oktató rovatot nyit. Elsőként az argentínai Magyar Hirlap szerkesztői - Dr. Theész János és Czanyó Adorján - ismerték fel az ötlet jelentőségét és tavaly tavasz- szal megnyitották kéthetenként megjele­nő lapjukban a "Tanits magyarul - ta­nulj magyarul!" ifjúsági rovatukat, mely a nyugaton született és itt nevel­kedett uj generációk magyartanulásához nyújt vezérfonalat. A nyelvtanfolyam eddig kinyomtatott anyaga - melynek összeállitását Dr. Theész János végez­te, kitűnő gyakorlati pedagógiai érzék­kel - a vártnál is nagyobb sikert és eredményt hozott Buenos Airesben, ahol fellendült a magyar ifjúsági élet és népszerűvé vált a magyar nyelvtanulás. A jó hirek hallatára más szabadföldi lapok is érdeklődést mutatnak a nyelv- tanfolyam iránt: Rozanich István, a Caracasban megjelenő Caribi Újság szer­kesztője már hónapok óta közli folyta­

Next

/
Oldalképek
Tartalom