Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-04-01 / 4. szám
1982. április értesítő 7 fényképek alapján fogja elkészíteni Párizsban. A kép a család megelégedésére elkészült és először Párizsban, majd Budapesten mutatták be. Újra szerepelt a milleniumi kiállításon is. A manapság már kevésbé ismert portrét: Hungarians in Mississippi Valley c. könyvem 96. oldalán közöltem. A festményt Pulitzerné lánya, Edith Pulitzer, férjezett Mrs William S. Moore örökölte és azt a család ma is new yorki lakásában őrzi. Munkácsy 1886 karácsony napján indult vissza Európába és I887. január 3.-án ért vissza Párizsba. Erre az időre esik Munkácsy megismerkedése C. Chaplin amerikai festőművésszel és feleségével. Munkácsy, aki már korábban ösztöndijat alapított a magyar festőművészek párizsi továbbképzésére, elfoglaltsága miatt a pályaművek elbírálására Chaplint alkalmazta. Miután a báró tavasztól őszig luxenburgi birtokán tartózkodott, Chaplinné a Párizsban tartózkodó Munkácsy barátnője lett I887 és 96 között. Dal- los Sándor: Aranyecset c. életrajza szerint ettől az asszonytól fia is született, akit Robert Chaplin néven anyakönyveztek. Az bizonyos, hogy Munkácsy úgy az anyját, mint a fiát szerette, támogatta és mindkettőjük portréját megfestette. Az amerikai kapcsolatok révén hadd emlitsem még meg, hogy Munkácsynak volt egy amerikai tanítványa is: T. W. Shield, aki állítólag a Mozart kép ötletét adta volna mesterének, Minden esetre hálátlanság vagy hirnév-vadászat volt tőle Munkácsynak 1900-ban bekövetkezett halála után a bizonyíthatatlan plágium vádjával nyilvánosan előállni és kártérítést követelni. Miután az eddigiekben Munkácsy amerikai kapcsolataival és az Amerikába került főbb müveivel bővebben foglalkoztunk, akövetkezőkben felsoroljuk a többi Amerikába került müveit. A new yorki Metropolitan Museum of Art őrzi Munkácsynak a "Zálogház" (1873 Párizs) és a "Zongora előtt" (Párizs, 1978) c. müveit. A new yorki Lennox Library-nek Milton mellett még két festménye van Munkácsy- tól: "Virág csendélet" (Párizs, 1881) és "A Pávák" (Colpach, I878). A Pávák szi- nes nyomata megjelent a National Geographic 19^9 áprilisi számában.) Kiss Emil hagyatéka őrzi a következő képeket: Papagály (Düsseldorf,1870), Persely előtt (Párizs, I874), Délutáni tea (Párizs, 1875), Virág korsóval (Párizs, 1881), Fiatal nő (Párizs, 1880) és Korhely férj (Párizs, 1872 szignálva New York-ban, 1886-ban). R.J. Tait, N.Y. tulajdonában van:Mon- ceau Park (Párizs, 1881. közölve az American Art Review, 1881. 243. oldalán) Charles Caffin kritikus birtokában van: Mozart halála II. (Var. Párizs, 1886). Jay Gould, N.Y. tulajdona: Nagyapó névnapja (Párizs,1886). Az Ayer Collection N.Y. birja: A kis zongoraművésznő (Párizs, 1883)és a Blumenthal gyűjtemény N.Y. a Beszélgetők (Párizs, 1885) c képeket. Ödön Horváth N.Y. műgyűjtő birtokában van a Ballad (Párizs, 1888). A Vanderbilt gyűjtemény N.Y. tulajdona a Két család (Párizs, 1881) és a H. Hilton gyűjteményé: A Baba látogatói (Párizs, I879. Állitólag Magyarország visszavásárolta 1950-ben). A Chicago Art Institution tulajdonában van: Tájkép tóval (Párizs 1874) és A falu hőse (Párizs, I877). Ugyancsak Chicagóban a Hanford Gyűjtemény tulajdonában van: Mosónők az erdőszélen (Párizs, 1887). A Chicago-i Potter-Palmer Collection tulajdonában van: Pamlagon (Párizs,1887) és Pásztorlány az erdőszélen (P.1886). Várady Arnold, Miami, FL őrzi A siralomház egyik változatát: Az elitéit (Düsseldorf, I 869). Vécsey Arnold tulajdonában van Miami, FL-ban: Cigányok az erdőszélen (Barbizon, I873) és a Falu hőse egyik változata (Békéscsaba, 1874) A pittsburghi Lockhardt Collection őrzi: A várurnő születésnapja c képet (Párizs,1881). A Rice Gyűjtemény Boston, MA birtokában van: A kis cukortolvaj (P.1883). A Walters Art Gallery, Baltimore, MD birja A műteremben c festményt, mely 1876-ban készült Párizsban. Végvári szerint Amerikában ismeretlen kezekben vannak a következő képek: Chipl- pachi tó mosónőkkel (Cholpach, I 883. Állitólag Magyarország visszavásárolta.) Sátoros cigányok (Barbizon, I873), Kismacskák (P.1881), Csevegés a parkban (P0 I887), A cholpachi park bejárata (P. 1886), A tigris (P.I887), Az Ásitó inas (Düsseldorf,1869. Állitólag visszatért Magyarországra 1965-ben.) Két női portré, melyeket Munkácsy amerikai útja alkalmával festett 1886-ban, Tájkép (Magyarországnak eladta Dr. Szabó Zoltán, Cleveland 1972-ben). Dr. Perczel József jelentette Chula Vista, CA-ból, hogy ott egy magyar származású milliomosnőnek számos Munkácsy festménye van. Ugyancsak Amerika több városából jelentettek festményeket, melyek aláirás nélkül voltak, vagy amelyek nem szerepelnek a Végváry- féle Munkácsy-katalógusban. Ez utóbbiakról feltehetők, hogy hamisítványok. Mielőtt bezárnánk a Munkácsy képek áttekintését, legyen szabad megemlítenem megfigyelésemet, hogy a kátrányfesték használata mellett az amerikai múzeumok és műgyűjtők egy része azért is mellőzi Munkácsyt, mert festészeti iránya ma már nem divatos. Helyette uj festőket, főleg amerikai moderneket állítanak ki. Tudunk
