Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-12-01 / 12. szám
11.oldal 1982. december Amerikai Magyar Értesítő VARGA LÁSZLÓ BECSI NAPLÓ CSERBENHAGYOTT FORRADALOM ,,A mi forradalmunk Pesten... nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep, a szabadság ünnepe; ezerek, ezerek csoportosultak össze Isten ege alá, ezerek, meg ezerek emelték égre kezeiket, s egy szívvel, szájjal mondták Petőfi Sándor esküszavait: A magyarok Istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk.” A fenti sorokat nem 1956-ban írták, hanem 1848. november 5-én, a Nép barátja újságban, Arany János. Ha a kipontozott helyen március 15-ét, október 23-mal behelyettesítjük, a legnagyobb magyar költő írása október 23-át is hűen kifejezi: a nemzet soha nem látott egységben állt a forradalom mellett, függetlenséget, szabadságot követelve. Tiszta, nemes felkelés volt. A nemzet jogosan remélte, hogy kívánságát az Egyesült Nemzetek hathatósan segíti, mert létezésének fő célja a népek önrendelkezési jogának előmozdítása. A magyar nép ugyanígy bízott az Egyesült Államok kormányának politikai segítségében, nemcsak azért, mert Washington a magyar békeszerződés egyik aláírója, amelyben a magyar népnek az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosították, hanem és főleg, mert Eisenhower elnök, 1953 áprilisában meghirdette a csatlós államok felszabadítási politikáját. A magyar nép felszabadult, jöjjön a támogatás, hitték. Nem jött. Sőt az ellenkezője történt. Az első meglepetést az ENSz-hez rendelt „magyar” delegáció főnöke, Kondriasev okozta, aki a Biztonsági Tanács október 28-i ülésén hivatkozott Nagy Imre kormányának táviratára, amelyben a magyar ügy tárgyalása ellen tiltakozott. Az ENSz iratai között, az eredeti táviratot megtaláltam. Hamis. Nagy Imrének semmi köze sem volt hozzá, hiszen ő éppen az ellenkezőjét akarta, kétségbeesve kérte, pár nap múlva a magyar ügy azonnali tárgyalását. Ä távirat Kondriasev és a szovjet fődelegátus Szobolev együttes megtévesztése. Szobolev különben mesterien kijátszotta az ENSz főtitkárságát, kisakkozta a nyugati delegátusokat és megakadályozta, hogy október 23 — november 3 között az ENSz-ben a magyar forradalom hű képviselője megjelenjen és felszólalásában a magyar nép kívánságát elmondja, világ elé tárja. Az egységes nemzetet árulók képviselték, ami az ENSz és a magyar nép politikai történetében egyedülálló. Az elmúlt 27 év alatt különböző elméletek forogtak: hol bukott el a magyar forradalom? Miért volt az ENSz tehetetlen? Főleg, miért aludt Washington? A válaszokat ma már megadhatjuk: az ENSz tehetetlen volt, mert mozgatója, Washington a magyar forradalmat cserbenhagyta. McCauley, amerikai közíró, a szovjet kérdések szakértője, egyetemi értekezésének témájául a magyar forradalmat és a szuezi kérdést választotta. Kutatásai során, az eddig titkosan kezelt washingtoni iratokat is tanulmányozta. 1956. október 26-án, írja McCauley, a Fehér Ház Nemzeti Biztonsági Tanácsa a magyar ügyben ülést tartott, ahol az elnök Eisenhower többek között az alábbiakat mondta: ,,Kétlem, hogy a szovjet vezetők nyugat inváziójától félnének. De vajon, mivel a Kreml hatalma a csatlós államokban csökken, ez nem készteti-e őket meggondolatlan cselekvésre, ami a harmadik világháború kezdetét jelentené? Ezt a lehetőséget a legnagyobb gonddal kel! követnünk". A nyugati invázió felvetése naiv. Világos, hogy a Kreml nem félt tőle, hiszen Nyugatnak erre semmiféle lehetősége nem volt és még mint álom is valószínűtlen volt. Az ebből eredő következtetés, hogy a magyar-szovjet ellentét, a forradalom a harmadik világháborúhoz vezethetne, az akkor már súlyos szívbeteg elnök rémlátomása volt. Ezzel azonban - sajnos - a külügyminisztériumnak megadta azt a végzetes irányt, melyet Dulles hűen követett. Másnap Dulles Dallasban beszédet mondott, ahol Eisenhower vonalán haladva mondta: „Örülnénk, ha a csatlós államok szuverénitá- sa helyreállna és a nép kormányát szabadon választhatná. Viszont, mi a csatlós államokat nem tekintjük katonai szövetségeseknek". Az első mondat líra, a második a lényeg, amivel lényegében Moszkvának szabad kezet adott. Amerika külügyminisztere Dulles alapos ember volt. Nehogy Moszkvában bármi kétség is legyen, hogy Washington a magyar forradalmat feladta, Dulles javasolta Eisenhowernek, hogy beszédének fent idézett részét a moszkvai amerikai követ, Bohlen a szovjet vezetők tudomására hozza. Az elnök beleegyezett. Bohlen még aznap, október 27-én találkozott Hruscsowal, Bulganinnal, Zsukovval és személyesen is közölte Dulles fent idézet kijelentését. Az elnök és külügyminiszterének ezt az akcióját nem könnyű megérteni. Először is a Kremlben már ismerték Dulles beszédét. Annak elhangzásakor — ismerve a kommunista hírszolgálat gyorsaságát - azt már ki is elemezték. Tehát, amikor Bohlen a három szovjet vezetőhöz ment, ott már tudták Dulles kijelentését. Viszont, miközben a magyar nép élet-halál harcát vívta, Lodge, amerikai fődelegátus az ENSz-ben élesen támadta a Szovjetuniót, közben Bohlen arról biztosítja Hruscsovot, hogy Washingtont az ügy nem érdekli, már cinizmus. Feighan, amerikai képviselő, 1960. augusztus 31-én a képviselőházban feltűnést keltő bejelentést tett: „Amerika kormánya 1956. november 2án Titóhoz a következő táviratot küldte: Amerika kormánya nem tekinti jószemmel a szovjet határon a szovjettel barátságtalan kormányokat". Ez a távirat a mai napig nem került elő. McCauley sem találta. E sorok írója 1960 szeptemberében levelet írt Feighannak, - kérve a forrást. Nem válaszolt. Azóta sem adta ki a hírforrását. A távirat valószínű elment. De nem ez a döntő. Eisenhower ugyanis október 26-i fent idézett kijelentése, továbbá Dulles beszéde és akciója világos: Az Egyesült Államok kormánya a magyar forradalmat az elején leírta. Fonák helyzet: Washington zöld fényt ad, a Kreml habozik. Sőt, október 30-án békét kecsegtető nyilatkozatot közölnek. Valószínű, hogy a szovjet vezetők nem hitték el, hogy az amerikaiak nem használják ki a forradalomadta lehetőséget. Hruscsov ravasz paraszt volt, gyakorlatból tudta, hogy a kormánynyilatkozatoknak néha az ellenkezője igaz. Hátha az amerikaiak megtévesztik őket? Nagyot lépett, - amit előtte szovjet vezér még nem tett. Utrakelt. Varsó, Bukarest, Szófia, Belgrad az állomásai. Két dolgot akart megtudni: nincs-e valahol az amerikaiak keze, - továbbá: a magyar forradalom szele érezhető-e a fenti városokban. Amerikai kezet sehol sem talált, kivéve a Feighan képviselő által említett táviratot, amelyet ha elküldték, időzítve akkor került Tito kezéhez, amikor Hruscsov ott volt. A forradalom szele azonban ott keringett Hruscsov útja körül. Ezért döntött: a forradalmat le kell igázni. November 4-én a szovjet a védtelen magyar népet brutálisan, hatalmas fegyveres erővel megtámadta. Ugyanezen a napon, Lodge, az amerikai fődelegátus az ENSz-ben kemény szavakkal elítélte a Kremlt. (Sic!) A magyar nép egyedül vívta küzdelmét. A saját delegációja elárulta, az ENSz, a század nagy megmozdulásából aktát csinált. Washington, az 1953 áprilisában meghirdetett „felszabadítási” politikáját félretette és a magyar forradalmat cserbenhagyta. De mást is. A békeszerződésben vállalt kötelezettségét, tradícióját és nem utolsósorban saját érdekét. Ha Washington 1956-ban erőteljes politikai támogatást ad a magyar ügynek és az ENSz időben Külön Bizottságot küld Budapestre, a Kreml meggondolta volna a katonai beavatkozást. Ez esetben ma Washington és a világ nyugodtabban nézne a jövő felé, a magyar nép pedig egy finn-jugoszláv közötti politikai státusban élhetne. 4* A ROMÁNIÁBÓL érkező magyar menekültek közül többen is panaszkodnak, hogy az osztrák hatóságok nem adnak nekik magyar tolmácsot Arra hivatkoznak, hogy román állampolgárok, román ütlevelük van, tehát román tolmács dukál nekik. A politikai menedékjog megadásának sokszor sorsdöntő kérdésében a román tolmács kezében van a magyar menekült ügye. A genfi menekültügyi konvenció értelmében minden nemzetiséget megületi saját tolmácsa. A dél-tiroliakkal sem olasz tolmács útján kívánnak érintkezni az osztrákok. gat ís* «at isa eat set sas nc nt me «at m nc sc g BENCUR GYULA FESTMÉNY | I ELADÓ t t . .------ i g Felvilágositás hétköz-| I napokon este 9-10 kö- g I zött az (518) ^3^-3698 1 g telefonszámon g Secs eat»» Bä**»* tet smvu m •estfstssatiJ:
