Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-12-01 / 12. szám
1982. december 7.oldal Amerikai Magyar Értesítő les mozdulatával a völgy és a dombraku- szó falu házai felé - azok az 5 fényei. A Karácsony fényei! Halkan, vékony el- elcsukló hangon énekelni kezdett:- Mennyből az angyal...A második versszakot már a férje is vele dúdolta: Istennek fia, Aki született...Jászolban, jászolban... Még nem sejtették, lesz-e hová lehaj- taniok a fejüket éjszakára, még nem tudták, mit hoz a holnap, de békesség öntötte el a szivüket és nagy-nagy nyugalom. Szenteste volt és a földi sötétséget bevilágították a Karácsony fényei... A KOMMUNISTA REZSIM AKCIÓZÁSAINAK ÚJABB KUDARCA Meghiúsult a nemzeti múlttal rendelkező testvérsegitő hivatását betöltő Amerikai Magyar Református Egyesület megszüntetése. Mindörökre elvetette az Amerikai Magyar Református Egyesület rendkívüli közgyűlése a nagy tervet a William Penn-be történő beolvasztást. Pittsburgban 1982. november 27-én a William Penn gyüléstermé- ben tartotta az AMRET rendkívüli közgyűlését, mely hivatott volt dönteni a William Penn és az AMRET kijelölt bizottság és az igazgatóságok által az elmúlt két év folyamán előkészített egyesülés felett. A rendki vüli közgyűlést 69 delegátus, megannyi érdekelt és érdeklődő jelenlévő képezte. Lenni, vagy nem lenni, volt a tétel. Feszült érdeklődés, pattanásig feszült hangulat jellemezte a közgyűlést. Az egyesülést előkészített anyagának aprólékos kitárgyalása közben fény derült tisztázhatatlan tételekre, mint például a magyar Bethlen Home, vagyis a ligonéri öreg otthon jövőjére. Minden felelőtlen, vagy bizonytalan értékű tervezetre pontot tett november 27-én este 8 órakor a delegátusok szavazata. Az egyesülés megvalósításából kétharmad többségi szavazatra lett volna szükség. A szavazati eredmények: Az egyesülés ellen 35 szavazat, egyesülés mellett 33 szavazat, egy rontott szavazat. Gratulálunk az Amerikai Magyar Református Egyesületet megmentő delegátusoknak és az Amerikai Magyar Református Egyesület további megmaradásán fáradozóknak. A Clevelandi XXII. Magyar Találkozó gazdag eseményeiről még sokat fogunk hallani, azaz olvasni. Ezúttal az országos érdeklődés középpontjában álló Országos Amerikai Magyar Szövetség dús eseményeinek beszámolójáról teszünk rövid említést. A találkozón november 23-ára volt programba iktatva az Amerikai Magyar Szövetség nemzethú intézményei vezetőinek munka- értekezlete, melyen dr. Nádas János, Pásztor László, Víg Zsolt részletesen beszámoltak a nagy nyilvánosságnak arról, hogy milyen erőteljes akeiózás törekszik átvenni az irányítást. a hatalmat az Országos Amerikai Magyar Szövetségben is. Ismertették a New (Folyt, a 1L. oldalon) TEREBESSY EMŐKE: Karácsonyfa Mit jelent nekünk és honnan van a varázsa? Egész biztos, hogy nem divatos találmány, s nem üzletemberek találták ki az első karácsonyfát. Már sok embernek fejtörést okozott, ki és hol állitotta fel az első fenyőfát szent estén? Népkutatók és krónikások jegyzeteiből többféleképen állították össze eredetét. A fenyőfa, mint karácsony szimbóluma, nem oly régi, mint gondolnánk. Ősi pogány népek is vittek be lakhelyükre a hideg téli időkben zöld fákat, ágakat és ápolták azokat. Az ágaknak rügyezése jelentette számukra a tavasz megérkezését. A középkorban zöld ágakkal és fagyöngyökkel diszitették az istálók bejáratait és házuknak ablakaiban is ez állt, hogy a rossz szellemektől, betegségektől meglegyenek védve. Krónikások azt is feljegyezték, hogy egyes népek áldozataik elégetésekor ezekkel a télen át őrzött ágakkal raktak tüzet. Eleinte ezek a zöld ágak, fák, bokrok minden disz nélkül jelentkeztek, karácsony táján mécseseket, olajlámpákat később petróleum-lámpákat állítottak a fenyőfa mellé. Legtöbb helyen szintén a rossz szellemek elűzésére. Csak a 15.-16. században kezdték az ágakat, vagy a bokrokat disziteni, főleg édességekkel, melyeket január 6.-án, Viz- keresztkor szabad volt a gyerekeknek leszedni. A karácsonyfa, ahogy ma látjuk és ismerjük, a 17. század elején alakult csak ki. l605-ből fennmaradt egy Elsass-ban /Franciaország/ készült és jelenleg Strassburgban őrzött irás, melyből kitűnik, hogy ott szokássá vált a fenyőfa felállítása a szobában karácsony ünnepén s a fákra papirból kivágott csillagokat akasztottak. A csillagok szalmából is készültek. Még jóval élőbbről való az az angliai feljegyzés, 1508 tájékáról mikor gyöngyfa-ágakra kis babákat aggattak. 1750-ből fennmaradt levélben tesznek említést arról, hogy a karácsonyfákon gyertyákat gyújtottak meg. Versaillesben őrzik a Napkirály húgának, Liselottenak levelét, melyben emlitést tesz a karácsonyfáról és hogy ezt a fát "L,Enfant Christ" ünnepével kötötték egybe s hogy a fán nemcsak édességek lógtak, hanem gyertyák is égtek s e napot örömünnepnek nevezték. Joseph Gény, elsassi hagyományokat kutató, irataiban rögziti, hogy már 1521-ben törvény büntette azokat, akik az erdőkből fenyőfát loptak. Éppen ezért már a kinzheimi erdőkben,
