Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1982-11-01 / 11. szám

18.oldal Amerikai Magyar Értesítő' 1982. november BÉCSI NAPLÓ AKIÉRT A HARANG SZÓL.... Most jotott el hozzánk a hír: Októberi forradal­munk egyik hőse, Báli Sándor szerszámkészítő nincs már az élők sorában! 1982 legelején hunyt el: család­ja a Magyar Nemzet halálozási rovatában eldugva, fi­zetett hirdetésként közölte a nyilvánossággal a szo­morú tényt. A N agy budapesti Munkástanács felejt­hetetlen vezetője volt. Báli Sándor...... 1956-ban a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár e- gyik csendes szavú, nem politizáló szakmunkása. 33 éves. Családos. Újdombóvári szegény parasztcsalád gyereke, aki fiatalon már tagja a szociáldemokrata pártnak és akit 1948-ban mint leendő kádert a csellel és fenyegetéssel szétvert SzDP-ből Rákosi kommunis­ta pártja is azonnal "átigazol” az MDP-be. Báliból azonban nem lehet vörös janicsárt faragni! Csendes szemlélője marad a "bölcs vezér" magyarországi ”or- száglásának”. Csak 1956 októberében lép Báli Sán­dor a tettek mezejére: lelkes szervezője lesz a Híra­dástechnikai Gyár első munkástanácsának, majd a kerületi munkástanácsnak és amikor november 4-e u- tán az Oroszországból hozott vörös katonák tankjai eltiporják a forradalomban kivívott szabadságot — az eddig csak családjának élő szerszámlakatos egyszerre kilép az országos politika mezőnyére. MEGEMLÉKEZÉS CZESTOCHOWA JUBILEUMÁRÓL 600 ÉVVEL ezelőtt vitték a lengyelek nem­zeti ereklyeként tisztelt szentképét, a híres Fekete Madonnát a czestochowai pálos kolos­torba. Idén ezen az ünnepnapon, augusztus 26-án több mint háromszázezer zarándok ke­reste föl a Jasna Góra-i (Világos Hegy) kolos­tort. Kevesen tudják, hogy a ma is virágzó len­gyelországi pálos rend alapítója Boldog Özséb magyar szerzetes, és hogy az első barátok a Börzsöny alatti Márianosztráról indultak a len­gyelországi Czestochowába, Nagy Lajos király idején. Magyarországon szeptember 12-én a Mária nevenapján tartott búcsú alkalmából emlékez­tek meg Czestochowa megalapításáról és egy­ben Nagy Lajos király halálának 600. évfordu­lójáról. Abban az altemplomban, ahol szintén megtalálható a Fekete Madonna másolata (mint a szegedi alsóvárosi templomban és a pesti Egyetemi templomban). Czestochowá- ban minden európai katolikus nép nyelvén üd- vözlik a tájékoztatók a látogatót, de csak a magyar szöveg megszólítása hangzik így: ked­ves magyar testvérünk. A Márianosztrára érke­zett zarándokok az idén a sokszázéves lengyel­magyar barátság nemes hagyományát is foly­tatták. tV ERDÉLYBŐL ÉRKEZETT MEGTORLÁSOK 1. KOSA SZÁNTÓ GÉZA mérnököt (Sepsi- szentgyörgy, Puskás Tivadar u. 32 A., II. cm. 11. sz. lakás) 1982. május 28-án több órán ke­resztül verték a sepsiszentgyörgyi rendőrségen. Kisebb, "koccanásos” közlekedési balesetben ő volt a hibás (személyi sérülés nem történt), ezért bevitték a rendőrségre. Megállapították, hogy vérében kis mennyiségben alkohol van - valóban órákkal korábban étkezéshez ivott egy pohár bort. A rendőrségen "régi ismerős­ként" üdvözölték, fölemlegették neki, hogy feleségével (Kosa Szántó Vilma) együtt miért járt a moldvai csángóknál, miért segítette őket munkalehetőséghez Erdélyben, és miért segí­tett a Székelyudvarhelyen rendezett Táncház- találkozókra moldvai csoportokat áthozni Csuklójánál felfüggesztve órákon keresztül verték, majd elengedték azzal a fenyegetéssel, hogy még többet is kaphat, ha beszél a verés­ről "Kihallgatásáról" jegyzőkönyv nem ké­szült. 2. DEMETER DEZSŐ fémmunkást, a szé­kelyudvarhelyi Matricagyár alkalmazottját (kb. 21-22 éves fiatalembert), aki a Vasile Alexandri utca 12/A szám alatt lakott szülei­nél, az udvarhelyi állambiztonsági szervek több ízben véresre verték, így rábírták, hogy hamis tanúvallomásokkal több személyt is kompromittáljon. 1982. május 13-ra tűzték ki az első szembesítéseket. Néhány órával a kitű­zött időpont előtt Demeter Dezső több barát­ját fölhívta telefonon, közölte velük a történ­teket, majd fölakasztotta magát. Temetése e- lőtt Varró Domokos, a székelyudvarhelyi nép­tanács titkára fölkereste Hegyi István helyi re­formátus esperest és figyelmeztette, hogy "ne csináljon propagandát" temetési beszédével. A temetésen többszáz ember vett részt, a biz­tonsági szervek is megjelentek. A pap lakoni­kusan beszélt, de a szertartás után a tömeg nem akart szétoszlani, percekig némán állták körül a fölhantolt sirt. Demeter Dezső azért került a biztonsági szervek kelepcéjébe, mert lemásolta és több társának odaadta Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét. 3. BALÁZSI JÁNOS tanárt, aki a székely ud­varhelyi Üttörőház oktatója volt, a helyi biz­tonsági szervek képviselői a labdarúgó világbaj­nokság kezdete előtti napon megkeresték laká­sán és elkobozták tőle saját készítésű tévéan­tennáját és erősítőjét, amellyel a budapesti a- dást nézni tudta. (A világbajnokságot a Ro­mán Televízió nem közvetítette, mert Romá­nia nem került be a döntőbe, így - hivatalos indokolás szerint — tisztességes románnak nem volt semmi néznivalója a VB-n.) Ugyan­akkor tőle és Radnóton (Iernut, Maros megye) élő fivérétől számos magyarországi kiadású könyvet is elkoboztak. MENEKÜKTEK. Az osztrák belügyminisztérium je­lentése szerint 1982 közepén már csak 12 ezer len­gyel menekült volt Ausztriában. Növekszik viszont a román, a magyar és fó'képp a csehszlovák menekül­tek száma. Naponta húsz csehszlovák állampolgár je­lentkezik a rendőrségen, csendőrségen. Augusztus e- lejéig mintegy 850-en kértek menedékjogot. A be­lügyminisztérium szerint a csehszlovák menekülési hullám a nyári szezon végéig, október eljéig tart. Ad­dig 1000-1500 csehszlovák menekült érkezésére szá­mítanak. A pár tucat moszkovita fullajtár nevében a szovjet imperializmus által levert magyar forradalom zászla­ját a november 4-e után megalakult Nagybudapesti Munkástanács veszi a kezébe. Napok alatt maguk mögött tudják az ország munkásságát és mindenkit, akinek szent a magyar szabadság és függetlenség ü- gye! Kádárék egyezkedni próbálnak Bálival. Meghív­ják az Országház épületébe, piros szőnyeget terítenek eléje, fényes állást, miniszteri rangot ígérnek, ha leál­lítja az országos sztrájkot. Báli nem enged. A sztráj­kot — mondja - órákon belül le lehet állítani. Csak Nagy Imrét kell visszahelyezni törvényes állásába és az oroszok távozzanak az országból. Decemberben újra tárgyalni hívják. Szabad utat biztosítanak ehhez. Ennek ellenére lefogják. De a Beloiannisz munkásai megüzenik Kádárnak: ha nem engedik szabadon Bá­lit, puszta kézzel szedik szét az épületet! Báli Sándor és munkatársai szabadlábra kerülnek. De csak pár hé­tig. 1957 március 2-án a kommunista pártmilicia. a Munkásőrség egy teljes szakasza rohanja le éjszaka Báli Sándort. Titkos pert tartanak felette. T izenkét évi börtönre ítélik a szerszámkészítőt. Hét év után, 1963 tavaszán, a "nagy amnesztia" nyitja ki előtte újra a börtönkaput. Nem engedik vissza a Beloiannisz!». Az Egyesült Izzóban dolgoz­hat. Először segédmunkásként, majd később, a het­venes évek második felében ismét szakmájában. A börtön nem törte meg. A Bibó Emlékkönyv szerkesz­tői között az ő neve is ott található. Mindvégig érde­kelte a politika. Magyarország sorsa és jövője. Nem volt még 60 éves, amikor a Nagy Kaszás érte jött. Az igazi, a magyar munkásmozgalom történetébe Báli Sándor szerszámkészítő aranybetűvel írta be ne­vét! SALLI JÓZSEF V *< A kommunista országokban kartotékozzák és elek­tronikus módon tartják nyilván az ellenzéki és disz- szidens elemeket. Bármelyik népköztársaságba uta­zik közülük valaki, azonnal értesítik az illető ország hatóságait. Magyarországon a kilencvenek listájáról beszélnek. Kilencven ellenzékit tartanak nyilván, kö­zülük többet elbocsátottak állásukból. Most egész napos elfoglaltsággal lehetnek ellenzékiek... ötvenezerrel csökkent a magyarság látszáma Jugoszláviában az elmúlt tíz év alatt. A legu­tóbbi népszámlásás szerint 426.865 magyar él a jugoszláv állam területén. Részarányuk a há­ború vége óta csaknem a felére, 3,2 %-ról 1,9 %-ra csökkent. Ennek oka nemcsak az, hogy kevés a gyerek, hanem hogy a jugoszláv törvények értelmében 1961 óta mindenkinek lehetősége van (a nem létező) jugoszláv nem­zetiség tagjának vallania magát. Ezzel a lehe­tőséggel 1971-ben csak mintegy háromszáz­ezren éltek, 1981-ben azonban ötszörösére e- melkedett számuk. A közel másfél milliós ré­teghez feltehetőleg sok magyar csatlakozott. * Magyarországnak új moszkvai nagykövete van. Neve: Rajnai Sándor. Életrajzát "elfelej­tették” közölni. Minek is? Rajnai nem dicse­kedhet valami fényes pályával. Világéletében rendőr volt, jobban mondva ÁVH-s, akinek keze már benne volt a hírhedt Rajk-per meg­rendezésében és utána — ezredesi rendfokozat­ban — rá bízták 1957-ben a Nagy Imre per elő­készítését. Az igen jól informált DER SPIE­GEL hamburgi magazinban olvastuk, hogy a hóhér-feladat elvégzéséért a "szovjet elvtár­sak” javaslatára Rajnai Sándort vezérőmagy- gyá léptették elő, majd amikor a hatvanas é- vekben hirtelen terhessé vált, leszerelték és Moszkvába küldték "kultúrattasénak”. Értett ő ehhez is. Sok minden volt az elmúlt években Rajnai: a magyar kémelhárítás feje, bukaresti nagykövet - de elsősorban Jurij Andropov ba­rátja. Azé az Andropové, aki 1956-ban Buda­pesten volt nagykövet és akinek karrierje Szuszlov tavalyi halála után éles ívben emelke­dett a Kremlben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom