Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1982-09-01 / 9. szám

A__L 1982. szeptember A. M. ERTESITO 5. oldal ként az "AMSz néhány (meg nem nevezett) országos alelnökéről" beszél az ügyvé­di levél. A megbízást a névtelenek ne­vében Török Dénes "titkár" adta az ügy­védi irodának. (A titkár általában az AMSz fizetett alkalmazottja. Török a- zonban úgy látszik, fizetett ellensé­ge?) Az ügyvédi iroda leveléből látha­tó, minden nehézség nélkül megállapít­ható hogy az ügyvédet a való és teljes tényállás elhallgatásával és elferdíté­sével informálták. Az ügy érdekében ezt a kérdést jelenleg nem kívánják bőveb­ben ismertetni. De vájjon kik voltak a meg nem nevezett "alelnökök"? Dr. Haraszti Sándor, Bojtos László, Beke Imre, dr. Viczián Antal, Csergő Miklós "alelnökök" és dr. Gazella Ignác igazgató Találka falván összejövetelt tartottak és perköltség alapot létesí­tettek. Az alapba befizetett pénz isme­retlen forrásból (?) származott... Dr. Irányi a rendkívüli közgyűlés megtartására vonatkozó rendelkezését nem vonta vissza, de a jogi helyzet to­vábbi megfontolása céljából a kitűzött időpontot későbbre halasztotta. Junius 27.-én dr. Irányi országos elnöki tisztségéről lemondott. A lemon­dás indokolása szerint azért, mert az amerikai piarista rendtartományi beosz­tásának megváltozása következtében sze­mélyét rendi áthelyezésre szabaddá kel­lett tenni. Dr. Irányi eddig a piarista rendtartomány főnöke volt. Az AMSz a- lapokmány 42/b szakaszának megfelelően az országos elnöki teendőket, teljes jogkörrel Ft. Hites Kristóf fogja gya­korolni. Ft. Hites Kristóf az AMSz rendkívüli országos közgyűlését 1982. szeptember 10-11-12. napjaira az alapokmány 25. szakaszának értelmében összehívta.---------------------------- *** -------------------------­KÖZLEMÉNY A Szabad Magyar Ujságirók Szö­vetsége 1982. szeptember 18.-án, szombaton a torontoi Magyar Világ- kongresszus keretében tartja évi rendes közgyűlését, melyre meghív­ja és szeretettel várja a szabad­földi magyar sajtó és hírközlés minden munkását. Stirling György Flórián Tibor ügyv.titkár elnök HUNGARIAN HISTORY Megjelent dr. Endrey Antal Hungarian History cimü 396 oldalas történelmi munkája 6 térképmelléklettel, időrendi táblázattal, részletes név- és tárgymu­tatóval Melbourne-ben, a Hungarian Ins­titute kiadásában, a New Life Printery gondozásában. A beszédes fedőlap Kardos Olga nagyszerű munkája, a 6 kiváló tér­képmelléklet pedig - az első kivételé­vel - dr. Török Béla Hungary and Europe Sydney, 1979) cimü munkájából lett át­véve a szerző engedélyével. Ennek a munkának I. része 1978-ban, II. része 1980-ban, III. része 1981-ben jelent meg füzetalakban, térképmellék­letekkel, név- és tárgymutatóval kiegé­szítve, egy olyan angolnyelvü, minden szakmai kritikát kiálló magyar történe­lem, amelyre az egyre erősbödő magyar- ellenes propagandamunkák semlegesítésé­re már régen szükség volt. Nemcsak a azért, mert a 20. században megjelent angol nyelvű munkák - hogy csak Kosáry Domonkos: A History of Hungary (Cleve­land, 19^1)» Sinor Dénes: History of Hungary (New York, 1959)> C. A. Macart­ney: Hungary - a short history (Edin­burg, I962, ujranyomva 1966, 1968, I97 197^) - cimü munkákat emlitsem - egy­részt már elavultak, másrészt már nem­igen kaphatók, és csak nagyobb könyv­tárakban találhatók meg, hanem azért is, mert ezeknek közös vonása, hogy Árpád honfoglalásával kezdődnek, és a magyarság eredetét a finnugor elmélet alapján rögzitik. Ezekkel szemben End- reynek volt bátorsága az otthon és külföldön még mindig "hivatalos" finn­ugor elmélettel szakítani, és a legú­jabb kutatások alapján kimutatni,hogy a magyar nemzettest gerincét alkotó ré­teg a Kaspi-tó és a Kaukázus térségéből származik. (Mint érdekességet emlitem meg, hogy Borisz Perlov és Aleszander Kirisin orosz Szumirológusok szerint /Forrás, 1981. novemberi szám/ a tatár­laki 3 ékirásás agyagtábla 1000 évvel idősebb, mint a 'legrégibb sumér agyag­táblák. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy Erdélyből vándoroltak Mezopotámiába azok a népek, amelyek az úgynevezett sumér kuluurát létrehozták, és nem forditva.) A munka értékét nagyban emeli, hogy a könyv mindegyik részébe beépítette a legújabb otthoni és kinti kutatások, feltárások eredményeit. De talán mégis az a legnagyobb érdeme, hogy Padányi szelleme hagyatékának folytatásaként 0- lyan "magyar központú" történelmet irt a legelterjedtebb világnyelven az ide­genek és a már idegenben felnőtt, ma- (Folyt, a 10. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom