Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-07-01 / 7-8. szám
10 A.M.ÉRTESÍTŐ Csapó Endre VIGYÁZAT, KEníS ÁLLAMP0LGAIISÁ6! Ennek a cikknek az a célja, hogy felhívja a figyelmet az Ausztráliában élő magyarok furcsa jogi helyzetére, melyből adott esetben sok kellemetlenség származhat. Furcsának kell neveznünk azt a jogi helyzetet, hogy legalább 30 ezer magyar származású ausztrál állampolgárnak fogalma sincs arról, hogy érvényes nemzetközi joggyakorlat szerint ők egyúttal a Magyar Népköztársaság állampolgárainak tekinthetők. Ezt a kérdést - be kell vallanunk —, eléggé' elhanyagoltan kezeljük. Egy jellemző, megtörtént eset kellett ahhoz, hogy most, szinte köte- lességszerűen írjunk állampolgárságunknak e rendezetlen helyzetéről. Egy különélő házaspár fiúgyermeke a válási eljárás értelmében az anya nevelése alatt áll, vele lakik. Az apa elviszi a szokásos hétvégi napon. A múlt év folyamán egy ilyen alkalommal a kilencéves fiút az apa nem hozta vissza. A kétségbeesett anya megindította a kerestetési eljárást. Kiderült, hogy az apa külföldre távozott és a gyermeket magával vitte. Apa és gyermek Ausztráliából csak érvényes útlevéllel távozhatott. Ahhoz hogy a gyermek részére érvényes útlevelet kiállítsanak, szükséges az anya beleegyezése, ami természetesen nem történt meg és ennélfogva nem is kaphatott ausztrál útlevelet. Természetesen nem tartott sokáig megállapítani, hogy a 9 éves gyermek, aki már itt született Ausztráliában, a Magyar Nép- köztársaság ún. konzuli útlevelével hagyta el az országot. A konzuli útlevelet a Magyar Népköztársaság canberrai nagykövetsége állította ki. A dolgok jelenlegi állásában most még nem foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy az anya hozzájárulása nélkül külföldre csempészett gyermek esetében az útlevélkiállító hatóság milyen vonatkozásban kerül ellentétbe az ausztrál családi törvénnyel, - jelenleg csak azt a kérdést vetjük fel, hogy milyen jogi alapon állíthatott ki a Magyar Nép- köztársaság itteni kirendeltsége útlevelet olyan személy részére aki születésénél fogva ausztrál állampolgár? ben csak az Elnöki Tanács határozata szüntetheti meg.'1 Nos, így néz ki a sokat hivatkozott és aláírt emberi jogok. Száz év múlvajnilliószám élnek emberek a világban, akiknek fogalmuk sem lesz, hogy' magyar■'állampolgárok, mert aki állampolgár, annak az ivadéka is állampolgár. Hogy ezt otthon hogy fogják nyilvántartani, azt nem tudjuk. Minket itt még csak felkácerez á konzulátus, de utódainknál már megszakad a bürokratikus fonál. Nyilvánvalóan csak egy darabig vagyunk érdekesek számukra, elsősorban politikailag és anyagilag. Mert ha a magyar állampolgárnak tilos szidni a megszálló oroszokat, vagy bírálni a rendszert, akkor - mint állampolgárok - mi is büntető eljárás alá vonhatók vagyunk, - és azt a népköztársasági felségterületen, ha akarják, érvényesíthetik. Az anyagi érdek is épp ilyen világos, a következő idézetből:.!1.....Ha az örökös külföldi, akkor a hagyatéknak reá eső része a Magyar Nemzeti Bank gondozásába kerül. Megjegyezzük., hogy ebből a szempontból külföldinek tekintendő az — -állam- polgárságra való tekintet nélkül! — aki hat hónapot meghaladó idő óta külföldön él, vagy bár kevesebb ideje, de a kivándotlás szándékával hagyta el Magyarországot. Ha az örökség készpénz, akkor az úgynevezett zárolt számlára kerül. Az örökséget azután kérésre részben, vagy egészben a Magyar Nemzeti Bank felszabadíthatja belföldi célokra, az erre vonatkozó devizahatósági engedély alapján M ( Akinek már volt Magyarországon devizaügye, az már tudja hogy milyen kilátással kérvényezi azt ami különben járna neki.) Talán megfigyeltük: előbb, politikai vonatkozásban állampolgárok voltunk, de amikor felvennénk jogos örökségünket, akkor külföldi leszünk, 11 állampolgárságra való tekintet nélkül:' Külföldi mivoltunk erősebb mint állampolgári mivoltunk. Állampolgárok csak a kényelmes felelősiégje- vonás esetére vagyunk, állampolgári jogok nélkül. Magyarországra mint külföldi látogatunk, külföldi állam útlevelével, vízummal, tartózkodási engedéllyel:...'.. A vizűm kiadásakor az útlevélben feltüntetik a tartózkodás idejét is. A tartózkodási engedély ideje tehát nem azonos a vizűm érvényességi határidejével, azonbeiül különböző lehet. A lejárt tartózkodási engedélyt a Külföldié_____1982. jul.- aug. Sokaknak bizonyára meglepetésül szolgál hogy a ielenlesi szoviet stílusú magyar állam törvénye értelmében a szóbanforgó itt, Ausztráliában született gyermek magyar állampolgárnak számít. Továbbmen- ve, ha majd ez a fiú felnő, megnősül, a felesége is automatikusan állampolgára lesz a bolsevista jellegű Magyar Népköztársaságnak, és ha megéri (mármint a Népköztársaság) akkor állampolgárának tekinti e majdani házaspár összes gyermekeit, majd azok gyermekeit, akkor is ha nem magyar származású házastársaik lesznek. Ha valaki azt gondolná, hogy viccelünk, szolgálhatunk néhány idézettel otthoni kiadványokból, elsősorban a Magyar Hírek Kincses Ka-. lendáriumáből: A jelenleg érvényes magyar állampolgársági törvényt az Országgyűlés 1957-ben hozta, (V.törvény) Eszerint magyar állampolgár az, aki magyar állampolgár szülők gyermeke. ..Külföldi állampolgárság megszerzése nem szünteti meg a magyar állampolgárságot, az csak akkor szűnik meg, ha a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar állampolgárság kötelékéből valakit elbocsát, vagy megfoszt állampolgárságától.... .... A kivándorlás önmagában a magyar állampolgárságot nem szünteti meg. Ha a kivándorló megszerzi is új otthona állampolgárságát — akár mert megházasodott, akár mert honosították, akár másként -, ezzel magyar állampolgárságát automatikusan még nem veszítette el. Sőt: még a gyermeke sem, még akkor sem, ha már külföldön született. .... Az a magyar állampolgár, aki más államnak is állampolgára — ezt nevezik kettős állampolgárságnak — mindaddig magyar állampolgár, amíg kérésére elbocsátják, vagy Elnöki Tanácsi határozattal megfosztják tőle.... Állampolgársági jogszabályaink értelmében azt a magyar állampolgárt, aki más államnak (vagy államoknak) Ls állampolgára, úgy kell tekinteni, mintha kizárólag csak a magyar állampolgársága állna fenn.'1 Másszóval megfogalmazva, ha a Magyar Népköztársaság a törvényei alá tartozó területre lépő egyén ellen eljárást indít, a világon semmi más állam nem állhat ki védelmére. Ismét más szóval: mi, akik azért hagytuk el Magyarországot mert ott nem a magyarok alkotják az államot, hanem a szovjet hadsereg, mely államnak nem kívánunk tagja lenni, - ez a kívánságunk nem teljesülhet: az idegen megszállás de facto joghatóságát a nemzetközi gyakorlat elfogadja, és kimondottan avagy nem, engem, téged, minket, szovjet joghatóság alá tartozó egyénként elhanyagolhat, ha a kényelme úgy kívánja. Többezer ember tűnt már így el a vasfüggöny mögé! Ha talán valaki felülne az otthoni rezsim szólamainak, hogy' a magyar állam számontartja külföldresza- kadt polgárait1, annak eszébe juttatjuk, hogy efféle féltő gondjaikat egy pillanatra sem gyakorolják, még titokban sem, azok felé a magyar milliók felé akik1 mint kenyérhez a héjjá* úgy tapadnak a kis ország magyarválasztó határaihoz. Ennek a mai fennálló jogrendnek a legnagyobb gazembersége az, hogy a nemzeti kategóriából politikai kategóriát csinál, és ezáltal magyarrá tesz olyan ausztrált, brazilt, venézt vagy zulukaffert, akit ez sohasem érdekelt, és tóttá, oláhvá, szerbbé taszít négymillió magyart, akik azóta is töprengenek hogy mi- ; ért is bűn magyarnak lenni. A budapesti ún. “magyar kormány "számára teljesen közömbös, hogy ezekben a i környező szocialista testvérállamokban" milyen nacionalista-fasisz- i ta fajüldözés folyik a magyarok felszívására az ottani szlávbolsevista ■ rezsímek által. Nekik fontosabb az , amire egy példát idéz a fenti forrás: . Légy külföldi nő még 1957 október 1. előtt külföldön feleségül ment egy magyar állampolgárhoz, így magyar állampolgár lett. Később elváltak, vagy a férj meghalt. A nő i akkor is magyar állampolgár maradt : Ha esetleg ez nem tetszik neki, kér- . vényezheti a magyar állampolgári , kötelékből való elbocsátást nem ki■ sebb fórumon mint a Népköztársa* • ság Elnöki Tanácsánál, mert...! az Elnöki Tanácsnak kizárólagos joga ; az, hogy kérelemre kinek adja meg- a magyar állampolgárságot és kit- bocsát el a magyar állampolgárság ( kötelékéből. Egyoldalúan tehát, i csak a külföldön élő személy kérésére a magyar állampolgárság még i nem szűnik meg, azt minden eset-
