Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
14. oldal ÉRTESÍTŐ 1980. március hó bejelentette, hogy az U-2 repülőgépek Szovjet rakétabázisokat fedeztek fel Kubában . A többit már tudjuk. A kerekasztal tá- társaság, melynek székháza átellenben van a Szovjet ENSz kirendeltségével,két legyet ütött egy csapásra. Elfogadtatták az USA-val a küszöbén levő kommunista állam sérthetetlenségét és megválasztatták Amerika népével a népszerűségét vesztő, hűséges kiszolgálójukat Kennedyt. A jól kiagyalt és minden valÓBzinüség szerint az oroszokkal pontosan koordinált terv alapján, Kennedy bejelenti, hogy Kubát zárlat alá vette, mert az o- roszok nem voltak hajlandók a rakétákat elvinni. Ezzel egyszerre megnő a gyanútlan amerikai polgárság soraiban a tekintélye. Az orosz elinditja a hajóhadát a kubai zárlat felmentésére. A feszültség a robbanásig nő. Akkor még magam is izgatottan ültem a rádió mellett és vártam, hogy lesz-e háború, vagy sem. Nem tudtam még akkor, hogy ez mind előre kicsinált játék volt. Az utolsó pillanatban az o- rosz flotta visszafordul. "Csak" azt kérik Kennedytől, hogy ismerje el és ne bántsa Kubát. Ezt a "csekélységet" a béke érdekében az elnök szivesen megteszi. A nép, bátor kiállásáért és bölcs mérsékletéért hősként ünnepli és újraválasztja. A mostani, amerikai elnökválasztás e- lőtt a szinpad egy kicsit megváltozott, . de a bevált recept ugyanaz. Az amerikai érdekeket már-már elárulni hajlandá Car- tert, a Társaság vissza akarja választatni. Az olajjal és pénzzel rendelkező kommunista ellenes perzsa Saht el kell tüntetni, mert olyan eszközök álltak a rendelkezésre, amelyekkel könnyen galibát csinálhatott volna a világ kommunizálási folyamatában. Azt, hogy ilyesmire képes, bebizonyította, amikor elküldte az ejtőernyőseit Jemenbe. Az évek óta húzódó, kommunista gerillaharcoknak, kéthéten be beliül végük lett. New Yorkban nem szeretik az ilyesmit. A Társaság nemcsak katonailag akarja bekeríteni az Egyesült Államokat, hanem gazdaságilag is. Ezért kellett átjátszani a perzsa olajat a kommunista Khomeni kezére. Ez volt talán a nyomosabb ok,amiért a Sahnak mennie kellett. A biztonság kedvéért, meg kellett e- lőbb buktatni a szomszédos Afganisztánban a kommunista-ellenes kormányt. Azonban itt egy kis hiba csúszott a számításba, mert a szabadsághoz szokott muzulmán afgán törzsek, nem vették szivesen a kommunisták korlátozásait sem vallási, sem egyéb téren. Mégkevésbé voltak elragadtatva az afgán Rákosinak, Amin Hafizul- lah-nak kegyetlenkedéseivel, ezért fellázadtak. Ahogy nem volt nehéz feláldozni az oroszoknak Rákosit és Gerőt, ugyanúgy feláldozták afgán bábjukat Amint. Azt hitték, hogy kivégzésével lecsillapíthat- ják a nép haragját és a kedélyek megnyugszanak» a megszálló oroszokat felszabadítókként fogadják. Azonban nem igy történt. Ahhoz, hogy a hegyes vidéken, téli időszakban fel tudják számolni az ellenállást, hónapokra van szükségük az oroszoknak. Ezért a "kerekasztal-társaság" raérsékletességre intette Cartert.aki ennek megfelelően csak február végére tűzte ki a szovjet kivonulási határidőt.(Ez valószinüleg időzitve van az az elnökválasztási folyamat naptárával.) Közben már körvonalazódik a kubai cé- có másolata. Az amerikaiak megnövelték a perzsa öböl térségében a hadihajók létszámát, mire az oroszok még több katonai egységet küldtek Afganisztánba, hogy nagyobb és érdekesebb legyen a feszültség. Az érdeklődés ébrentartására, kanadai segítséggel, megrendeznek egy kis "szöktetés a szerájból". ügy karácsony táján, az 50 túszból hat, vagy hét eltűnik és az ott járó amerikai papok csak ^3-al találkoznak az amerikai követségen. Egy hónappal később ezrével hivják fel a kanadai követséget Washingtonban és gratulálnak még Hawaiiból is a merész szök- tetéshez. Ezzel egyidőben választják meg perzsa államelnökül a raérsékletességéről ismert Bani-Sadr Abolhassant. Az uj perzsa elnök majd letartóztatja (Carter diplomatikus közbenjárására?) az államon belül államot alkotó diákokat és kiszabadítja az amerikai követségen foglyul tartott túszokat. El lehet képzelni még a Marslakók is fognak telefonálni és táviratozni Cartérnék. Hát még ha hozzáadjuk, hogy az oroszok is ki fognak vonulni Afganisztánból (maguk után hagyva egy afgán Kádárt), ugyancsak az erélyes Carter kemény fellépése következtében. Kár is folytatni! Az amerikai nép vállára veszi a hős elnököt és úgy rohan vele az urnák felé, hogy újraválassza. Ekkor fog megpecsételődni a Sahnak is a sorsa, volt kommunistaellenes magatartásáért Jemenben és otthon. Magyar szemszögből nézve az a szomorú ezekben a középkeleti eseményekben, hogy két turáni rokon nép, a perzsák és afgánok kerülnek a világkommunizmus járma a- lá. Ami pedig még ennél is szomorúbb, hogy mindezt innen, ebből az országból, Amerikából irányítják, mely országnak mi is állampolgárai vagyunk. Itt az ideje, hogy a talpnyalás helyett, mi magunk állitsunk jelölteket, esetleg az egyetlen igaz amerikai szövetségesünkkel, a lengyelekkel együtt. Biztosak lehetünk benne, hogy az igaz amerikai hazafiak inkább a mi emberünkre szavaznának, mint a saját árulóikra. Fáklyahordozó
