Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1980-02-01 / 2. szám

16. oldal értesítő 1980. február hó nnen - onnan "Bezárták a főváros egyik legnagyobb gyógyszertárát" panaszolja egy hir. ami­ből megtudjuk, hogy a Rákóczi-ut és Kör­út sarkán levő hajdani Csillag patikáról van szó, mely ilyenkor téli szezonban mindig zsúfolt volt. Most egy ajtóra tű­zött cédula fogadta a gyógyszerért érke­zőket, hogy "A fűtőberendezés javitása miatt áprilisig zárva"! - Az ujságiró ki­fogásolja a tervszerűtlen munkát, de az­tán hozzáteszi: a már évek óta esedékes kazáncserét azért nem tudták nyáron vég­rehajtani, mert "nem volt rá költségfede­zet", de miután a dolgot már nem lehe­tett tovább elodázni, "nagy nehezen, de előteremtették a pénzt." - íme a tervgaz­dálkodás előnyei: a főváros egyik legna­gyobb forgalmú patikája nem intézhet sa­ját keretből egy ilyen elemi javitást, hanem meg kell várnia, mig a központ en­gedélyt ad és kiutalja a pénzt. A lakos­ság kényelme és kiszolgálása másodrendű szempont. Charles A. Vanik kongresszusi képvise­lő vezetésével január 12,-én amerikai ké- képviselők egy csoportja tett rövid láto­gatást Budapesten - jelenti az MTI. A szovjetunióbeli Herszon hajógyárában elkészült a magyar tengerhajózás eddigi legnagyobb egysége, a Vörösmarty nevet viselő mélytengeri hajó. Czigány Lóránt, Angliában élő iroda­lomtörténész (56-os menekült) előadását közli az ÉLETÜNK cimü hazai folyóirat. Az előadás az 1979. évi Anyanyelvi Konfe­rencián hangzott el és a nyugati magyar irodalom "négy Műhelyéről" szólt. Ez a négy irodalmi központ - Czigány Lóránt^ osztályozása szerint - a müncheni Uj Lá­tóhatár, a hollandiai Mikes Kelemen Kör, a párizsi Magyar Műhely és a londoni Szepsi Csombor Kör. - Az önkényes és a^ hazai hivatalosok szájaize szerint való összeállitással nem vitatkozunk, csupán információképen közöljük - kommentár nél­kül. Magyar anyag - amerikai levéltárakban: ezen a cimen folytatott beszélgetést a Népszabadság munkatársa Karsai Elek tör­ténésszel, aki nemrégiben az Egyesült Ál­lamokban történelmi kutatásokat folyta­tott magyar adatok után. Egyebek közt megemliti Karsai Elek, hogy a Washington­ban kutatásra felszabadított anyagban a háború utáni magyar emigráció politikai tevékenységére is talált adatokat. Két levélre tesz utalást: egyiket Eckhardt Tibor irta, a másikat Nagy Ferenc volt miniszterelnök. (Elég különös és meglepő hogy az amerikai kormány ilyen "fiatal" iratokba is betekintést engedett Kádárék házi történészének...) /BECS/ Moess Eugén, a jelenleg Bécsben élő egykori soproni diák ezer kötetből álló könyvtárat ajándékozott a soproni Liszt Ferenc Múzeumnak. A gyűjteményben- a soproni helytörténeti anyag mellett- művészettörténeti monográfiák, múlt századbeli útleírások, földrajzi és ter­mészettudományos munkák találhatók. /KOLOZSVÁR/ A közelmúltban emlékeztek meg- az egyik első erdélyi iskola, a je­lenlegi 3. számú matematika-fizika lice- um megalapításának 400. évfordulójáról. Az iskola alapitó levelét Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1579. julius 17.-én irta alá: az alapításkor jezsuita, majd piarista főgimnáziumként működő intézmény története elválasztha­tatlan az erdélyi magyarság, valamint a románok és németek kulturális eredményei­től. Ebben az iskolában nevelkedett töb­bek között Pázmány Péter, Mikes Kelemen, Teleki Sándor, Kemény József, valamint Avram láncú, Gheorghe Baritiu és több más neves román személyiség. A nagymultu iskolában eddig több mint százezer fiatal tanult, tanárai között ott voltak a társadalom és a természettu­dományok területén tevékenykedő legkivá­lóbb tudósok is. /AUSZTRIA/ A szombathelyi Madrigál-kó­rus a múlt év végén az ausztriai Eggen- berg dalosünnepén vett részt az ottani városi kórus meghivására. Önálló koncert­jén XVII. századi madrigálokból, vala­mint Bartók és Kodály müveiből mutatott be néhányat Németh István karnagy vezeté­sével. /ANGLIA/ Doráti Antal, a világhirü ma­gyar származású karmester visszaemlékezé­sét egy angol kiadó Hét évtized jegyze­tei cimmel jelentette meg. Doráti müvé­ben a zenei világ elhunyt nagyságaival kapcsolatos élményeiről ir. /BUDAPEST/ A történelem ismét kötelező érettségi tárgy lesz az oktatási minisz­ter legújabb intézkedése szerint. A je­lenlegi helyzet alapján a negyedikesek fakultative választhatják ezt a diszcip­línáit tárgyat, 1981-től azonban a közép- iskolások számára a magyar nyelv és iro­dalom, a matematika és még két szabadon választott tárgy mellett a történelem visszakerül az un. érettségiző tantár­gyak sorába. Tudjuk, hogy erre a rendel­kezésre részben a közvélemény általános felháborodása, részben pedig az ifjúság­nak a múlttal kapcsolatos nagyfokú tudat­lansága kényszeritette az illetékeseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom