Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
10. old. ÉRTESÍTŐ 1980. február hó hoz, hogy határozatképes legyen az a gyűlés, akkor ezt az utat kell elfogadni a demokrácia szabad elveinek alapján, mert képzeld el, mi lett volna ha véletlenül egypár emberrel több lett volna jelen azon a gyűlésen"? Ehhez persze meg kell jegyezni, hogy ők tévesen azt állitják, hogy a szabotáló akciójuk sikerült, és nem volt Quorum. Quorum azonban volt, mert az úgynevezett "hivatalból" alelnö- köknek az alapszabály szerint nincs szavazati joguk, és igy a Quorumnál nem kell őket figyelembe venni. De térjünk vissza a szabotáláshoz. Az igaz, hogy a demokráciában vannak bizonyos szabályok, amelyek kihasználásával a kisebbség meg tudja akadályozni, hogy a többség számukra káros határozatot hozzon, vagy káros akciót bonyolítson le. A többségnek soha nincs szüksége filibusz- tert játszani, vagy szabotálni. Bekéék nem azért engedtek az igazgatói választáson, mert olyan jó szivüek. Attól féltek hogyha túl erőszakosak lesznek, egy uj választó közgyűlést kérhetünk, és az össztagság jelenlétében mindent elveszíthetnek. így gyorsan kihasználták az alkalmat vasárnap reggel, hogy aránytalanul nagyszámú igazgatót biztosítsanak maguknak. Azonban még ezzel is rosszul spekuláltak, ugyanis jó pár olyan igazgató, akit ők a maguk oldalán képzeltek, látva a fondorkodásukat, a mi oldalunkra állt. De az egész hosszú idézetnek a legjelentősebb szava ez a kis három betűből álló szócska* "CÉL". Viczián szerint a "cél szentesíti az eszközt". De mi a cél? Az AMSz céljai az Alapszabály 8-1?. pontjaiban tisztán levannak fektetve. Ha Vi- cziánék is egyetértenek ezekkel a célokkal^ akkor csupán a módszerben lehet vé- leménv eltérés. Ha a célban megegyezünk, akkor van elég közös alap, hogy a magyar ság érdekében összefogva, közösen megbeszéljük a teendőket, és együttműködésre keressünk alkalmat. Azonban nyilván nem értünk egyet a célkitűzéssel kapcsolatban. Ezért választották a szabotálást. Az ő céljuk más mint a miénk. Ezt hangoztattuk, a sajtóban és privátilag is. Ezért indít Viczián fegyelmit ellenem és Szentmiklósi Éles Géza ellen Nézzük, mi is történt volna, ha a sza- botálás sikerül, és az igazgatósági gyűlés nem lett volna határozatképes. Először is a különböző szakbizottságok elnökei nem lettek volna jóváhagyva, és az AMSz továbbra is stagnálna /bár, sajnos, igy is megvan bénítva, amig ez az áldatlan ügy el nem intéződik - de az ég szerelmére ne a sajtót és a cikkírókat okoljuk érte/. Továbbá, a Kanadai Magyar Szövetségei való együttműködés, a Madridi Konferencia előkészítése, elmaradt volna. Ez volt az a dicső cél, ami szentesítette a gyűlésről való távolmaradást? Ha a Pásztor-Beke-Haraszt i-Vicz ián koalició olvan erős, miért nem jöttek el bebizonyítani, hogv ők többet tudnak tenni a magyar ügyért mint mi? Lehet, hogy egy újabb fegyelminek teszem ki magamat, de nekem az a meggyőződésem, hogy a szabotálás célja a Szövetség munkájának megbénítása, és esetleg a az egész Szövetség felrobbantása volt. Cinikus ravaszsággal Viczián megpróbál minket felelőssé tenni az ő akciójukért: "De nagv baj az, hogy Ti visszaéltetek azzal a bizalommal, amit mi előlegeztünk Nektek és az egész csoportnak. A becsületes,^ egyenes egyenlő alapon való tárgyalóképesség lehetőségét felrúgtátok és ezzel kibújt a szög a zsákból a részletekről és ha mink nem vagyunk elővigyázatosak és véletlenül pár személlyel többen veszünk részt a Cleveland-i gyűlésen akkor most sokkal nagyobb problémákkal állunk szemben, és nem ez volt az eredeti elgondolás amikor a megegyezés létrejött a mi javaslatunk alapján, hogy egvenlő félként javasoljuk az igazgatóságot (egy kis türelem, mindjárt vége lesz ennek a mondatnak - B.S.) mert ha akkor mi nem vagvunk toleránsak és nem az AíMsSz. és egyben a magyarság érdekeit helyezzük előtérbe, hanem egyéni torzsalkodásnak engedünk teret akkor ma nincs probléma, mert akkor közületek talán egy sem ül ma az igazgatóságban és akkor nincs ilyen vitákra lehetőség." Ha dr. Viczián mindenáron "egyenlő a- lapon való tárgyalóképesség lehetőségét" "egyenlő félként" választott igazgatóságot, és vitákat akar, akkor az ő "csoportja" miért maradt el Clevelandból? Hogyan lehet "egyenlő alapon", vagy bármilyen alapon, tárgyalni olyanokkal, akik gyáván otthon maradnak? Kicsavart logikával úgy próbálja igazolni magát, hogy ők tudták, hogy mi fog történni, és azért nem jöttek el, hogy ami fog történni, az ne legyen szabályos és hivatalos. Először is, hol van dr. Vicziánnak a kristály golyóbisa amiből előre tudta, hogy "szabálysértések" fognak történni? Másodszor, ha ezt előre tudták (?!?)» kutya kötelességük lett volna eljönni, részt venni a vitában, és biztosítani a nagy fölényben lévő erejükkel, hogy minden szabályosan menjen. Csak egy szabálytalanság lett elkövetve az egész gyűléssel kapcsolatban* a magyarság érdekeit megsértve, egyesek, Pásztor László vezetésével, vagy legalább is közreműködésével, szabotálni a- karták a törvényesen meghirdetett gyűlést. Bizonyos vagyok benne, hogy nem árulok el titkot, amikor közlöm, hogy Pásztor, egy hozzám intézett "bizalmas" levelében kereken tagadja, hogy ő Bekével vagy mással koalícióban lenne. Most csak az a kérdés, hogy Pásztor vagy Viczián mond-e igazat, és melyik fog fegyelmit
