Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
4. oldal értesítő 1980. február hó elé.^ Vizsgáljuk meg személyét, gondolkozását» nézzük meg, hogy világnézetéből mi^az ami felett már talán túlhaladt az idő és mi az,^ amit szivünkben, értelmünkben ma is, változatlanul magunkévá kell tennünk. Nagy emberekre, államférfiakra, Írókra, művészekre általában születésük, vagy haláluk évfordulóján szoktunk emlékezni. Apponyi Albert gróf életének legmaradandóbb eseménye volt a hatvan esztendővel ezelőtt, 1920 január 16.-án mondott beszéd, még a szörnyű diktátum aláírása előtt, az utolsó szó jogán...Kísérjük végig Apponyi karrierjét 1920-ig, i- dézzünk feledhetetlen szónoklatából és nézzük meg, hogy - a vesztett "csata" u- tán,- hogy "vegetált" élete végéig. Trianoni drámánknak ez a hőse Bécsben született, 1846 május 29-én. Atyja Apponyi György gróf, volt magyar kancellár, ki 1848-ig bizony Metternich oldalán állott, de a Bach-rendszer idején már hazája sorsának jobbáfordulásán fáradozott s 1862-ben memorandumában már azt irta a császárnak, hogy fogadja el az ország önállóságát s nevezzen ki felelős minisztériumot Magyarországon. Fia, az ifjú Albert a jezsuiták kalksburgi intézetében nevelkedett, majd jogi tanulmányait részben Budapesten, részben Bécsben végezte. 1872-ben lépett a politikai pályára, mint a szentendrei kerület képviselő je. Érdekes, hogy Deák-párti programmal kezdte meg a parlamentben való szereplését, - pedig atyja sohasem szimpatizált Deák Ferenccel. Politikai szereplése elejétől kezdve azonnal ismertté lett kiváló szónoki képességeiről, de népszerűsége csak lassan alakult ki, mivel atyjának korábbi aulikus hire miatt nem tudott maga iránt bizalmat ébreszteni. "Parlamenti működésem emlékei" c. könyvében megírta, hogy első szavait a képviselőházban, mint felsőházi jegyző mondotta el, mely olyan jó hatást keltett, hogy utána leült melléje Pulszky Ferenc, Kossuth régi emigráns-kísérője, az azóta hazatért ismert művészettörténész-politikus és azt suttogta a fülébe» "Gratulálok öcsémuram! Egy valamid mindenesetre megvan a sikeres parlamenti pályához» a jó hangod. Még Kossuth Lajos is szép orgánumának köszönhette sikereinek javarészét. Remélhetőleg megvan benned a többi kellék is!" Apponyi az 18?5.-i pártfúzió után a Sennyei-féle konzervatív blokkhoz csatlakozott, sőt 1878 után ő vette át a párt vezetését. Mint a "mérsékelt ellenzék" vezére, Szilágyi Dezső, a nagyhírű jogász-politikus nyomdokaiban haladt azokban az években, mikor Tisza Kálmán és li* berális pártja uralta a parlamenti életet. Mikor Szilágyi Dezső a mérsékelt ellenzékből kilépett, akkor Apponyi lett a konzervatívok feje. 1889 után, - mikor a TiszaKálmán-féle tehetetlenségi politikának leáldozott, - Apponyi - "Nemzeti Pártja" élén - fokozottabb lehetőségekhez, szerephez jutott. Szapári Gyula kormányában /1890-92/ tárcát vállalt, de mivel pártjának javaslatát, a közigazgatás államosítása érdekében beadott vitairatát Szapáry elejtette, Apponyi és pártja ismét heves ellenzékbe vonult. Feltűnő volt, hogy mikor 1892-ben az uj miniszterelnök, Wekerle Sándor javasolta az izraelita vallás "recepcióját" /egyenértékű hitfelekezetnek való törvényesité- sét/ és a kötelező polgári házasságot, akkor Apponyi - a buzgó katolikus főur - a reformok mellett szólalt fel! Ezzel példát mutatott pártja elmaradott tagjai - úgyszólván az egész ország felé? Magas humanizmusa, átlagon felüli intelligenciája megértette vele» nem lehet a polgári haladás útját állni» azzal szövetkezni kell. A konzuli bíráskodás tárgyalásakor /1891/ éles vitája volt korábbi eszményképével Szilágyi Dezsővel, - ki akkor már igazságügyminiszter volt. Gróf Apponyi Albert volt a Bánffy Dezső kormányát érő heves ellenzéki támadásoknak /1895- 99/ a lelke, központi irányitója, melyet Bánffy egyébként meg is érdemelt, gyakori politikai botrányai, gazdasági melléfogásai miatt. Mikor elérkeztek a miile- niumi ünnepségek hónapjai, Apponyi volt az első, aki - a nagy időkre való tekintettel, - a pártok békéjét javasolta. Az ünnepségek elmúltával ismét megkezdte Bánffyék kíméletlen támadásait, jólehet 1896-ban, a választásokon pártja szinte teljesen megsemmisült. Széli Kálmán kormányra futásával /1899/ Apponyi a Szabadelvű Párt tagja lett, 1901-ben már a Képviselőház elnökeként látjuk viszont! Újonc javaslata és a katonai létszámeme-^ lés ügyében előterjesztett tervezetei ré vén Apponyi az országos érdeklődés központjába került, de gróf Tisza István első kabinetje idején /1903-05/ lemondott képviselőházi elnökségéről és a Szabadelvű Pártból is kilépett. A Függetlenségi Párt megbecsült tagja lett, népszerűsége nőttön-nőtt! 1906 április 8.-án Wekerle Sándor megalakította második kormányát s ebben Ap- ponyi^a minden eddiginél nagyobb szelep várt. A koalíciós kabinet vallás- és köz- oktatásügyi minisztere lett! /1910-ig/ Olvan politikusokkal dolgozhatott együtt mint Wekerle, Kossuth Ferenc, ifj. gróf Andrássy Gyula, Darányi Ignác, Polónyi Géza! Apponyi véleménye az volt, hogy a nemzetiségi iskolákban is kötelezővé kell tenni a magyar nyelv tanítását, de idevonatkozó törvényét a külföldi hirma- gya->-ázók - a kisebbségek "elnyomására" irányuló törekvések bizonyítékának látták. A Függetlenségi Párt kettészakadása után Kossuth Ferenc pártjához csatlako