Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-11-01 / 11. szám
8. oldal ÉRTESÍTŐ 1980. november tányt és többek közt kifogásolta,hogy azt Írtam róla: önkéntesként résztvett a spanyol polgárháborúban. Túl fiatal volt ehhez - Írja a fogadatlan prókátor Kopácsi védelmében. Nos kérem most az iletőt, olvassa el figyelmessen a Szivárvány 64. oldalán Kopácsi saját sorait: "...Ilyen voltam én is tizenhatéves koromban: csak az én kezemben nem géppisztoly volt, hanem kátránnyal töltött villanykörte, az akkoriban divatos Molo- tov-koktél." Hol szaladgált Kopácsi 16 éves korában Molotov-koktéllal? Talán szülővárosának, Miskolcnak utcáin? Aligha, mert a rendőr 1938-ban - ekkor volt Kopácsi 16 éves - ezért okvetlenül dutyiba vitte volna a felelőtlen kamaszt. De nem vitte, mert Kopácsi nyilván a spanyol polgárháborúban hadonászott robbanó villanykörtékkel, ahelyett, hogy iskolába járt volna. (így érthető hiányos magyar tudása és fogyatékos stilu- sa is...) Ugyanis - gyöngébbek kedvéért- polgárháború 1936-tól 39-ig tartott... Minderről a régi latin közmondás jut az ember eszébe: "Aki hazudik, annak legyen jó memóriája!" Kopácsi hol itt,hol ott, de gyakran elszólja magát és ez e- lég. Elég ahhoz, ho§y képet alkothassunk róla és ennek alapjan kiközösítsük magunk közül. Ha a Szivárvány körének jó- ők tudják. (Nem akarunk most a kritikai folyóirat kritikájába belemerülni, de egyet azért szóvá kell tennünk: a 14. oldalon egy novellában Isten nevét kis i-vel nyomtatták. Ha igy állunk, akkor Kopácsi valóban ideillik, ebbe a társaságba való: itt jól érezheti magát, hiszen az Isten nevét nyilván ő is kis betűvel Írja, ahogy felszabadulást ir még ma is. Mint meggyőződéses kommunista. ) Az emigrációnak fel kell eszmélnie és egységesen ki kell nyilvánítania:nem kér a kopácsikból! Hol vannak ilyenkor emigrációs egyesületeink? Ha egy volt német náci próbálna igy grasszálni a szabad világban, a Zsidók Világszövetsége, meg a Volt Deportáltak Világszövetsége bizonyára hatalmas tiltakozó dörgedelmekkel fordulna a világhoz: miért hallgat most a Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége? Várjuk nyilatkozatukat, melyre kötelezik őket a volt magyar politikai foglyok szenvedései és a rendőrségi fogdákban agyonvert, börtönök udvarán felakasztott, szibériai deportálásokban elpusztult mártírok emléke. Akik vádlón mutatnak Kopácsira és követelik megbélyegzését.------------------------------ ☆☆☆----------------------------Márai: "Valamilyen nagy, nagy dolog, ami odahaza történt: a forradalomban - egy pillanatra, osztályokon túl, - volt Magyarors zág." Kovács Imre halálára Mindig azt gondoltuk: ha valaki, ő bizonyára sokáig fog élni. Jó anyagból volt faragva, egészséges paraszti vér folyt az ereiben, szálfatermete Toldit idézte. A betegséget csak hírből ismerte és az elmúlás, a halál gondolata is távol állt erőtől duzzadó lényétől. S most mégis ütött a búcsú órája.Oly hirtelen, oly váratlanul, hogy felocsúdni sincs időnk: Kovács Imre nincs többé! Alattomosan tört rá a gyilkos kór s mire az orvosok észrevették a bajt, már késő volt. Néhány órával a műtét előtt halt meg egy New York-i kórházban. Az alcsuti uradalom egyik pusztáján Felső-Göböljáráson született 1913» március 10.-én. Az elemit a pusztai iskolában végezte, majd a fővárosba került, ahol a budai Toldy Ferenc főreálban é- rettségizett. Közgazdasági egyetemi hallgató korában kezdett foglalkozni szociológiával s a társadalmi igazságtalanságok feltárását célzó falukutató mozgalom egyik megalapítója. Még az e- gyetem befejezése előtt jelent meg első könyve, a NÉMA FORRADALOM, mely a magyar agrárproletáriátus nyomorát mutatta be az olvasóknak. A könyv országos hírűvé tette a nevét, de a bíróság lázitásnak minősítette: 3 hónap fogházat kapott érte. Egyik alapitó tagja volt a Márciusi Frontnak és 1939-ben résztvett a Nemzeti Parasztpárt megalakításában, majd annak vezetőségi tagja lett. 1945-46.-ban a párt főtitkáraként vett részt a politikai életben és mint országgyűlési képviselő bátran harcolt a Parlamentben Rá- kosiék ellen. Bírálta saját pártja egyes vezetőinek a kommunistákkal kollaboráló irányzatát is, ami végül teljes szakításhoz vezetett: 1947.-ben kilépett a Parasztpártból és más keretek közt folytatta tovább politikai ellenzéki tevékenységét, mig 1947.-ben el kellett hagynia hazáját. Kezdetben Svájcban és Franciaországban élt, majd 1949.-ben Amerikában telepedett le. Nyugdijbavonulásáig a Szabad Európa Rádiónál dolgozott és publicisztikai munkásságot fejtett ki. Magyarországon és idegenben megjelent könyveinek száma - fordításokkal együtt - tizenhét kötet. Utolsó müve a "Magyarország megszállása" cimü munka volt s nemrégiben jelent meg "Márciusi Front" címmel egy kitűnő előadásának anyaga. Noha 1944.- ben, a német megszállás alatt az ellenállási mozgalom vonalán kereste az igaz magyar utat és az ország megmentésének lehetőségeit, 1945 után, az orosz megszállás idején első perctől szembenállt
