Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM * * * A tihanyi Belső-tó 16. oldal____________________________ olyan alacsonyabbrendü állat él. amely még régebbi földtörténeti korokból származik. Ezek közül a szabad szemmel alig látható kerekes férgek másutt elő nem forduló fajtái tudományos szempontból nagyon érdekesek. Élnek itt olyan kereke sférgek. amelyeket máshol csak mohában találtak. Van néhány olyan faj is. amelyet eddig csak sós vizben ismertek. ÉRTESÍTŐ____________________ 1980. június hó A tihanyi félsziget egyik földrajzi nevezetessége az úgynevezett Belső-tó. 25 m magasan fekszik a Balaton szintje felett. Téves tehát az a hiedelem, hogy valamilyen kapcsolata van a Balatonnal. Keletkezésében csupán földtani mozgások a szél, az eső és talajviz játszottak SZ6T*6pG't • Körülötte, különösen déli partján, festői gejzirkupok emelkednek, amelyeknek alapját bazalttufa-kitörések alkotják. Sokan "Kisbalatonnak" is nevezik, mert északról benyúló, félszigethez hasonló földnyelvével mintegy a Balaton körvonalait utánozza. "Ez az elnevezés persze helytelen, hiszen a Kisbalaton lápos, mocsaras vidéke tudvalévőén Keszthely és Bálátonszentgyörgy között, a Zala folyócska közelében terül el.) A Belső-tó kiterjedése körülbelül 16 hektár, legnagyobb mélysége két méter. Vizét csak csapadékvíz táplálja: ez a környező domboldalakról mind a tóba folyik. Patakok, vizerek nem ömlenek bele annál több elhasznált viz és szennyvíz a községből. Lefolyása nincs, tehát i- gazi zárt tó. Az időjárástól függően hol kiterjed, hol összehuzódik. Télen mindig befagy (volt olyan tél, hogy ösz- szes halai elpusztultak), nyáron viszont 25-26 C-fokra is felmelegszik. Fenekét vastag iszap borit ja. de vize e- gyébként tiszta, nyáron csekély zöldessárga árnyalattal. Ivásra természetesen nem alkalmas. Gazdag vizinövényzet borítja: különböző hinárfajták. nád békabuzogány, gyékény és káka. A hinár néha oly gazdagon tenyészik benne, hogy sokszor még az evező is megakad indáiban, alig marad kevés nyilt víztükör. A tó vize tápanyagokban igen gazdag, és élővilága is meglepően bőséges. Halai közül legtöbb a ponty és a kárász: egy-egy őszi húzásra 100 mázsát is fognak a halászok. A viz alig néhány száz lépésnyire fekszik a község utcasorától mégis nagy mennyiségű vadmadár él körülötte. Itt fészkel a tőkés, kendermagos és cigánykacsa, az ezüsthasu bubosvö- csök, a zöldlábu vizityuk, a guvat, a vízicsibe, a szárcsa, a vörösgém, a kormos szerkő, a küszvágó csér, a nádirigó és a nádisármány. Megtalálható itt a nádassal és gyékénnyel övezett tavak egész jellegzetes madárvilága. A Belső-tó sokkal régebben keletkezett, mint a Balaton, vizében tehát sok Z.F. ☆ ☆ Tihany vára A Balatonba benyúló Tihanyi-félsziget keleti oldalán, a tóra néző meredek magas parton álló apátság a XIII. századtól megerősített hely volt. Magát az apátságot I. András király alapította 1055-ben, ő építtette fel a monostort és templomot is. A XI. századi épületekből ma már csak a hatoszlopos altemplom áll, középen az alapitó András király sírkövével. A tihanyi várra vonatkozó első és egyben hiteles adatot 1327-ből ismerjük a korábbiak hamisak.. Ennek ellenére elképzelhető. hogy a tatárjárás szomorú tapasztalatai alapján a XIII. század második felében építették ki Tihany várát. Az újabb kutatás megállapította, hogy a félsziget nyugati oldalán, a meredek sziklás oldalú Csúcs-hegyen középkori vár állott. A hegy tetején nagyméretű, ötszögletü torony körül Árpád-kori e- dénytöredékeket találtak. Ennek alapján feltételezik, hogy a XIII.-XV. századi tihanyi vár a Csúcs-hegyen épült és nem az apátság körül. A vár a XIV. században a királyok, illetve a királynék birtokában, 1387 és 1392 között pedig magánkézben volt. Az utóbbi évben kapta vissza hosszú pereskedés után az apátság. 1507-ben még a tihanyi apát várnagya igazgatta, 1527 után azonban végleg világi kézen levő vár lett belőle. Deve- cseri Csórón András, a veszprémi püspökség javainak kormányzója, veszprémi főispán kapta meg. 5 építtette belőle azt a végvárat, amely 15^6-tól királyi őrségével a balatoni végvárvonal egyik nagyon fontos láncszeme volt. 155^ és 15- 58 között igen nagy munkával igyekeztek korszerű erőddé alakitani. A szemközti somogyi parton ebben az időben rendezkedett be a török hódoltság. Tihany szerepe és jelentősége rendkívüli fontos lett. A törökkori végvár az apátság körül épült ki, a csucshegyi kőtornyot a- zonban még 1627-ben és 1652-ben is említik, mint fontos védelmi pontot. A várban 1703-ig tartózkodott királyi őrség, amely a Győri Főkapitányság szervezetéhez tartozott. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a várat lebontották. m
