Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-01 / 4. szám
1979. április hó 5. oldal ÉRTESÍTŐ STIRLING GYÖRGY: Partizánok Charleston ellen?. Veszélyben a központi Kovács Mihály-ünnepség! "Dél-Karolina kormányzója, valamint Charleston polgármestere magyar hétnek nyilvánította a május 6 és 12 közé eső időszakot, mely az ünnepségek, harci játékok és diszfelvonulások egész sorozatát foglalja magába. Erre a hétre tervezi a Lengyel- Magyar Világszövetség, Kováts ezredes barátjának, Pulaski grófnak az emlékezetére, az évszázados múlttal rendelkező lengyelmagyar barátság hivatalos ünneplését is. Külföldi diplomaták, amerikai szenátorok és képviselők mellett a világsajtó is ott lesz ezekben a napokban és a hivatalos rendezőség magyar osztálya szerint /Dr. Udvar- dy Tibor, American-Hungarian Bicentennial Committee 79-20 Kneeland Ave. Elmhurst,N.Y 11373/ ezeken az ünnepségeken, felvonulásokon és katonai parádékon "magyar zászlóerdőt hordozva" résztvesznek a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, a Vitézi Bend, az Amerikai Magyar Szövetség, az Erdélyi Világszövetség, az amerikai magyar egyházak kiküldöttei, stb.stb. Az embernek összeszorul a szive* micsoda világraszóló magyar seregszemle! Micsoda pompás megnyilvánulása a magyar egységnek, a magyar hivatástudatnak! Kik azonban sok évtizedes tapasztalattal a vállunkon vigyázzuk az amerikai magyar gyepüt, Örömünk hamarosan aggodalomra változik: vájjon valóban úgy lesz-e a- hogy azt a. lelkes magyar rendezők tervezik? Avagy újra csak, mint már annyiszor a múltban, mindössze egy marokravaló magyar jelenik meg két-három szomorú lobogó alatt a magyar hőst ünneplő idegenek diszes tömegében? Szégyenszemre, mint árva gyermek gazdagok lakodalmán? S mi majd újra, mint már annyiszor, bocsánatkérő dadogással igyekszünk mentegetni magyart-ünneplő amerikai barátaink felé a távolmaradottakat, a resteket és kényelmeseket, kik panaszkodni szeretnek csupán de cselekedni nem? Meghatott szivvel csodálom a magyar rendezők bátorságát és leki erejét, kik annyira hisznek és biznak az amerikai magyarság hűségében, hogy kockáztatni merik a kudarcot, mely ha bekövetkezik, legnagyobb vereségünkké válhat. A lehetőség adva van, hogv egy figyelő világ szemeláttá- ra és fülehallatára meghirdessük a magunk igazát s megszellőztessük fájdalmainkat. A lehetőség adva van, május 6 és 12 között Mi, kik vállunkon hordozzuk a nemzetünkért való felelősség terhét, mi ott leszünk. Magyar seregszemle magyarok nélkül magyarok szégyene. Ha azonban mindnyájan ottleszünk* puszta jelenlétünkkel is elindíthatjuk azt a történelmi földindulást, mely valamikor még hazánk és nemzetünk felszabadulását eredményezheti." Mi történt eddig? Wass Albert irta ezeket az aggódó sorokat, hogy az utolsó pillanatban megpróbálja felrázni a magyar emigrációt, megpróbálja tudatosítani mindenkiben* milyen fontos valamennyiünk számára a Charleston-i Magyar,Hét, a Kováts Mihály ünnepségek sikere. És én nem hiszem, hogy ez különösebb magyarázatra szorulna, hogy ennek jelentőségét meg ne érthetné valaki! De józan ember aligha hihetné el ép ésszel: lehet köztünk olyan is, aki nem segítőkészen áll a charlestoni ünnepségek mellé, hanem szántszándékkel akadályokat akar görditeni a rendezőség útjába. Nos, bármilyen hihetetlenül is hangzik ez, akadnak köztünk olyan gyászmagyarok, akik arra használják fölös energiájukat, hogy"megfurják" a charlestoni ünnepségeket Hogy miért? Hát erre nehéz lenne válaszolni, vagy talán nem is az? Valóban, elég könnyű a felelet: azok, akik alkalmi össze- állásba tömörülve arra szövetkeztek, hogy szembemenjenek az összmagyarság érdekeivel, hivatásos "furó-faragók"! Megtaláljuk őket mindenütt, ahol ellentét, vita, széthúzás mutatkozik, ahol összhang helyett disszonancia uralkodik. 5k azok a"külön u- ton" járók, akiket nem sarkal más, mint a beteges hiúság, szereplési vágy és amerikai kapcsolatok személyes érdekeik javára való kiépitése, kamatoztatása. A magyar összefogás számukra csak alkalmanként hangoztatott üres jelszó* természetüknél fogva közösségellenesek és egyéni szempontjaikon kivül más hajtóerőt nem ismernek. Dehát kik ezek és hogyan-mikép próbálják megakadályozni a charlestoni Kováts Mi- hály-ünnepség sikerét? Ennek megértéséhez, illetve megvilágitásához vissza kell mennünk jópár hónapot, a Kováts Mihály jubileumi év tervének megszületéséig. De megéri és főleg azért szükséges, hogy a közvélemény pontosan tájékozva legyen a történtekről: akármi történjék, akárhogyan is alakuljanak a május 6 és 12 közti ünnepi hét eseményei, világosan álljon előttünk, kik és mit tettek azok sikeréért és kik próbálták azokat elgáncsolni. Hogy tudjuk: kiket terhel felelősség egy esetleges kudarcért? Kezdjük az elején: a dr. Udvardy Tibor irányitása alatt működő Amerikai-Magyar Történelmi Társaság már évekkel ezelőtt tervbe vette, hogy megfelelő formák közt, méltó fénnyel megünnepli Fabriczy Kováts Mihály hősi halálának 200. évfordulóját. Mint ismeretes, a Függetlenségi Háborúban Washington seregénél szolgáló vitéz magyar* huszár 1779. május 11.-én adta életét az amerikai nép szabadságáért a Dél-Karolinai Charleston város mellett vivott csatában, annak a lovasalakulatnak az élén, melynek nemcsak parancsnoka, de szervezője is volt. A Pulaski Légió keretében ő teremtette meg az amerikai könnyű lovasságot s ezzel be- irta nevét az Egyesült államok hadtörténetébe is. De nincs szándékunkban ehelyütt újra méltatni Kováts Mihály érdemeit és szemé
