Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-07-01 / 7-8. szám
ERTESITO zog az emigrációs közéletben. Aki áttéved a másik önkényesen elhatárolt vadászterületére azt le kell lőni. Ez az emigrációs dzsungel könyörtelen törvénye. Ez történt most is, csak most sokkal durvábban, és visszataszitóbban rajzolódtak fel az emigráció legtöbbször mosolygó ragadozóinak sziluettjei. Ezek a körvonalak mindig ott vannak a háttérben csak a kontrasztok nem mindig ilyen erősek. De mi is történtV A Béky püspök halálával megüresedett Amerikai Magyar Szövetség elnöki székéért marakodó néhány igazgató és a körülöttük nyüzsgő washingtoni akarnokok minősíthetetlen támadást intéztek dr. Udvar- dy Tibor ellen, aki több éves fáradhatatlan munkával készítette elő a charlestoni Fab- ricy Kováts ünnepségeket. Többek között még Nicholson ezredeshez is Írtak levelet, melyet Nicholson válasz nélkül visszaküldött és amelyben Udvardy Tibort igyekeztek lejáratni. E sorok Írójához is érkezett levél és jó pár telefonhívás hasonló szándékkal. Támadásuk célja az ünnepség szabotálása __ volt, oka acsarkodó személyi féltékenységük mely mindent és mindenkit letipor, mely nem az ő egyéni érvényesülésüket szolgál ja.Szervezési készség, személyi rátermettség és vonzó-erő, vagy tárgyi tudás és képzelő erő hiányában csak tehetségükhöz képest túlméretezett személyi ambícióktól fütve igyekeztek felrobbantani azt a hidat, amelyen keresztül az amerikai és ezzel együtt a. világ szétszórt, de az otthon rabságában élő magyarság is el tudná érni népünket megillető újabb megbecsülést." (Dr, Szentmiklósi Éles Géza) Ft. Hites Kristóf is meglátja, világosan felismeri, hogy Udvardy diszkreditálására és a charlestoni ünnepségek felrobbantására egyéni érdektől vezetett szövetkezet alakult, amely már a kezdet-kezdetén elindította akcióit, hogy céljait elérje. Bevezetésünkben feltártuk az egyes részleteket, melyek bemutatják, miként alakult ki az a. helyzet, ,amit Ft. Hites Kristóf és dr.Szentmiklósi Éles Géza igazságos biró csalhatatlan éleslátásával Írtak le. "Tagadhatatlan tény, hogy az AMSz 1977- szeptemberi országos közgyűlés dr. Udvardy Tibornak adott megbízást a Kováts Hét megrendezésére. 1978. február 18.-án, az Old Budapest étteremben ismertette terveit,amik bírálatot és ellenzést váltottak ki, de a megbízatás hivatalos visszavonására soha nem került sor. Sajnálatos akciók és intrikák indultak, amiknek a leszerelése helyett az AMSz hivatalos vezetői kivonták magukat a felelősség terhe alól, magára hagyták dr. Udvardyt, sőt ellenakciókkal próbálták az ő rendezését megbuktatni. Levelek, személyi intelmek és tanácsok mentek szerteszét, óva másokat a kudarcra Ítélt charlestoni rendezésben való részvételtől. Pásztor László, az AMSz Országos Igazgatóságának az elnöke, minden összeegyeztető kísérlet nélkül keresztezte a Charlestoni Ünnepi Hét programját egy külön Kovács bankettel, amit az AMSz nevében május 9-én, szerdán rendezett. Egy washingtoni megemlékezés az ott elérhető politikusok részvéte1979. júl. - aug. "lével önmagában helyes és szükséges is lehetett volna a charlestoni hét előtt vagy után. De ez időzítés elárulja a szándékot, ami ellen néhányán még Pásztor László köréből is kifejezték véleményüket. A meghívó, amit Pásztor László az AMSz nevében bocsáj- tott ki "Congressional Banquett Commemore- tive Program” címmel, hét védnöki szervezetet sorol fel, amik felismerhetően csak falazó szervek, s nem az AMSz országos tagságának képviselői. Köztük a Szabadságharcos Szövetség közismerten külön utakon jár, s ezúttal sem tartotta magyar érdeknek a^charleston! Kováts Hét sikerének támogatását. A meghívóban felsorolt közreműködő személyek többségének semmi köze az Amerikai Magyar Szövetséghez, sőt egyesek közülük abból határozottan ki vannak zárva. E tények csak erősitik azt a benyomást, hogyha washingtoni bankett Pásztor László személyi akciója volt, amit az AMSz nevével és tekintélyével visszaélve az eredetileg AMSz nevében rendezett charlestoni Kováts ünnepségek ellenpólusának szánt. Mozgatója nem a közös magyar érdek, hanem egyéni politikai számítások és törekvések voltak." "A washingtoni rendezésnek vannak más __ disszonáns mellékzöngéi is. A rendezők kérték Bodő Sándor művészt, hogy külcsönözze a Charlestoni Csata festményét a banketterem díszítésére, A művész azonban - hivatkozva a charlestoni hétnek való elkötelezettségére, kitért a kérés teljesítése alól. Röviddel utána levél érkezett Nicholson ezredes irodájába Charlestonba, amely festményét mint történelmileg pontatlant bírálja és nem találja érdemesnek arra, hogy a Citadel folyóirat fedőlapján megjelenjék, A másik árny arai Pásztor László washingtoni rendezésére vetődik, az a pénzügyi segély, amit az AMSz pénztárából a bankettjére kiutaltatott amikor a charlestoni rendezéstől az AMSz megtagadott egy cent hozzájárulást is. Az egyéni érdek, politikai húzások, kicsinyes ellentétek e szomorú és az egész amerikai magyarságot szégyenben hagyó szövevényéből ez a tény domborul ki világosan és félreérthetetlenül: az AMSz nevében ma szereplő egyének nem állnak annak a felelősségnek erkölcsi magaslatán, amit az egyetemes magyar érdek és az amerikai magyarság elvár tőlük." (Ft. Hites^Kristáf cikkéből.) Az elmondottakból világosan kitűnik,hogy az Udvardy Tibor és a charlestoni hét sikere ellen indított alávaló, ocsmány intrikák voltak a lényeges okai, hogy az ünnepi héten csak egy sajnálatosan kis töredéke jelent meg a magyarságnak. Hogy is mentek volna el az emberek a nagy költségeket és fáradtságot ígérő útra, amikor levelekkel, személyes lebeszélésekkel és minden lehetséges más módon azt hirdették, hogy a charlestoni rendezés szélhámosság, amely botrányba fog fulladni. Az ellenpropaganda egyik leghatásosabb eszköze volt annak híresztelése,hogy az AMSz nem áll a rendezés mögött, hiszen még erkölcsileg sem támogatja dr. Udvardy Tibort. SZEGYEN, GYALÁZAT, hogy ez megtörténhetett. li. oldal
