Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
8. oldal STIRLING GYÖRGY: SAVANYÚ A SZŐLŐ . . . Avagy Pogány András esete a Katolikus Vasárnappal. "Eszterhás István ügyében nem hallgathatunk...” - ezzel a címmel irt dörgedelmes cikket az egyik kanadai magyar hetilap október 8-i számában Dr. Pogány András. A magát minden indok nélkül Szabadságharcos Világszövetségnek nevező emigrációs csoport világelnökéről köztudott, hogy időnként szeret megnyilatkozni a sajtóban (újabban egyre kevesebb lehetősége nyilik erre) és ilyenkor - mint afféle botcsinálta tollforgatóval könnyen megesik - gyakran elszalad vele a ló: önképzőköri nivó- ju Írásműveiben bizony sokszor elveti a sulykot és hatalmas frázis puffogtatások közt olyanokat ir, amiket tán ő maga sem gondol komolyan. Valahogyan igy kell szemlélnünk az előbb említett cikket is, melyet Eszterhás István "védelmében” eresztett meg - fogadatlan (vagy fogadott?...) prókátorként, de mellyel többet ártott ennek az egész emigrációban megbecsült derék embernek, mint használt. A cikk megjelenése után Eszterhás István is elmondhatta: csak a barátaimtól ments meg engem Istenem,az ellenségeimmel majd csak megbirkózom magam is. Mert miről is volt szó ebben a cikkben, mely pár hónappal ezelőtt akkora felháborodást keltett az egész emigrációban, hogy most már foglalkoznunk kell vele. Az tudniillik, akinek elsősorban adresszálta dr. Pogány a cikkben foglalt minősíthetetlen rágalmakat és vádakat, keresztényi béketüréssel fogadta a képtelen állításokat és méltóságán alulinak tartotta, hogy egyáltalán válaszra méltassa^ azokat. A közéleti tisztaság és az emigráció egyik legrégibb, legtekintélyesebb lapjának,^ a Katolikus Magyarok Vasárnapjának reputációja megköveteli, hogy ennyi idő után mégis foglalkozzunk a kérdéssel és rávilágítsunk dr. Pogány inkriminált cikkének ferdítéseire. A cikk előzménye - mint tudjuk -, az volt hogy a lap tulajdonosa augusztus végén - megfelelő formák közt és kellő indokolással - nyugdíjazta Eszterhás Istvánt, felmentve őt a lap megerőltető szerkesztési munkája alól, hangsúlyozván, hogy továbbra is igényt tart Írásaira. Mindezeken kívül Amerikában merőben szokatlan gavallériáról tett tanúságot, mert 1977. végéig teljes fizetést, azontúl pedig - mig felesége nyugdijképes lesz - fél fizetést ígért meg Eszterhás Istvánnak. (Tudni kell ehhez, hogy a szabadföldi magyar újságok munkatársainak döntő többsége emigrációs kötelességének tekinti munkáját és egyetlen dollár ellenszolgáltatás nélkül végzi azt - némelyikük már 15-20 éve.) A szerkesztőváltozást a Katolikus Magyaro- rok Vasárnapja szeptember U.-i számában hozta nyilvánosságra a lap tulajdonosa s ugyanakkor a legnagyobb elismerés hangján mondott köszönetét dr. Eszterhás István 26 évi közreműködéséért. A bejelentés vegyes viszhangot keltett volt,aki megértette a laptulajdonos indokait, de akadtak - főleg dr. Eszterhás baráti köréből - akik sértődötten fogadták a döntést s _ még attól sem riadtak vissza, hogy felelősség re vonják a munkaadót a nyugdíjazás miatt. 1978. januar hó -------------------- ^ Vagy vádaskodjanak, mint azt dr. Pogány tette és homályos célzásokat tegyenek arra, hogy az ieazeág előbb-utóbb kiderül, meg hogy napvilágra fognak kerülni a nyugdíjazás valódi o- kai... És Pogány András vette magának a hallatlan merészséget, hogy nyíltan meg is nevezte ezeket az okokat. Már amiket ő azoknak tartott. Cikkében nem átalotta azzal gyanúsítani a Vasárnap tulajdonosát és felelős szerkesztőjét. hogy a budapesti kommunista Egyházügyi Hivatal utasítására cselekedett, amikor nyugdíjazta dr. Eszterhást és még azzal is meggyanúsította ezt a köztiszteletben álló papi embert, hogy anyagi támogatást fogadott el Kádá- réktól. Idézzük szószerint dr. Pogányt: "Hallunk guruló dollárokról is, melyekkel anyagilag bajbajutott magyar újságokat vásárolnak fel: igaz lenne-e az, hogy a Vasárnap vonatkozásában Eszterhás István feje és állása volt ennek az ára?" A nyílt gyanúsítás elhangzott, nyomtatásban megjelent, mégpedig többezer példányban. Azt senki le nem tagadhatja. S nézzük meg most, több mint negyedévvel a szerkesztőváltozás bejelentése és 3 hónappal dr. Pogány rágalmazó förmedvénye után: változott-e azóta a Vasárnap politikai irányvonala, változott-e a hangja? __ Ha átlapozzuk az azóta megjelent 17 számot, valóban találkozunk azokban olyan nevekkel, akiket azelőtt soha, vagy csak nagyon ritkán olvashattunk a lapban. Ezek lennének hát azok, akik Kádárék judáspénze ellenében kaptak teret a lapban s akiknek az a feladata, hogy megváltoztassák a Vasárnap eddigi nemzeti és keresztény irányát? Kik is ezek az uj nevek? Csak u^y kapásból: Szitnyai Zoltán, Nyisztor Zoltán, Dr. Csikós Zoltán, Dr. Kolla- rits Béla, Erdélyi István, Flórián Tibor, Dunai Ákos és még sorolhatnánk jónéhány nevet, akik - hosszú szünet után - most újra, vagy most először jutnak szóhoz a lapban. Állit- hatja-e ezekről józan ember, hogy "kommunista nyomásra" kerültek a Vasárnaphoz, azzal a feladattal, hogy eltérítsék azt az eddig követett útról? Azt hiszem, erre kár is szót vesztegetni: Dr. Pogány világelnök pogányul melléfogott és vádjai maguktól omlottak össze, ügy is lehetne mondani: vádaskodása visszafelé sült el és egyesegyedül őrá magára vet szomorú fényt. Felelőtlenségére, meggondolatlanságára, melyet semmiképp sem lehet szépiteni. Jóvátenni is nehezen, mert ahhoz erkölcsi bátorság és őszinte önkritika kellene, de ezek > nem sajátjai Dr. Pogánynak. Az igazság kedvéért meg kell azonban állapitanunk, hogy - Dr. Eszterhás nevén kívül, - még jónéhány név eltűnt a Vasárnap hasábjairól. így például hiába keressük három hónap óta Sárkány György, Impersonal, Kőrösmezei Iván és Paprikái Dáriusz kitűnő írásait a lap ban. Ez kétségkívül veszteség. Vájjon ők is szolidaritást vállaltak Dr. Eszterhással,vagy talán?...S erről jut eszünkbe: Dr. Pogány azt is szemére hányja a lap tulajdonosainak, hogy azt az embert nyugdíjazták, aki "több álnév a alatt maga irta az egész újságot". Itt felvetődik a kérdés: miért volt erre szükség?Miért kellett éveken át egyetlen embernek megtölteni a lapot, amikor most három hónap óta - egy szerre annyi kitűnő munkatárs - neves iró és publicista - küldi írásait a Vasárnap részére hogy anyagtorlódás miatt minden számból kimaÉRTESÍTÖ
