Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1978-03-01 / 3. szám

4. oldal

ÉRTESÍTŐ

1978. március hó

A magyarázkodásról

úgy általában...

A nyár végén történt« hogy az egyik magyar városban a hétvégére vásárolt kenyerek egy része megromlott, élvezhetetlenné vált. Mérgelődtek a háziasszonyok, felháborodtak a férfiak, mutogatták a szomszédnak, hogy nyúlóssá vált a kenyér és szidták a sütőipari vállalatot, az igazgatót, a pékeket, a fuvarosokat, eladókat, "kinek belét, kinek bele- istenét" ■— Arany László után nagyon is szabadon, cifrázva. Persze, maga a tény nem olyan ritka és szokatlan a mai rendszerben. "A szocializmusban nem sül meg a kenyér" — irta volt Bertha Bulcsu találó, közmondásos tömör séggel a legendássá vált Kesudói riportban.

De itt most nem az az érdekes, hogy nem sült meg és megromlott, hanem ami utána következett.

Mi is történt? A sütőipari vállalat igazgatója nyilatkozott, és mindent megmagyarázott. Mert ugye emberek, a hét végére elképzelhetetlen mennyiségű megrendelést kellett kiegészíteni, Kétszázezer mázsa kenyeret sütöttünk. Ehhez képest semmiség az, amennyi megromlott, Mindössze két és fél mázsa lehetett. Majd szó szerint a következőket mondta - mint a Népszavában olvashatjuk. "A kifogásolt kenyerek alapanyagát a pékek szabvány szerint állították össze, de a sütés - bár a kenyér nem volt sületlen — tovább is tarthatott volna. A romlás a meleghelyen való tárolás, a zsufólt szállítás miatt következett be."

Nem kívánunk a megleckéztetők sorába állni. Mindenki - főképp az érintettek - jól tudják, hogy a"zsufólt szállitás", a "meleg helyen való tárolás", meg hogy “a sütés tovább tarthatott volna", nem magyarázat, mert hát miért nem úgy kezelték a kenyeret, ahogyan a kenyeret kezelni kell, miért nem szállították, tárolták, sütötték megfelelően. Ez az eset tulajdonképp nem önmagában elgondolkoztató, hanem összefüggésében, csak azért mert jellemző az egész otthoni életre.

Mikor a Szovjetunió felemelte a nyersolaj árát, számosán kérdezték, hogy egy állítólagos testvéri ország miért úgy bánik a szocialista államokkal, mint a kapitalistákkal, miért neheziti meg gazdasági helyzetünket? A magyarázatból aztán megtudtuk, hogy ezt nem úgy kell érteni: tekintetbe kell venni az egész világpolitikát, a világgazdaságot, a magasabb szempontokat., meg mindent.. Felemelik a telefonok beszerelési diját Budapesten, borsos árat kell fizetni a készülékért, többet mint számos nyugati országban. Szociális intézkedés ez egy u.n. szocialista országban? S jön rá a felelet: elvtársak, értsük meg, nálunk a Horthy korszak, a háború,a múlt bűnei, meg a sok eső, a "meghibásodás". Nem lehet kapni alkatrészt? — Igen, a gyárak kapacitása, az export elsőbbsége, a népgazdasági érdek követelményei és igy^tovább. Rosz- szak a villanykörték? Megmagyarázzák, nem működnek a liftek, megmagyarázzák, miért nem lehet bármikor nyugati országba utazni, meg magyarázzák.

A mai Magyarországon mindent megmagyaráznak...

Nemcsak az ilyen kisebb nagyobb bosszúságokat, a hétköznapok érthetetlen jelenségeit, hanem a lényegesebb kérdéseket is. Megmagyarázzák, hogy miért oly nagy az ország általános életszínvonalbeli elmaradása nemcsak a fejlett nyugati országokhoz, de a természeti kincsekben és lehetőségekben nem valami jól ellátott szomszédos Ausztriához viszonyítva is. Megmagyarázzák, hogy miért nincs annyi joga a munkásnak a munkásállamnak nevezett rendszerben, mint az elnyomónak mondott kapitalizmusban. Arra is van magyarázat, hogy miért van annyi tilostábla és tabu az ideológiában, egyes tudományokban, irodalomban, hogy miért nincs sajtója, könyvkiadója, nyilvánossága a különböző felfogásokat valló társadalmi csoportoknak, holott az ilyen csoportok létét elismerik és a demokrácia fejlesztéséről beszélnek. Megmagyarázzák, hogy miért nem alakult ki a magasabb rendű szocialista ember harminc, vagy a Szovjetunióban már hatvan esztendős szocialista rendszerben, hogy miért nem hal el az állam, hogy miért nincs nagyobb szava a szakszervezetnek...Mindent megmagyaráznak megmagyarázzák azt is, hogy miért van szüksége mindennek a megmagyarázására.

Mindez először is arra vall, hogy van mit megmagyarázni, mert a jelen állapotok magyarázatra szorulnak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kenyér, nem sül meg, hanem átfogóbb mértékben sincs valami rendjén. Ezzel nem állitjuk. hogy csak hiba van. Egy olyan nagy összefüggés halmazban, mint egy ország élete, természetesen akad sok pozitivum is, sok eredmény és jó munka, valódi siker és érdem. Ha azon ban visszásság adódik, azt mindig megmagyarázzák. Bajok mindenütt vannak, történnek elakadások, ha nem is olyan törvényszerűen, mint a szocialista államokban. A nyugati országokra mégsem jellemző a magyarázkodas. A bajok, kisiklások valahogy természetesek, hozzátartoznak az élethez. Ezzel szemben a szocialistának nevezett országokra nemcsak az elakadások és ferdeségek a jellemzők, hanem az is, hogy mindezt megmagyarázzák, vagyis hogy a bajokat voltaképpen nem vállalják. Hallgatólag abból a feltételezésből indulnak ki, hogy magával a gazdasági társadalmi mechanizmussal nem lehet baj, hogy a központi irányitásra épülő élet tulajdonképpen jó és hibátlan, főlényben van minden más társadalommal szemben, még akkor is, ha nincs fölényben, mert a tények egész sora mást mutat. így aztán persze hogy szükség van görcsös magyarázatokra, igy aztán persze hogy nem vállalják a hibát, vagyis addig kell beszélni, mig a felmerült panaszok eredete úgyszólván helyi jelenséggé, egyetlen személy botlásává válik, melynek az égvilágon semmi köze a társadalmi alapálláshoz...

A magyarázkodás a fontos, konzerváló szer- repet tölt be: megpróbálja őrizni és elleplezni azt, ami kiigazításra, reformra szorul. Mindig csak a jelenség sikján marad, soha nem hatol a gyökerekig. A bajok elvesztik a magyarázatban a szimptomatikus szerepüket, lényegileg sohasem a jelenlegi viszonyok természetéről vallanak, hanem mindig csak az egyes emberre, a helyi adottságokra, külső tényezőkre a múltra, a polgári maradványokra, az úri Magyarországra, Horthyra, a Habsburgokra, a feudalizmusra, — mindenre másra vonatkoznak, — csak épp arra a pontra nem, amelyen a javitás és a továbblépés lehetősége fordul. A magyarázkodás kifejezi azt is, hogy az un. szocia-