Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-11-01 / 11. szám
ÉRTESÍTŐ 5. oldal telétől. Egy ilyen kötetnek a pontosság és a tényékhez való feltétlen hűség lenne a legfőbb erénye s ha ezen a téren hibák vannak, kár volt a papirért és a befektetett pénzért, energiáért. Kert felelősséget jelent belevágni egy ilyentermészetü munkába, de a szerkesztők - akiknek felkészültségét úgy látszik meghaladta a feladat - ezt nem érezték át kellőképen. Ma már történelemnek számitó adatok hiányos közlése vagy önkényes, szubjektív szempontok szerinti szelek tálása a tények elferditését, meghamisítását jelenti. Es a könyv összeállítójának és kiadójának is illene tudni, hogy féligazságok nem igazságok. - A "Börtönvilág Magyar- országon" részletes ismertetésére még visz- sza térünk s akkor rámutatunk a hibákra is. *** A washingtoni Mindszenty József Szabad- egyetem november 19.-i előadását Simon B. László tartja "A világ civilizációjának magyar alkotói" cimmel. Mint a meghivó jelzi, előadását dr. Wagner Ferenc HUNGARIAN CON^FIBU^IONS T’O WO^LD CIVILIZATION kitűnő munkája alapján állította össze. Amikor ö- römmel üdvözöljük, hogy a könyvet mindeddig övező méltatlan hallgatás után végre a Mind- zsenty társaság programmjába iktatta annak ismertetését, illetve egy olyan előadás megtartását, mely publicitást ad a mü nagy értékeinek. Noha azt tartja a közmondás, hogy a jó bornak nem kell cégér, mégis érthetetlen számunkra az a közöny, melyet az emigrá- ciós magyarság mindeddig tanúsított a könyvvel szemben. Az Értesitő már ez év februári számában méltatta a könyvet és felhívta rá az emigráció figyelmét, mint az első igazán átfogó és teljes tudományos munkára, mely . angol nyelven mutatja bes mit tettek ennek a számszerűen oly kicsi nemzetnek fiai a világ fejlődéséért, Mit adott a magyarság a világcivilizációnak? A könyv ennek ellenére nem kapta meg az emigrációs sajtó részéről azt a fogadtatást, mely méltán megillette volna. Fégi és szomorú igazság, hogy mi nem tudjuk megbecsülni az igazi értékeinket és legtöbbször cserbenhagy az arányérzékünks mig a talmi csillogás és a hatásos frázisok nagy tapsot kapnak, az igazán komoly és a magyarság életére jelentőséggel biró tudományos müveket valami rosszulértelmezett ál- szerénységből agyonhallgatjuk. Miért? Talán nem lehetünk jogosan büszkék arra, hogy o- lyan értékeink vannak, mint dr. Wagner Ferenc történész? Más nemzetiségek érdemeiken felül reklámozzák nemzetközi hirü tudósaikat s azok munkáit, mi meg hallgatunk...Persze nemcsak az emigrációs lapok hibája, hogy a Wagner-mü nem kapta meg a megérdemelt méltatást. Elsősorban ludas ebben a kiadást finanszirozó csoport, mely - nyilván azért, hogy az eladott könyvek hasznát ne kelljen megosztania senkivel - csak "pult^ alól" árulja a könyvet és nem helyez kellő súlyt sem a terjesztésre, sem a propagandára. Sok szabadföldi magyar újság kiadóhivatala foglalkozik könyvterjesztéssel és ezek is panaszolják, hogy nem kaptak a könyvből egyetlen példányt sem. Már pedig az telje1978. november hó sen érthető, hogy olyan könyvnek nem szívesen csinál reklámot egy újság, melyet a könyvosztálya nem árusithat. Mindezért azok viselik a felelősséget, akik a nagyobb sasát profit érdekében suba alatt akarják terjeszteni a könyvet és a nagyközönség részére nem teszik azt eléggé hozzáférhetővé. Pedig ez több mint bűn, ez hiba.. A Mindszenr ty Society most mindannyiunk erkölcsi kötelességének tesz eleget, amikor nyilvánosságot biztosit a könyvnek és egy külön szabad- egyetemi előadást szentel ismertetésének. Reméljük ez az előadás eredményesen befolyásolja majd a könyv további sorsát és hozzájárul ahhoz, hogy Írója megkapja azt, amit érdemel: a magyarság köszönetét és elismerését ! (Miért nem kapott a könyvből pl. a Vasárnap könyvosztálya? Az Értesitő szerkesztője kétszer is felhívta a nyomdát rendelés céljából. Azt a választ kapta, hogy Ge- rebeg István rendelkezik a könyvvel, engedélye nélkül nem adhat belőle. Tehát GI szabotálja a könyv terjesztését. Szerkesztőnk a napokban Torontóban járt. Megpróbálta ott beszerezni a könyvet. Nincs nekik. Panaszkodnak, hogy ők sem kapnak. Az egyik "lehetetlen alakoknak" nevezte a könyv mögött állókat. Baltimoreban egyik magyar összejövetelen nyilvánosan is felelősségre vonták Gereben Istvánt a könyv körüli manipulációi miatt. Kérjük a szerzőt járjon el a kiadónál, hogy adjanak a viszonteladóknak is. Biztosak vagyunk abban: nem azért irta, hogy egy öncélü, profitéhes klikk kisajátitsa magának ezt a nagyszerű munkát.) NEGYEDI SZABÓ MARGIT: ÉLETEM Valakit kézen fogtam és vezettem, Valakit, aki félt Egyedül a világrengetegben. Valakinek egyszer tüzet gyújtottam, Hogy ismerje meg a fényt. És valakit nevetni tanítottam. És egyszer nagy, büszke indulatban Valakit akaratlanul megsértettem, De ezért később sokat vezekeltem. És egyszer egy szomorú magányos utón Szembe jött velem egy daloló gyermek, És elfogott a vágy: hogy vele menjek... Boldog idők, tűnő sugaras álmok Ezekből állt az egész életem, Csodálatos dolgok történtek velem... Hogy agyam néha alkotás lángjával Égett, lobogott, teremtett: mit ér? Kint mást, akárkit, betemet az éj. S hogy világmegváltó nagy szeretettel Volt tele lelkem: miért mondjam s kinek? Ha nem használhattam ezzel senkinek... Ha majd meghalok és eltemetnek, Örökségül utánam más nem marad Csak egy halom verses emlék a barátaimnak. .
