Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-10-01 / 10. szám
14. oldal értesítő 1978. október hó MAGYAR TÁJAK 1/1AGYAR TÖRTÉNELEM NEGYEDI SZABÓ MARGIT: A jáki templomban jártam A S&ki templom, Magyarország legjelentősebb késő románkori műemléke Foga van itt fenn a dombon a fák lombját borzaló északi szélnek. A keresztelő kápolna oldalához húzódva nézem román stílusban épült legszebb műemlékünknek, a jáki templomnak tömbjét. Két magas, mégis zömöknek ható tornya, mintha őrzőként állna a befelé mélyülő, pillérekkel váltakozó oszlopokból kiképzett főkapu két oldalán. Van mit őrizniük itt a tornyoknak! Mesebeli állatokat, imadiszeket, gyöngyös szal- lagot* fürészfogu csipkéket és rombusz alakú pálcákat faragtak kőbe a messzi Észak-Itáliá- ból, a Burgundiából jött és a honi mesterek. Két oldalt egy-egy kőoroszlán acsarkodik a belépőre, a kapu fölötti ivmezőben három alakos dombormű. Még magasabban, háromszög alakban, lépcsőzetesen emelkedő, oszlopokkal elválasztott fülkékben a tizenegy, majdnem életnagysá- gu szobor Kristust és tiz apostolát ábrázolja. Ezek a szobrok a román stilusu magyar szobrászat legszebb alkotásai. Két apostol szobra kiszorult a sorból, ezek a tornyok homlokzatán húzódnak meg. A templom építésének írott emléke nem maradt, de a többször félbehagyott munkáról, az eredeti tervek változásairól a hozzáértőknek a mü maga beszél. Annyi bizonyos, hogy Venczel- lin német lovag utóda a nagyhatalmú Ják nemzetségbeli Márton kezdte meg az építkezést - valószínűleg 1214-ben - a bencés kolostor mellett, amely elpusztult a nyugtalan századok során. Ivadékai folytatták a saját dicsősségüket is hirdető templom építését, és ott ültek a szertartások alatt a bejárat feletti kóruson, kőből faragott székeiken, mert ez kijárt az istenháza mindenható kegyurainak. A véletlenen múlott, hogy a templom felszentelése napját, 1256. május 2.-át pontosan ismerjük. Akkor járt ott Omodé győri püspök, egy bizottság fejeként hogy IV. Béla parancsára visszaszerezze a zivataros években jogtalanul elorzott királyi várbirtokokat. És ha már erre járt, hát felszentelte az akkorra elkészült templomot is... Aztán változtak a kegyurak, akik közt Ba- kócz Tamás is szerepelt. Pusztult a románkori remekmű a török alatt, a monostort 1576-ban felgyújtották, villám is sújtotta a templomot. Végre I66O és 1666 között az akkori apát kijavíttatta, át is építtette. A múlt század végén nagyarányú helyreállítási munka után, Schulek Frigyes tervei alapján alakult ki a jáki templom mai képe. A kapun belépve jobbra tartva, felkapaszkodók a vastag falba rejtett csigalép csőn az urasági karzatra. A csigalépcső utolsó előtti foka felett hatalmas kőlapot ágyaztak a falba. Fajta latin felirat hirdeti, hogy egykor Septimus Severus családjának sírköve volt. A templom faléba épült többi római kővel együtt a közeli Sabariából hurcolták ide a Pannóniát alapitó rómaiakat cseppet sem tisztelő építő mesterek. A kórusról kitárul előttem a templomot építők egyszerűségében is merész megoldású remekműve. A főhajó két oldalát pillérsor szegélyezi, egészen a szentélyig. Az oszlopfejek gazdagon faragottak, a templom 31 oszlopfője között nincs két egyforma díszítésű. A két mellékhajó boltozatának súlyát a falba illesztett, gyönyörűen faragott gyámkövek hordozzák. Kik voltak a sárkányokat, virágdíszeket kalapáccsal, vésővel remekbe faragó mesterek? Kézjegyüket, a különböző ábráju mester-jelet, itt-ott bevésték a falnak egy-egy kövébe. Mondják, hogy összesen 35 mester-jelet őriznek a hallgatag kövek, több mint hét évszázada... A falakon festmények, Szent Györgyöt, a sárkányölőt, Mária jeleneteket, apostolokat és négy képen egy-egy térdelő férfit és nőt ábrázolnak elmosódottan. Valószínűleg a Ják nemzetség tagjait örökítette meg a festő, akiről úgy vélik, hogy római hatás alatt dolgozó magyar mester volt. ...Becsukódik mögöttem a nehéz kapu. A domt aljáról mégegyszer visszanézek a zöldelő tájat uraló templomra s a múlt dicső emlékeivel van tele a lelkem...
