Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-10-01 / 10. szám
10. oldal értesítő 1978. október hó e-yenpirba borította a becsületes magyar ember arcát. Hazudták, hogy szabad nép vagyunk, hazudták, hogy jól élünk, hazudták, hogy "tiszta lapot" nyitunk az ország történetében. S kegyetlen erővel követelték, hogy sárbatiporva nemzeti büszkeségünket, azt higyjük el, azt cselekedjük vakon, bután, elkábulva, ami ellen becsületünk minden porcikája sikoltva tiltakozott. Szivünk és józan eszünk azt mondta: hazugság a szavuk! A zsarnoki önkény azonban a tisztaszivü magyar ember torkára forrasztotta az ellenkezést. De most vége, örökre vége a hazugság dőzsölésének. A nép magára ébredésének tragikus de mégis oly fenséges óráiban mindenki megtanulhatta, hogyan szabadítja ki magát a nemzet a hamisság, a félrevezetés fojtogató hálójából Az igazság legyen a program és a terv, a szó és a tett! Félre a körmönfont ravaszkodók- kal, a karrieristákkal és pozicióhajhászókkal, félre mindazokkal, akik hitványságukat hazu- dozással akarják elleplezni az emberek színe előtt. Az igazság országa legyünk, melyben büszkén, emelt fővel járhat a becsületes magyar ember! Az a nép embere, aki ezen munkálkodik! i * Megkondultak a harangok 1956. október 28.-án a Kossuth Rádióban - hosszú évek után először - ismét felhangzott a nekünk magyaroknak oly kedves déli harangszó. Az utóbbi években iskoláinkban nem tanították, történelemkönyveinkből kimaradt, hogy délben, amikor szerte a világon megkondulnak a harangok, ez a harangzúgás - magyar hősök győzelmét hirdeti. Azokét a magyar hősökét, akik félévezreddel ezelőtt, Nándorfehérvár falain vívták élet-halál harcukat a sokszoros túlerővel szemben. E dicső történelmi évforduló esztendejében újból magyar vérnek kellett öntöznie hazánk földjét. De nem folyt hiába a hősi vér. Föltámadott a magyar nép tengere és újjászületést, uj utat hozott sokat szenvedett hazánknak. atc A márciusi piros betűk Március 15.-én újra piros lesz a naptár fekete betűje. Piros, mint a társadalmi haladásért százhat év előtt és után kiömlött drága, magyar vér. Március idusa sohasem volt az önkényurak ünnepe. A nyakunkra telepedett, történelmi ö- rökségünket meggyalázó zsarnokok irtóztak a __ szellem napvilágától, rettegtek Kossuth népének ébredésétől, Petőfi tanítványainak felkelésétől. És ütött az óra. A bálvány ledőlt és poz- dorjává tört. Vérünk hullásával fényesítettük meg Március emlékét. Igaz férfiak, halálfélelmet nem ismerő fiatalok százai adták életüket azért, hogy valóban szabadon alkothassunk szabad hazában, hogy végre megtanuljuk becsülni önmagunkat és nemzeti méltóságunkat. Végérvényesen Ítéltünk: soha többé senki- sem halványíthatja el szivünkben a hőslelkü márciusi ifjak dicsőségét! *A Forradalmi Katonatanács /MAGYAR HONVÉD/ Megalakult a hadsereg Forradalmi Katonatanácsa, mely forradalmi vívmányaink megvédése érdekében szorosan népünk mellett áll. Követeléseit öt pontban foglalta össze, s e pontok megvalósításaként eltávolítottá a hadsereg vezetéséből a szektás visszahúzó erőket, a restaurációt szolgáló volt tábornokokat és szavát hallatta a szovjet hadse reg országunkból való kivonásáért. Együtt és vállvetve küzdünk a fegyveres felkelőkkel a magyar szabadságért. TAMÁSI LAJOS: Piros a vér a pesti utcán Megyünk, valami láthatatlan áramlás szivünket befutja, akadozva száll még az ének, de már mienk a pesti utca. Nincs más teendő: ez maradt, csak ez maradt már menedékül, valami szálló ragyogás kél, valami szent lobogás készül. Zászlóink föl, ujjongva csapnak, kiborulnak a széles útra, selyem-szinei kidagadnak: ismét mienk a pesti utca! Ismét mienk a bátor ének, parancsolatlan tiszta szívvel, s a fegyverek szemünkbe néznek: kire lövetsz, belügyminiszter'.' Piros a vér a pesti utcán, munkások, ifjak vére ez, piros a vér a pesti utcán, belügyminiszter, kit lövetsz? Kire lövettek összebújva ti, megbukott miniszterek'.' Sem az ÁVH, sem a tankok titeket megnem mentenek. S a nép nevében, aki fegyvert vertél szivünkre, merre futsz, véres volt a kezed már régen Gerő Ernő, csak ölni tudsz? ...Piros a vér a pesti utcán. Eső esik és elveri, mossa a vért, de megmaradnak a pesti utca kövein. Piros a vér a pesti utcán, munkások - ifjak vére folyt,- a háromszin lobogók mellé tegyetek ki gyászlobogót. A háromszin-lobogók mellé tegyetek három esküvést: sírásból egynek tiszta könnyet, s a zsarnokság gyűlöletét, Az 1956-os forradalom elveszett de az eszme él az idökjveßezetei^^ a fogadalmat: te kicsi ország, el ne felejtse, aki él, hogy úgy született a szabadság, hogy pesti utcán hullt a vér.
