Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1977-11-01 / 11. szám
1977. november hó értesítő 15. oldal A iposoly országa Só Bemát (Ausztrália)» HÁT MI TÖRTÉNT - SRÁCOK?.■. Ne haragudjatok, de nem tudok már tovább várni* Tiz éve is elmúlt, hogy hosszú hajat növesztettetek, lerúgtátok a cipőtöket, felhúztátok a rongyos nadrágot, elővettétek az elektromos gitárt, bekapcsoltátok a hangerősitőbe és kihivóan szomorú dalt énekeltetek a semmiben nem hivő hitetek ismeretlen katonájáról, aki akárkiért, akármiért harcol, a végén mindég beleharap a fűbe.. Marijuána füstjébe burkolózva roppant fölénnyel hadat üzentetek a fennálló világrendnek, mely - meg kell hagyni - csúnya rendetlenséget okozott az egész világon. Nem is tudom miért neveztük még világrendnek. Az egész emberiség elé tartottátok tiltakozó tábláitokat, melyekre durva betűkkel pingál- tátok legbölcsebb me^állapitástokat, mely szerint - háború hülyeség. Egyszerre rájöttetek, hogy minden rendőr gazember és a legszebb szó a béke. Virágot dugtatok a puskacsövekbe, meztelenül mártóztatok meg szökőkutak vizében. De nem elégedtetek meg a tiltakozással, vádoltatok is. Ekkor szakadt ketté a világ. Ti lettetek a vádlók, s mi lettünk a vádlottak. Azt mondom, hogyMmi",í mert én akkor már régen a "felelősek* csoportjába tartoztam. Ti voltatok a "simák", mi voltunk a "ráncosak". A generációk közötti ür megtágult, mint gumipertli a viseltes bugyiban. Mi voltunk felelősek mindenért. A háborúért, az atombombáért, a fajok közti egyenetlenségekért, a néger verésekért,, a városok felett szálló benzingőzért, a folyókban döglődő halakért és Elvis Presley kötelező katonai szolgálatáért. Ti meg egy szebb jövő reményében pengettétek a gitárt, szórtátok a virágot és feküdtetek a rendőrautók elé. De most mi van, srácok?... Mindennek már több mint tiz éve! Hol késik az uj világi És hol vagytok ti? Lám, uj arcok fekszenek már a rendőrautók elé és mások tiltakoznak a francia atomfelhő ellen. Tudjátok gyerekek, valami szörnyen gyanús nekem. Lehet, hogy még ti sem meritek bevallani, de nekem már valami belül azt súgja, hogy John Lenonnak titokban hullik a haja. Azt hiszem, Paul Macarthynak viszeres a lába. Félek hogy Yoko Ononak protézise van. Tudom, ti hősiesen tartjátok még magatokat, háton hordva újszülötteiteket, mint a kinai anyák, hogy a generációk között uralkodó ür szebbik felén maradandónak érezzétek még egy ideig magatokat. Megértem, nehéz az atombomba ellen tüntetni, mikor a kicsi kihányja a gerslilevest, vagy uj világot alkotni, amikor apuka térdére kakil a gyerek. Tudom, talán a tüntető tábla is előkerül még egyszer a sufniból, de hallom az asszony hangját is, amint mondja» "Mész ám majd mindjárt megmondom hova! Hideg van, nem látod? Megfázol es hétfőn megint nem tudsz dolgozni menni...Es tegnep is hol lófráltál? Mire haza koslattál, kihűlt a savanyu krumpli..." Hát igen srácok, sajnos kihűlt a savanyu krumpli, meg a harcos-dühös tiltakozás is. Más fogja most már kiirtani a háborút, mások égetik el a katonai behivót és mások fekszenek a rendőrautók elé. Ti pedig lassan, észrevétlenül átbillentek a generációk közötti ür rosszabbik oldalára, mig egyszer egy csúf napon rádöbbentek arra, hogy nicsak, a rendőratuk előtt fekvő virágos tömeg ELLENETEK vicsorog. Szomorú dolog ez... Mert - látjátok -, ez történt, srácok... **4******l»!»A**Ä**4****AiA***)t*)l*itt** * „ , , X * RENDEZTE ELOFI ZETESET? * * ~ * hanem, kérjük * » PÓTOLJA MULASZTÁSÁT » * *■ ********************* ************** *-Mi a különbség egy kommunista és egy anti- kommunista között?-A kommunista elolvasta Marx és Lenin müveit - az antikommunista meg is értette... Rákosi Mátyásné a tüzrölpattant kirgiz menyecske elhatározta, hogy inkognitóban moziba megy. Egy Krisztina körúti kismoziba váltott jegyet. Este lelkendezve meséli férjének»-Gyönyörű volt!...Képzeld, mikor a hiradó- ban téged vetitettek, az egész közönség felállt a helyéről és úgy tapsolt. Rákosi elhatározta» ezt neki is látni kell. De őt rögtön felismernék. Ezért parókát tesz, bajuszt ragaszt. Minden úgy történik, ahogyan felesége elmondta. Amint a vásznon feltűnik, a nézők egy- emberként felpattannak és ütemesen tapsolnak. Rákosi boldog mosollyal ülve marad. Saját magát mégsem akarja ünnepelni. Szomszédja rémülten rászól»-Maga szerencsétlen! Hát megéri magának az a kopasz barom, hogy miatta lecsukják?... Kohn találkozik az utcán Grünnel, és azt mondja neki»-Ma este elmegy hozzád Fekete, és kölcsönkér tőled száz forintot.-Honnan tudod - kérdezi Grünn.-Onnan, hogy délelőtt tőlem kért kölcsön egy százast, és én erre azt mondtam neki, hogy keressen magának egy nálam nagyobb marhát.
