Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1977-05-01 / 5. szám
KISJÓKAI ERZSEBET KÉT UJ KÖNYVE Magyarok: királynéja. Erzsébet. Árpaa Publishing kiadass, Clevelend, 1977. Hongaarse gedichten, Harsona Publishing Centre House, London 1976. Tetszetős formában jelent meg Kisjókai Erzsébet negyvenedik könyve, a cimlapon a királyné képével. Minden magyar szeretettel fogadta a tragikus sorsú Erzsébet királynét, amerre járt. Az 5 életét dolgozta fel az Írónő versformában. De minden egyes vers más ritmusú, egyik-másik kötetlen formájú, és elénk tárja a királyné mindenkoromét és bánatát, szinte belülről vetítve ki érzelmeit. A verses életrajz csiszolt stilusa, kifejező ereje, színes skálája elismerést keltő. A Londonban élő Cs. Szabó László ezt irta róla* "Igaz örömet szerzett, hogy a számos jóakaratu műkedvelő után végre egy "céhbeli", érett forma- művésszel találkoztam. Könyvei a magyar szó védelmét jelentik." A másik kötettel pedig nagy szolgálatot tett magyar népünknek az Írónő. Olyan tökéletesen szólaltatta meg holland nyelven Költőinket, hogy büszkén ajándékozhatjuk meg e verskötettel hollandiai és belgiumi barátainkat. Nem csak a tartalom szépségét, de a versek ritmusát, kifejezéseit is híven követte Kisjókai a fordításokban. Mint halljuk, tovább folytatja munkáját e téren is, magyar verseket hollandra és idegen verseket magyarra fordít le, hogy igy gazdagítsa az örök- értékű irodalmat. Magyarok királynéja, Erzsébet, megrendelhető az iróno címén három dollárért. Cime» Tessel- schade laan 6, Hilversum, Holland, Europe. , Tollhegyre kívánkozik a NEMZETŐR februári számának newel nem jelzett, következéskép a szerkesz tőség álláspontját tükröző vezércikke. Illetve pontosabban annak néhány különös mondata! Nem a- kartunk hinni a szemünknek és háromszor is elolvastuk ezeket a furcsa részeket. De akárhányszor is láttunk neki, mindig ugyan az ««értelem jött ki» nem kell mindjárt ferdén nézni arra, aki belép a kommunista pártba, mert attól még lehet nagyon derék magyar ember, aki - idézzük a Nemzetőrt - "vörös mezben is nekünk épit" és ugry viselkedik,hogy az "erőszakolt párttagságot minél inkább magyarsága szolgálatába állítsa". Nem lehet megdöbbenés nélkül regisztrálni ezt a Münchenből érkező uj hangot! Mi ez? Szerecsenmosdatás? A párttagok előzetes rehabilitálása? Vagy csak egyszerűen teljes tájékozatlanság a hazai viszonyok felől? Mert azt mindenki tudja, hogy holmi "erőszakolt" párttagság ma már nem létezik. Sőt. Az elvtársak inkább arra vigyáznak, hogy ne híguljon fel a párt túl nagy létszámúvá, mert akkor sokfelé kellene szétosztani a koncot. A pártba nehéz bejutni s akit beengednek, azt vagy nagyon megukközévalónak érzik, vagy annak sokat kell pitiznie, hogy erre a megtiszteltetésre érdemesítsék. Hála Istennek, ma már lehet párttagság nélkül is létezni és élni Magyarországon. Persze, távolról sem olyan jól, mint piros könyvecskével, de azért éhen nem kell halni. Aki a hetvenes években párttag lesz, az csakis egyéni ambícióból, stréberségből, karrierje érdekében lép be a pártba. Ahol aligha tudja párttagságát a "magyarság szolgálatába állítani”. Inkább őt állítják a Párt szolgálatába. Hiszen a Nemzetőr is leírja» hősének "bizonyítania kell", méghozzá kétszeresen, mert őt is "kétszeresen figyelik". Tisztában volt-e azzal, aki ezt a mondatot leírta, hogy mit jelent ez? Bizonyítani kell mert múltja miatt figyelik» ezek azok a kommunisták szemében"megtért bűnösök”, akik túlteljesítik a normát és a szemináriumon tullihegik még a tizenkilences párttagokat is. Es az ilyen hiába próbál - ahogy a Nemzetőr kenetteljesen Írja - nem összeütközni a szivével» ha már beáll a sorba,nem csak a szivével fog összeütközni, de törvényszerűen össze kell ütköznie a morállal és a magyarságával is. Különben nincs érvényesülés. Ahogy otthon mondják» tisztességes ember is kaphat magas pozíciót a kommunizmusban, de ha meg is akarja azt tartani, akkor nem maradhat tovább tisztességes.S a Nemzetőr ilyen emberek - karrierista pártagok - szószólójává szegődött» vajon miért? Talán csak nem hazakészül a főszerkesztő? Visszavágyik a MAGYAR RENDŐR-höz - háziköltőnek?... Jó lesz vigyázni a NEMZETCR-nek, mert ha ilyeneket ir a Pogány-Gereben-Mogyorossy trió hamar kikiáltja Kádár-ügynöknek, lelki és egyéb betegnek és rásütik, hogy a Kádárék mecénálják?!... Idekívánkozik az a pár szó, amit a legutóbbi Niagara Falls-ban tartott Pogány-féle szabadság- harcos "választáshoz" akartunk fűzni. Nos ezen a nagy garral beharangozott "világkongresszuson" az voit az újság - hogy nem volt, semmi újság. Az emigrációs közvélemény egyöntetűen azt varta, hogy a jelenlegi vezetőség levonja a konzekvenciát és szép csendben visszavonul, átadván helyet olyan uj és fiatal erőknek, akik épugynem voltak szabadságharcosok, mint ők, de legalább nincsenek elől-hátul kompromittálva. Ehelyett mi~ Törtent? A jelenlevők újból, egyhangúan bizalmukról biztosították egymást és - jobb híján a ku- tyuló őrmestert választották újra fővezérükké. Nyilván úgy okoskodott ez a"vezérkar", mely már az előző este zárt ajtók mögött eldöntötte a más napi nyilvános ülés minden mozzanatát, hogy ha elmegy a jói megérdemelt - nyugdíjba, azzal hallgatólagosan elismeri a kritikák jogosságát. Pogány "világelnököt" - ahogy már a múltkor irtuk- dinamittal sem lehet kirobbantani elnöki pozici- . ójából* ő megmutatja, hogy azért is marad! Veszi a kalapját és marad! Igaz« mit is csinálhatott volna mást? Abból a megjelent néhány hívéből vaj jón kinek adhatta volna át magas tisztségét?...A tisztikari listát előző este összeállítottak, a "kongresszus" másnap csak rábólintott. Mit tehetett volna mást? ez majdnem olyan, mint egy hazai választás» ellenjelölt nincs, a hivatalos lista mindig győz. Maga a világkongresszus is olyan ese- menytelen és unalmas volt, mint egy otthoni párt vagy szakszervezeti ülés. Szócséplés, öndicsérés nesze semmi fogd meg jól. Némi élénkséget jelentett, amikor országos elnökük felállt es nyomozást kért abban az ügyben, hogy ki köztük az “áruló”, merthogy az “ellenség” mindenről pontosan értesül... Bosszantó... ADY CSNTENNÁRIUM Száz éwel ezelőtt - 1877-ben - született Ady Endre, a modern magyar lira legnagyobb alakja. Az évforduló alkalmából közöljük az alábbi versét» INTÉS SZEGÉNY LEGÉNYEKNEK 19 IS 13 Most, a gyáva szemérmetlenség Kurjongató, rossz éjjelén, Böcsületére jól vigyázzon Minden nemes szegény legény. Egy életünk és egy halálunk S a régi, hős idők alatt Élet s H.lál peremén jártunk. Nekünk nem új e gondolat. Kit elsodor e zagyva éjjel Ki megmarad fészek-rakón. De mi közülünk játsszék csínján Mindenki a tárogatón. Mi másoknál messzebbről jöttünk És örök amit akarunk. Ha úgy akarja a muszályság. Jól van, jól van, hát, meghalunk. De az a mi gyönyörűségünk, Hogy, ha minden reped, szakad, Böcsületes szegény legények Pihennek a romok alatt. Megállón, de lehet folytatni A jó szemek, a szép szemek - Érdemes, őrült látomását. Az Életet, az Életet.
