Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1977-05-01 / 5. szám

10 MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM Magyar emlékek a bécsi Művészettörténeti mu­zeum Fegyvergyűjteményében. I. terem. - Vátyás király kardja (Múzeumi szám A lúl.). A diszes külsejű, aranymarkolatu szabját korábban, mint a raguzai rektor kardját tartották nyilván, ami I. Ferenc uralkodása ide­jén került Becsbe. Osztrák és horváth kutatók e- eyüttes munkája a közelmúltban fényt deritett a kard eredetére és egyértelműen megállapitást nyert, hogy azt Mátyás király ajándékozta Raguza városának. 1933-ban szállították haza a bécsi udvari fegy­vergyűjteményből számos egyéb műkinccsel együtt, azt a tiroli gyűjteményből származó kardot, amely­nek pengéjén "Matius Corvinus” bevésés látható. A bécsi muzeum közel negyven évvel később ismét ''szerzett" egy Mátyás szabját, a saját gyűjtemé­nyéből, .. _ II. terem. Magyar nyereg a 15. század végéről, valamint három magyar tárcsapajzs, 1490-ből. Az egyik pajzson virágok között női alak látha­tó, kezében szalag, a következő betűkkel« "i... w__i... m.. . R. t. n. ”. A pajzs szélén stilizált le­véldisz. Feltehetően I. Miksa magyar lovas gárdá­jának felszereléséhez tartozott. III. terem. - Ebben a teremben, magyar szem­pontból, II. Lajos magyar királyra vonatkozó tár­gyak érdemelnek figyelmet. II. Lajos vértezete (M.sz. E 1.) Miksa császár ajándékozta 1515-ben a kilencéves Lajos királynak Kisméretű gyermek vért, vállszárnyak és sisak nél­kül. Egy első és egy hátsó részből áll, ezeket kétoldalt csavarozták össze. A sima acél vért di- szitése feltűnően egyszerű, mintha nem is uralko­dó számára készült volna. Sokáig a muzeum raktárá­ban porosodott, amig az osztrák kutatók rábukkan­tak és bebizonyították eredetét­A vért felfedezésének az előzményei« 1933-ban, Mátyás király kardjával és más műkincsekkel e- gyütt, egy E.S. monogramu, diszes vértet is haza­vittek, amiről akkor még azt hitték, hogy II.La­josé volt. Osztrák szakemberek pár évvel később megállapították, hogy a vért hat évvel Lajos halá­la után, 1533-ban készült, Zsigmond lengyel ki­rály számára. Ezzel megoldották a mellvérten ol­vasható E.S. betű rejtélyét is. (Elisabeth, Sigis­mund). Az ötvenes évek elején került elő a becsi muzeum raktárából II.Lajos igazi vértje,_amit ere­detileg az ambrosi főhercegi kastélyban őriztek. Az ottani feljegyzésekből egyértelműen megállapí­tották, hogy a Lajosnak ajándékozott kisméretű gyermekvért egy első és egy hátsó részből állt, amit oldalt csavaroztak össze. Ilyen tipusu vért nincs több sem a bécsi,sem más gyűjteményben. Az *A 179' szám alatt egy vért diszes jobb- vállszámyát állították ki a teremben. A kataló­gus szerint ez is Lajos királyé volt. A legújabb tudományos álláspont szerint, a vállszámy túl nagy ahhoz, hogy ez a feltevés igaz legyen. A teremben őrzik azt a játék mozsár-ágyút is (A 175), amit Miksa ajándékozott unokája férjének II.Lajos magyar királynak. V. terem. -Alabárdok, magyar cimerrel (1551-5Ú). VI. Terem. -Magyar huszár kardok, diszkard és tőrkard a XVI. század közepéről. Magyar huszár egyenruha, sisakkal és karddal, valamint három diszes magyar lószerszám a XVI. század közeDéről. A fehér huszáröltözet Ferdinánd tiroli főherceg gyűjteményéből származik. Az 1533 as leltár« "weiss husarisch rüstuns auf ross und mann" tétel alatt sorolja fel. A XVI. századbeli magyar huszár fegyverzet legdíszesebb példánya. Az egyenruhához hosszú,nyújtott, keleties formájú huszársisak, fehér ruha és szablya tartozik. A gazdag arany és drágakő diszitésü lószerszámok; szügyelőből, homlokdíszből, zablából és kantárból valamint diszes nyeregből, kengyelből és farmat- ringből állnak. A terem hátsó oldalán látható a legértékesebb magyar műemlék« Zrínyi Miklós - a szigetvári hős - sisakja. (M.sz. A 421.) A karcsú, tizenkét sze­letre osztott sisak hegye gombban végződik. Diszi- tése kék alapon arany motivumok. A toliforgó acél­ja kékre futtatott. Elől rövid ellenző, hátul csuklós kapcsokkal rögzített nyakvédő, kétoldalt aranyozott diszitésü halántékvért egésziti ki a sisakot. Eredetileg fehér selyemmel boritott fi­nom prémmel béleltek. Súlya 2,20 kg. Zrinyi Miklós szablyája. Az enyhén görbülő pen­gének hosszu_fokéle van. Aranyozott keresztvasa gömbben végződik. A barna selyemmel bevont marko­latán két - ezüst boglárral beszegett - lyuk lát­ható. (A kardzsinór rögzítésére szolgáltak.) A markolat ezüst kupakjára a Zrinyi család címerét, az “N. C. de Z." monogramot és az 1567-es évszá­mot vésték. (Mivel Zrinyi Miklós egy évvel koráb­ban esett el, igy biztosra vehető, hogy a kard megjelöléséről az örökösök gondoskodtak.) A vá­szonnal és fekete bársonnyal bevont hüvelyt négy holdkarika disziti. Báthori István erdélyi fejedelem diszvértje. (M.sz. A 609.) A vért 1560-ban készült. A kékre futtatott acélt széles arany csikók diszitik. Az arany mezőkben a Zrinyi sisakra emlékeztető kele­ti motivumok láthatók. A vért alakja félrák pán­célzat, amit három részből szegecseltek össze. A gallérnál három lemez kapcsolódik egymásba.A mell közepén húzódó arany mezőben a keresztrefeszitett Krisztus látható, valamint a háttérben egy tor­nyos vár. A rákcombvértet szijak és rézcsatok rög- zitik a vérthez. Báthori István sisakja« Csúcsos alakú és ugyan olyan keleties diszitésü, mint a vért. A halánték vért közepén szivalakban kidomborodik, hátul rö­vid, rákfarkas nyakvért, elöl finoman áttört orr­védő egésziti ki a sisakot. Bélése bordó selyem. A VI. teremben a fenti - hadtörténeti szempont­ból- egyedülálló - műemlékeken kivül, a XVI. szá­zadból származó magyar buzogányok, csákányok és fokosok láthatók. Különösen szép egy fokosbalta, melynek körtefanyelét arany és ezüst lemezek bo­rítják, valamint egy gazdag diszitésü csákány. Az utolsó-, IX. kiállítási teremben több művé­szi kidolgozású, arany és ezüst lemezekkel, vala­mint türkisszel diszitett magyar vezénylő buzo­gány látható a XVI. és XVII. századból. A terem bal-hátsó sarkában állitották ki II. Mátyás király pallosszerü kardját. (M.sz. A 1602) Az egyenes, kétélű szablyának mind a kézvédő kosa­ra, mind a hüvelye csucsives stilusban áttört, aranyozott ezüstből készült. A XV. századból való pengén jól felismerhető a fegyverkovács bélyege, egy körbezárt kereszt. A sodronnyal befont marko­lat nyolc-gerezdes, nagy gombban végződik. A hü­velyre forrasztott ezüst lapba az osztrák burgun­di cimert vésték, a sziléziai és a magyar cimer­rel, valamint II. Mátyás király nevével. A másik oldalon Hradistye város cimere látható a követke­ző felírással« "Arma Regiae Civitatis Hradist, 1608." A muzeum külső galériájának középső szárnyán, a kupola csarnokban őrzik a II. Apafi Mihály erdé­lyi fejedelemre vonatkozó emlékeket« egy csillag- diszitesü, hosszú páncélinget, két törökszpáhi kardot és két buzogányt. A felső, gerezdes diszbuzogány az erdélyi feje­delmi méltóság jelvénye volt. A buzogány feje nyolc aranyozott gerezdből áll, melynek belső ol­dala bordás. Barnára fényezett diófa nyelét- a két végén - aranyozott ezüst lemezzel vonták be. A lemezeket, ferde négyszögekben, apró, keleti vi- rágmotivumok diszitik. /Juhász László/

Next

/
Oldalképek
Tartalom