Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1977-03-01 / 3. szám
S7er is. Epgert ezért - mint történelmünk annyi s^ent emlékét - március ünnepét is magának igyek szik kisajátítani. A saját javára szeretne a negyvennyolcas eszmékből politikai tőkét kovácsolni! magáénak vallva azt a Petőfit is, aki éppúgy orosz fegyverektől esett el, mint 56 vértanúi. Hogy ez mennyire történelemhamisitás, arra kár szót vesztegetni. Március a szabadság és függetlenség ünnepe s e két eszmény nevében nem beszélhet az a hazai diktatúra, mely idegen fegy. vereknek köszönheti uralmát. De igyekszik a márciusi ünnep jelentőségét is csökkenteni a mai hazai rezsim, nyilvánvalóan abban a reményben, hogy néhány generáció után lassan feledésbe megy Negyvennyolc igazi jelentősége, valódi tartalma. Az, hogy az idegen zsarnokság ellen küzdeni kell és a nemzeti függetlenségért, a szabadságért mindent fel kell áldozni. Március 15. a legnagyobb nemzeti ünnepünk volt majd* egy évszázadon keresztül, de amikor a kommunizmus lett ur hazánkban, kitörölték a naptárból. Hogy helyette a magyarságtól teljesen idegen november 7.-et és az április ü-.-i gyásznapot tegyék meg legfontosabb pirosbetüs ünnepnek. Ezek az ünnepek - tudjuk - soha nem fognak meggyökeresedni a magyarság lelkében, mely még ma is hiven tiszteli a történelmi hagyományokat és megérti Negyvennyolc igazi üzenetet. Még akkor is, ha a tessék-lássék megtartott visszaemlékezéseken a kijelölt hivatalos pártszónokok csak általánosságokat mondanak azokról az időkről és a lényeget elhallgatják. Különösen kinosan ügyelnek 1950 óta, nehogy véletlenül valakiben felmerüljön a párhuzam gondolata a forradalommal. Melyet ők ugyan következetesen ellenforradalomnak neveznek, mintha a kommunizmus hatalomrajutása forradalmi utón történt volna Magyarországon. Erről szó sem volt» a kommunista part egyesegyedül a szovjet fegyvereknek, illetve Yaltának köszönhette, hogy hazánkban megkaparinthatta a hatalmat. 1956-ot megelőzően utoljára 1848-bar, volt forradalom Magyarországon. Olyan tiszta forradalom, mely a szabadság eszméit irta zászlaira. 1919 _ben csupán a csőcselék lázadása kerekedett felül ideig-óráig s a proletárdiktatúra szinte magától omlott össze. Negyvennyolc ideáljai 56” ban támadtak fel újra és a szabadság iránti vágy a szabadság szeretető elemi erővel tört fel a nemzet leikéből. Negyvennyolc és az abból kisarjadt Ötvenhat sugárzása még ma sem fakult meg* a két nemzeti forradalom, a két szabadságküzdelem eszményei még raa is élnek a nemzet, a magyar ifjúság szivében. Ezt bizonyítják az elmúlt években Budapesten lezajlott tüntetések, melyeken középiskolások, egyetemi hallgatók és munkásfiatalok "függetlenítették" magukat a megszabott mederben tartott hivatalos ünnepségtől és énekelve, szavalókórusokat harsogva vonultak végig a pesti utcákon. Amikor felhangzott a "Rabok tovább nem leszünk»", a rendszer urai megrettentek* Negyvennyolcról rögtön Ötvenhat jutott eszükbe nekik is és habozás nélkül lecsaptak a tüntetőkre. Ők maguk bizonyítván be ezzel, hogy rendszerük az elnyomás rendszere és elárulták azt is félelmükkel, hogy tudják* Negyvennyolcnak Ötvehat az egyenes folytatása. Az az Ötvehat, aminek még a puszta említésétől is jobban félnek, mint ördög a szenteltvíztől. Ezen a mostani évfordulón újabb fogadást kell tennünk, ho^y az idegen fegyverek árnyékában némaságra Ítélt magyar nép helyett is ápoljuk Negyvennyolc emlékét és hűek maradunk tanításához, Méltókép ünnepelve azt a márciust, mely Ötvenhattal együtt a legszentebbet szimbolizálja számunkra* a szabadságot! j: TERJESSZE LAPUNKAT J; 2 'nnen - onnan A washingtoni Mindszenty Szabadegyetem febru ári előadója Dr. Lenchés György volt, aki "Az a- merikai kormányrendszer európai szemmel" cimen tartott igen érdekes és tartalmas előadást a Kát likus Egyetem megszokott termében. A szabadegyetemi előadássorozat hatodik éve hűséges hallgató i ezúttal is szép számban jelentek meg, hogy meg hallgassák Dr. Lenchést. Elmondhatjuk, hogy érdé mes volt* a viszonylag száraz témát színesen és mindenki számára élvezetesen adta elő. Amiről be' szélt az a legtöbb újságolvasó számára ismert volt, de ahogy logikai csoportosításban és össze' függéseiben bemutatta az amerikai adminisztráció felépítését, abból mindenki tanulhatott. Különös' sen érdekesnek bizonyult az amerikai és az európai kormányrendszerek sajátosságainak összehason' litása és párhuzambaállitása. A washingtoni Szabadegyetem ismét egy értékes délutánnal ajándéko: ta meg közönségét. *** Az ÉRTESÍTŐ már megemlékezett arról, hogy a marylandy egyetemen féléves magyarságismereti tai folyam indult heti három órában. Azóta megkaptuk a kitűnő tankönyvet is, melyet Dr. Horváth Mihál^ szerkesztett. A HUNGARIAN CIVILI2ATI0N cimü 157 oldalas munka sok képpel és térképmelléklettel nn tatja be a magyar nép történetét és kultúráját, fejezetei pedig alkalmasak arra, hogy felkeltsék az amerikai egyetemi hallgatók érdeklődését Magyarország iránt. Érdemes ismertetni a könyv felosztását, hogy lássuk, milyen mindenre kiterjedő alapos munkát végzett annak összeállítója. Az általános bevezető után hazánk földrajzát és történetét vázolja, a magyar alkotmánnyal - Szent Korona tana. Aranybulla - együtt. Mindez kb. a jegj zet egyötödét veszi igénybe. Ezután következnek sorban* vallás, nevelés, tudomány, nyelv és irodalom, népművészet és művészet általában, népzen« zeneszerzők, sport, színjátszás s végül a tánc. A kötet valóban mindent felölel, ami egy féléves egyetemi kurzus keretei közé belefér s ami egy huszesztendős amerikai diák számára képet adhat s távoli kis országról. A kötet megrendelhető az ÉRTESÍTŐ címén. Ára mindössze 3 dollár. *** Mig Nagy-Washington marylandi oldalán a Mindszenty Society kezdeményezésére magyarságismereti előadások indultak, addig a virginiai oldalon magyar nyelvtanfolyam kezdődött. Falls Church egyit középiskolájában, a Marshall Highschoolban hetenként egyszer kétórás magyarnyelvű társalgási tanfolyamot indított a megyei oktatási központ. A nyelvtanfolyamra kezdőktől haladókig mindenki beiratkozhat. Örömmel kell üdvözölnünk az amerikai főváros körzetének két ellentétes végén egyszerre megkezdődött magyrvonatkozásu előadásokat, Ez a két előadás többet jelent, mint száz hazafias szí noklat vagy gálabál, de mivel az ilyesmiben nincs üzleti"fantázia", ezt a területet elhanyagolták egyesületeink. Néhány önzetlen magyar kezdeményezésére most megtört a jég és rajtunk múlik, hogy a tanfolyamok az emigrációé magyarság érdekeit szolgálják. A legutóbbi számunkban irtunk Basáné Dr. Molnár Enikő furcsa sürgölödéséről a marylandi egyetemi előadássorozat körül, melynek során a washingtoni magyar követség kulturattaséját ajánlotta vendégelőadónak. Amikor megírtuk azt is, hogy a tervet sikerült idelyében meghiúsítani, u- taltunk arra, hogy Basáné a Magyar Szabadságharcos Szövetség kezelésében működő hétvégi magyar iskola egyik tanárnője. Időközben olyan információt kapott szerkesztőségünk, hogy Basáné már
