Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1977-12-01 / 12. szám
14. oldal értesítő 1977. november hó MAGYAR HÍRADÓ * Magyarországon az utóbbi években egyre elviselhetetlenebb az élet a demokráciára vágyóemberek számára. A 60-as végefelé tapasztalható "felfutás" és a velejáró enyhülés elmúlt* ma a diktatúrának komoly problémái vannak politikai és gazdasági téren egyaránt. Az uj gazdasági mechanizmus átszervezéseit nem követte a termelőeszközök fejlesztése, a munkások közül sokan századeleji vagy legfeljebb háború előtti gépen dolgozva nem érhetik el a tőlük megkivánt termelői eredményt, és igy é- letkörülményeik is messze elmaradnak az európai szinttől. Idén oly törvényt hoztak, ho^y munkahelyet változtatni csak tanácsi engedely. lyel lehet s ha eery éven belül másodszor történik ilyesmi, akkor az illetőnek csak a minimális órabér jár. * Jellemző az otthoni viszonyokra, hogy a népi kollégiumokban egykor sztálinista nevelésben részesült vezetők törtek ma az élre, fekete Volgákkal járnak, Marlborot szÍvnak és Lenin-kötetekkel díszítik könyvespolcaikat, műveltségűk a képregények szintjén áll s bár nem hisznek a kommunizmusban, foggal-körömmel védelmezik, mert másféle rendszerben nem boldogulhatnának. Ők azok, akikre a munkás keres, akik nem adnak útlevelet és megtiltják a családiház épitését, akik lehallgatják a telefonokat, elolvassák a külföldi leveleket s akiknek gyerekei okvetlenül bejutnak az egyetemek padsoraiba... * Ma már nem köpik le az állami autókat, mint az ötvenes években, de használóik most is közutálatnak örvendenek, amit maguk is tudnak. kz egyik legnagyobb magyar vállalat, a Győri Vagon- ás Gépgyár vezérigazgatóját, Hoc. vát Edét röviden csak "vörös báró"-nak hivják. Az esztergályosból lett "góré", aki az 50-es évek sztahanovista mozgalmaiban 1200 %-os teljesítményt _ ért el, nem átalotta a gyár falaira serkentő szándékkal kiíratni, hogy "száz- százalékos munkás nincs", ami azt jelenti, hogy mindig srófolni kell a teljesítményt a szakadásig. Csoda-e, ha az ilyen fajta igazgatóktól menekülnek a munkások, hivatalnokok'* így volt azzal a két szombathelyi vállalattal is, amelyet a tavasszal adtak a "vörös báró" keze alá, alig volt, aki maradni akart. Erre hoztak egy rendeletet! aki más vállalathoz megy át, alacsonyabb bért kap. Szinte hihetetlen, de igy is lett. Az ipariskolából kikerült gyerekeket is oda irányították, hogy ne álljon az üzem munkáskéz nélkül. Ha megérkezik a vezérigazgató elvtárs fekete Mercedesén mindenki fél és utálkozik, elvégre a rabszolgahajcsároknak nem szokás örvendezni... "Érdekes ennek a magát szocialistának valló országnak a munkára vonatkozó más törvénye is. Mivel a munka alkotmányos joga a polgárnak, van is elég. Csakhogy a munkások nagy része igen alacsony - 1200-3000 Ft - összeget keres, amiből akkor is nehéz rendesen megélni, ha a feleség is dolgozik. Ha valaki felmondja az állását, azonnal nyilvántartásba veszik és ha három hónapon belül nem helyezkedik el, börtönbe, illetve munkatáborba kerül. Sz vonatkozik az általános iskolát vagy gimnáziumot befejezett fiatalokra is. Ha pl. egy 14 éves gyereket nem vesznek fel magasabb tanulmányokra, el kell mennie dolgozni. Hogy "eltartott ”-e, azt a rendőrségnek joga van elfog, gadni vagy elutasítani. A gyerekek többsége könnyű munkára megy, áruházakba mondjuk, és szaporítja a tanulatlan segédmunkások nagy számát. Az utóbbi időkben azonban a "kötelező munkairányitás" gondoskodik arról, hogy gyárba kerüljenek nehéz és piszkos munkára, minimális bérért. Textilipari gyárakban 14-16 é- ves lányok 30 C. fokos csarnokokban 80 #-os páratartalom mellett szövőnőknek tanulnak ki. * A szocialista nevelés már az óvodákban kezdődik azzal, hogy Lenin bácsi a jó bácsi, meg hogy a szovjet katonabácsik a mi testvéreink, akik megvédenék az ellenségtől. Az általános iskolákban következik a manipulált történelem-oktatás, de ma már kivétel nélkül minden tantárgyba beleviszik a politikát. I- dén kilencéves kortól kezdődik az orosz nyelv oktatása. A középiskolákban és az egyetemeken a KISz igyekszik megfogni a fiatalságot. Meg kell örömmel állapítani! kevés sikerrel! Ebben a korban már minden fiatal tisztában van a valódi helyzettel. Nyugat ilyenkor már a példaképük és azt is tudják már, hogy az oroszok nem testvére ink, - őre ink, börtönünk őrzői. ..Persze beszélni minderről nem lehet. Még egy olyan mondat is - megtörtént eset -, hogy a "Coca-cola az igazi!" súlyos konzekvenciákat von maga után... *Most derült ki, hogy a maeyar evangélikus egyház kincsei között egyedülálló értékek is vannak. Ilyen nemzeti szempontból Petőfinek diákkorában irt latin nyelvű verse, az első magyarországi újság, a Mercurius Veridicus 1710- es évfolyam három számának egyedüli példányai. Petőfi kiskőrösi keresztelőmedencéje, nemzetközi szempontból a legnagyobb kincs Luther Márton sajátkezüleg irt végrendelete, amelyet 1804-ben szerzett meg egy árverésen 40 arany dukátért Jankovich Miklós. «Csesztvén, 89 éves korában elhunyt Madách Imre utolsó leszármazottja Grosschmidt Károly- né Madách Alice. Élete munkásságával nagyban hozzájárult a Madách-emlékmuzeum kialakításához. * König bíboros, bécsi érsek előszavával németül is megjelent Csonka Emil, "A száműzött bíboros" c. könyve. A német kiadás egy évvel követi a magyar kiadást, amely már elfogyott. A patinás becsi "Verlag Herold" jelentette meg, németre fordította a bécsi "Die Presse" magyar munkatársa, Martos Péter. A könyv néme- met cime! "Der verbannte Kardinal“ * Az osztrák parlamentben Schranz képviselő kérdést intézett Pahr külügyminiszterhez! tudja-e, hogy az osztrák újságok a keleti blokk országaiban alig kaphatók? - amit a miniszter válaszában elismert és kijelentette, hogy a helsinki záróokmány aláírása után úgy látszott, hogy ez a tendencia megszűnik, sajnos még az a remény sem teljesedett be, hogy a nyaralások idején több lapot engedjenek át a határon az osztrák turisták tájékoztatására. Itt-ott néhány "Presse" látható, de Csehszlovákiában, Lengyelországban, a Szovjetunióban, Bulgáriában és Magyarországon az osztrák kommunista párt hivatalos lapján, a Volkstimmén kívül e- gyetlen más osztrák újság sem kapható.