Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1977-12-01 / 12. szám

2. oldal értesítő 1977. december hó Ez a szegénység, amelvbe az Isten Fia "be­leveti ' magát, hogv bennünket gazdagokká te­rven", hivja a segítőkész séminket és önzetlen­ségbe, nemesielküségre szélit fel. Mivel itt Isten minden hatósága emberi tehetetlenség; a— lakjában jött hozzánk, "Istennek szüksége van az emberekre". Ezen önkéntes gyámoltalansága annak, akiben mi Isten jóságával és emberba­rátságával találkozunk, ajkunkra adja Szent Pál szavait: "Menjünk ki Hozzá és osszuk meg szükölködését!" (Zsid., 13.13) Mit ajándékoz­zunk ennek a Gyermeknek, aki miattunk lett szegény és gyámoltalan? Mit érne, mit használ­na minden karácsonyi ajándék, ha ajándékozása­inknál megfeledkeznénk arról, aki karácsony minden örömét a világra hoztaV Mit ajándékozhatunk neki? Az egyháztanitó Jeromos (Hieronymus), aki életének évtizedeit Betlehemben, a születési barlang melletti remeteségben töltötte igy mondja el egyik nagy karácsonyi élményét:"Ott térdeltem a jászol előtt és láttam az én új­szülött Uramat. Kértem a Jézus gyermeket: Is­ten Fia, Te '-'agadat ajándékoztad nekem, és igy "e is szegény lettél* Mit ajándékozhatnék ezért én Neked? Akkor úgy tűnt nekem, mintha a Gyermek igv szólt volna hozzám: "Ajándékozd nekem bűneidet és ezé^t én neked örök életet fogok adni.” Ha már nem tudjuk, hogy mit is adjunk Neki hálából, hogy emberré lett, akkor legalább bűneinket ajándékozzuk Neki, büszke­ségünket, közömbösségünket, hidegségünket... Akinek itt ma jönnie kell: 2./ a mi Megváltónk és Üdvözítőnk: "Eljön az urT hogy minket megváltson! " "Holnap eltör lödnek a föld bűnei és Király lesz fölöttük a világ Üdvözítője". "Isten, örömmel fogadjuk fiadat, mint Üdvözítőnket*" igy imádkozik, ör­vendezik a liturgia. Ma minden szobában fogják énekelni a "Mennyből az angyal"-t, a "Kirje-Kirje Kisde- decskét”, az "0 gvönvörü szép titokzatos éj-t. Mit használna nekünk minden "jó hir", minden gyertyafény, karácsonyfa és éneklés, ha nem akarnánk magunkba fogadni a megváltást, az üd­vöt, a kegyelmet, amit a világ üdvözítője hoz majd nekünk? Valóban mondhatjuk Angelus Sile- sius-szal "Fs ha Krisztus százszor is szüle­tett volna Betlehemben, de nem benned, nem a lelkedben, akkor mégis mindenképpen elvesznél" Krisztus jön, hogv a világnak megmutassa és bebizonyítsa, hogy egyedül Isten az, aki üdvözit, aki megment, aki a fogságból a sza­badságba a veszélyből a védettségbe, a beteg­ségből az egészségbe, a halálból az életbe ve­zet. Jön, hogv ezt az istentelen világot az üdvösségbe vezesse. Csak ezért születik, csak ezért lesz embertestvérünk, Üdvözítőnk, Meg­váltónk, az emberiség "minden-bajtól-Védóje. " Ma éjszaka tehát nem állapodhatunk meg egv hangulatos EiapoDeia-nál, vagy egy kedves karácsonyi bölcsődalnál. Hiszen ez a Jézus nem azért jött, hogy a világtörténelemnek csak egy éjszakáját tegye fényesebbé és vidá­mabbá! Azért jött, hogy a világ minden éjje­lét és a mi személyes éjszakánkat, sötétsé­günket is Isten fényébe vezérelje. Azért jött hogv a világ sorsa legven. Azért jött, hogy az emberiségnek ajtót nvisson az üdvösségbe, az életbe, a szeretetbe: "Fn vagyok az ajtó, aki rajtam keresztül megy be, üdvczül"-m.ond- ja János evangélista. BOLDOG MAGYAR KARÁCSONYT & ... '.V - / STUBNSR GYULA: RÉGI VILÁG KARÁCSONYÁN Hó roppant a téli csendben Pásztor fiuk mentek rendben. Fagyban dideregve fázva Bekopogtak minden házba. Játszhatunk e Betlehemet? Sehol sem mondottak nemet. Kis templomban kicsi jászol Körüljárta a főpásztor. Egyikük a szőr bundában Öregen morgott magában. Betlehemről énekeltek Megköszönték s tovább mentek. Fagyos télben meleg szivek Jézuskához lettek hivek. [ KEGYELEM?ELJES ÉS KELLEMES KARÁCSONYI ÜN­NEPEKÉ?, VALAMIN™ EGY SZEBB, BOLDOGABB ÚJ ÉVE™ j.KIVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK, ÉS TÁ.VOGA- J "’ÓNKNAK. I DB. KCLLA?1tS BÉLA - - SOGS JÓZSEF ] Stirling gycrgy völgyi gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom