Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1976-09-01 / 9. szám
A Coinaneci-botríi ny A 14 esztendős Nadia Comaneci, „.Románia csillaga“ egymaga hármat nyeri Mont- reálban a négy román aranyérem közül és ezzel alaposan hozzájárult ' ahoz, hogy Románia a nemzetek versenyében előkelő helyezést érjen el. Nadiát a világlapok a dicséretek tömegével halmozták el, hogyisne, a tomászversenyek történetében még nem volt rá példa, hogy egy versenyző hétszer kapjon legmagasabb elismerésként a bíráktól lo pontot. Ilyesmi a híres szovjet, japán és cseh versenyzőknek nem sikerült még soha. Nadia tehát meghirdette piruettjeivel, forgásaival, halálbiztos nyújtó- és korlátgyakorlataival a Céaseascu-vezette Román Népköztársaság sportbeli fejlettségét és ezzel nagy szolgálatot tett hazájának. Kérdezzük azonban; mennyivel kisebbedéit volna a győzelem értéke és Bukarest büszkesége, ha nem hamis név és hamis nemzetiség alatt futtatják az olimpián a tüneményes tehetségű tornászlányt, hanem becsületes családneve; Kemenes Anna neve alatt? Az általa szerzett aranyérmeket és az olimpiai pontokat akkor is Románia javára könyvelték volna a sport annálesei és a nagy nyilvánosság, de az erdélyi magyar kisebbség is büszkén tekinthetett volna Montreal felé, nem pedig keserűen, hiszen Erdélyben bizonyára mindenki tudta, hogy Károly Béla tréner tanítványa, aki csodálatba ejtette a világot, nem román, hanem elorzott magyar. Politikának is jobb lett volna meghagyni a valódi nevet és nem Comanecinek hazudni a Kemenest és Nadiának az Annát; rá lehetett volna mutatni a világ előtt, tyogy annyira nem nyomják el az erdélyi magyar kisebbséget, hogy tehetségeiket is csatasorba állítják ha kell, hiszen egyformán polgárai ők Romániának, a tagadhatatlanul román Ilié Nastase csakúgy, mint az erdélyi magyar lány, Kemenes Anna. De éppen ezzel a csalással bizonyították be, milyen elszánt és megátolkodott ellenségei ők a magyarságnak, milyen vakmerő nacionalista politikát folytat Bukarest a magyar kisebbség megsemmisítésére, beolvasztására, illetve eltüntetésére. A Comaneci-botránnyal kapcsolatban most alaposan lelepleződtek a román mesterkedések és az is világosan láthatja, mi folyik Erdélyben, aki eddig kételkedett volna a magyar panaszokban. Montrealban egy egész testőr-gárda vigyázta „Nadia Comanecit“, nehogy magyarok kerüljenek közelébe és azokkal szóba elegyedjék; a kislánynak csak románul volt szabad beszélnie hogy ezzel is bizonyságot tegyen románsága mellett, holott — anyanyeive magyar lévén — folyékonyan beszél magyarul. A Comaneci-ügy nem csekélység, amely fölött kézlegyintéssel napirendre lehet térni. Élesen világít rá mindarra, ami Erdélybén történik. Nemrég a magyar kulturjavakat, a magyarság múltját lopták el rendeletileg, most már a magyar tehetségeket, az élő embert is. Ez a bar.di- tizmus még jobban táplálja az erdélyi magyarokban a keserűséget és tovább feszíti a húrt Ideje volna, hogy Bukarestben felülkerekedjék a jobb belátás és rátérjenek a nemzetiségekkel való bánásmód helyes útjára. Addig, amíg nem késő I.. k. gy , ‘ A marxizmus hatása a magyar társadalomra is marxista elméleteket és szóhasználatok követnek Beállítottságuk, akaratuk más, mint szemléletük, gondolkodásuk. S természetesen nemcsak kritikusok, nemcsak szembeszegülök vannak az országban. A meggyőződéses marxisták és az ideológiai társutasok egész társadalmi réteget alkotnak. Réteget, de nem fogják át az egész magyar társadalmat, vagyis a marxizmus hivatalossá válása nem teremtette meg a marxizmus kizárólagos uralmát. Ezt a pártkörök is elismerik. Az ideológiai egység a cél, de ez még nem valóság. Ezért nem használják a „monopólium“ kifejezését a helyzet jellemzésére. „Káros lenne“ — olvassuk a Valóság januári számában — „a marxizmus-Iéninízmus kizárólagos voltát deklarálni napjainkban". Ha pedig a marxizmus nem egyeduralkodó, hanem csak vezető ideológia, ha a marxizmusé a hegemónia, ez azt jelenti, hogy „a marxizmuson kívül élnek még egyéb ideológiák és ideológiai maradványok a tömegek gondolkodásában“ — mint a Párttörténeti Közlemények megállapítják. Ax alábbiakban közöljük dr. Hanák Tibornak, a Bécsben élő jeles fiatal filozófusnak a bécsi magyar evangélikusok szokásos hétvégi, annabergi találkozóján elhangzott előadásának egyes, érdekesebb részletét, amelyben a marxizmusnak a magyar társadalomra kifejtett hatását taglalta. Nem számítva a magyar kommunisták illegalitásának éveit .1945 előtt, a marxista-leninista ideológia képviseletében fellépő párt több mint 30 éve nagy erőfeszítéseket tesz a a marxizmus elterjesztéséért, a marxista gondolkodás- és magatartásmód kialakításáért. Állami támogatással, országos szervezetekben, iskolákban, a könyv- és folyóiratkiadásban, újságokban, filmekben stb. folyik az átfogó ideológiai agitáció. A propaganda méretei A legutóbbi (1975-ös) pártkongresszus jelentése szerint a párttagok száma mintegy 750 ezer, a propagandistáké 39 ezer volt 1975 január elején. (1970 óta a párttagok száma 92 ezerrel, a propagandistáké háromezerrel növekedett.) A pártoktatásban, tehát a különböző káderképző tanfolyamokon (marxizmus-leni- nizmus esti egyetem, pártiskola stb.) és a tömegpropaganda tanfolyamokon évente ösz- szesen 700 ezren vesznek részt. Az ideológia terjesztése azonban nemcsak a párt keretén belül és a párt által rendezett fórumokon történik. Ha az ideológiai és a politikai oktatás összes szervezetét tekintetbe vesszük, beleértve az állami felsőoktatási intézményeket is, a hallgatók és propagandisták együttes létszáma eléri a 2 millió 300 ezret. Ehhez hozzá kell venni az általános és a középiskolai marxizmus-oktatást. A középiskolákban a „Világnézetünk alapjai“ nevű tantárgyat heti három órában tanítják. A Magyarországon megjelenő kiadványok nagy része a marxista-leninista ideológiát képviseli, de nem mindig propagandacéllal és -jelleggel. A XI. pártkongresszus csak a kifejezetten propagandakiadványok adatait közölte. Ide sorolta a párt napilapjait is, melyek együttesen 1 millió 705 ezer példányban jelennek meg. A párt folyóiratait összesen több mint 210 ezer példányban adják ki. Legnagyobb példányszáma van a Pártéletnek (130 ezer), utána következik a Társadalmi Szemle (40,700), majd a Nemzetközi Szemle (28.00) és a Béke és Szocializmus magyar kiadása (11.500). Az agitációs könyvkiadványok száma négy év alatt, vagy a két pártkongresszus között meghaladta a 260-at; ezek péidányszáma elérte a 14,2 milliót A személyi, szervezési és anyagi befektetés tehát igen nagy, főképp ha tekintetbe vesszük, hogy itt több évtizedes folyamatról van szó, melyből csupán az utóbbi évek adatait ragadtuk ki. Kérdés azonban, hogy ennek a befektetésnek mi a hozama, mi az eredménye? Marxista hegemónia Aligha képzelhetjük, hogy a betű- és szó- özön hatástalan. Azt is tekintetbe kell venni, hogy a nem-marxista világnézeteknek és politikai felfogásoknak vajmi kevés eszköz áll rendelkezésükre, befolyásolási lehetőségük meglehetősen korlátozott. Nem ritka, hogy á külföldre látogató fiatal magyarok, kik kritikusan viszonyulnak a hazai rendszerhez, vagy fiatal menekültek, akik kifejezetten szembeszegültek a kommunizmussal, marxista kategóriákban gondolkodnak, néha öntudatlanul Ellenerők Melyek ezek a marxizmuson kivtlli ideológiák és ellenerők? Általában első helyen emlegetik a nacionalizmust, melyről azonban a legtöbb fejtegetésben kitudódik, hogy nem ideológiát, hanem gondolkodás- és magatartásmódot jelent Ez pedig bármely ideológiához kapcsolódhat. Nacionalizmusnak nevezik elsősorban a magyarság érdekeinek túlzott előtérbe állítását és a szovjetellenességet. Olykor a kozmopoli- tizmust is szovjetellenességnek és nyugatimádatnak tekintik. Hogy a nacionalizmus és kozmopolitizmus társadalmi elterjedése milyen méretű, erre vonatkozólag nincsenek adatok. A vallás társadalmi jelenlétét azonban szociológiai módszerekkel — állítólag átfogó jelleggel — 1972-ben felmérték. Annak ellenére, hogy a vallás nagy mértékű háttérbe szorulásáról beszélnek, az emberek 33°/o-a jár templomba (Budapesten csak 22*/», de pl. kisközségekben 62°/o). Ez mindenesetre közel 4 millió lakosnak felel meg. A felmérés szerint a lakosság kb. IC/o-a aktív hívő (azaz 1 millió ember). Hogy milyen alapon jutottak ehhez az arányszámhoz, nem közölték. Valószínűleg személyes megkérdezés (kérdőíves módszer) alapján, márpedig ez a hazai viszonyok között nem a legmegbízhatóbb eljárás. A budapesti rk. Hit- tudományi Akadémia leikipásztorkodástani szemináriumának vizsgálatai épp ezért a keresztelések, esketések és a temetések arányát nézte meg a születések, házasságkötések és halálozások számához viszonyítva. Így jutottak el ahhoz az eredményhez, hogy az ország vallásossági indexe 52,9®/». ami többek között pl. azt jelenti, hogy az újszülöttek 60,5®/o-át megkeresztelik. A korábbi években a világnézeti-ideológiai ellenerők között sorolták fel az egzisztencializmust, a neopozitivizmust, a pesszimista és nihilista beállítottságot. Ezek helyébe lépett kb. 1970 óta az „álforradalmiság“, az ultrabaloldali szemlélet, az újbaloldal és a neo- marxizmus ideológiája, melyeket igyekeznek néha kispolgárinak minősíteni. Kispolgári - „ideológián“ tulajdonképp a magántulajdonosi mentalitást értik: a gyűjtés, szerzés, magának dolgozás ideológiailag közömbös magatartását. Fogyatékosságok Az ideológiai problémák azonban nem csupán abból erednek a marxizmus számára.
