Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1976-09-01 / 9. szám
büntetett: a Nyugatban viszont nem tudunk bízni, mert csak "nisi verba” az, amit onnan kapunk,-kártérítés fejében Muhiért és Mohácsért,- ahogy Do- berdoért ""rianon I. és a doni-halálkanyarért Trianon II. lett a fizetség... Mi hát ezV Fátum? SorstragédiaV Zord predesztináció! .. . * Hz a probléma kínozza a Himnusz nagy költőjét, Kölcseyt. Élete alkonyán, magányában, szinte mindennel meghasonlottan, már csak imádkozni tud, ha fajtája kétséges jövőjére gondol. - Isten,- sóhajtja - áld meg a magyart! Baráti levelezésében nem leplezi mardosó sejtelmét,- a fajtája, jövőjét reménytelennek tartja. Hz a gondolat gyötri Berzsenyit, Szécsényit ez hajszolja egy országépitó hajszába, hogy hátha még nem késő?- és utána a tébolydába. És felrémlik Wesselényi előtt is a keleti szláv áradás halálos veszedelme, amely elfogja nyelni a magyarságot, ha a Nyugat idejében nem segít gátat huzni ellene. Es itt van Mohácsi Lajos, akit a kilencvenes években lelki Összeroppanásba hajszol az a megérzése, hogy megoldhatatlan és végzetes kérdés a kárpáti medencében a nemzetiségi probléma. A szépirodalomban Herczeg Ferenc két megrázó szépségű regényében, a Pogányok-ban és Az Elet kapujában ezt a magyar fátumot, antinómiát teszi meg a cselekmény tengejévé. A Pogányokban Márton kanonokban, Tonuzóba sarjában lázad fel az öröklött pogány vér a nyugat és a kereszt ellen. Elég e kegyetlen tűzben, amikor látja, hogy itt nincs kompromisszum: vagy a vére és ösztönei, vagy Nyugat,- és azzal a kereszt jézusi alázata és szelídsége. . Az Élet kamujában Bakócz prímás teli aranyzsákokkal dörömböl a gőgös Nyugat előttünk addig zárt kapuján,- de csak a kapuig jut: dolgavégezet- lenül, kiábrándultán tér haza,- meghalni:- még Mohács előtt. Szabó Dezső monumentális regényében az Elsodort falu-ban a főalak, az örök-lázadó, szavaló, ódákat zengető kálvinista pap testesíti meg ezt a "minden hiába"- magyar fátumot: Semmi pozitív cél, csak sodortatás, csak sodródás: az Elsodort falu egy elsodrásra predesztinált egész nemzet jelképe... Esztétikusaink azt mondják erre, hogy a magyar irodalom végig húzódik az úgynevezett "rezigná- ciós tragikum". De hová is juthatna máshová a magyar iró, a költő és vétesz, aki árva és maroknyi fajtája sorsa fölött tépelődik, ha nem pontossan ehhez a rezignációs tragikumhoz? Hiszen se Nyugatnak, se Keletnek nem kellünk? Két világ mesgyéjén állunk,- árva-magányosan! Ha Kelet felé fordulunk tatár-török nyilzápor fogad. Ha Nyugat felé mene- nekülünk,- zárt kapukba ütközünk! Ennyi teher a- latt önmagába zuhan vissza a lélek és mert már az imádság és a káromkodás egyaránt céltalannak bizonyul,- megadja magát a könyörtelen Sorsnak: belehullik a sötét rezignációs pszihózisba... Himnuszt ir, vagy a döblini tébolydába vonul... f Mi hát ez? Fátum? Sorstragédia? Zord predesztináció? Egy egész nemzetre zuhanva, mint a Mont Blanc súlya?.. Nem tudom! De látom s e pillanatban is érzem azt. itt van most is előttem: egyetlen rövid sajtó-kommüniké formájában. íme: az United Press nemzetközi hírügynökség jelenti április 30.-án New York-ból: az Egyesült Nemzetek közgyűlése Jk szavazattal a szovjet-blokk 6 szavazatával szemben hosszú vita után elfogadta a bolíviai javaslatot a Mindszenty ügyben. Az elfogadott javaslat igy szól:a közgyűlés mély aggodalmát fejezi ki a magyarországi vallásüldözéssel szemben, melyet egyben a békeszerződés megszegésének minősít, s azon reményét fejezi ki, hogy rövidesen intézkedések tétetnek folyamat“ ba, amelyek biztosítani fogják az emberi jogok szabad gyakorlását Magyarországon. A kérdés a legközelebbi közgyűlési napirenden marad". "nisi verba",- panaszolta a pápához irt levelében a muhi-i futás után jó Béla király! "Csak szavak", "csak szavak..." Azt mondják, a történelem megismétli önmagát. A magyar rezignációs tragikum is, mely tart szüntelenül, mióta átléptük Verecke hires útját! U- gyan mi mást várhattunk volna most is? Mátyás prímást és Zalka Lászlót most követnie kell a magyar fátum végzetszerüségével a harmadiknak:Mind- szentynek. Kettő a csatatéren, egy a börtöncellában,- arai csak külsőség: a lényeg az áldozatul dobott élet. Ez a"minden hiába" magyar végzet. Az összeomló bástya alá kell temetkezni ismét: mert mi csak úgy hosszabbithat juk meg árva életünket egy-két emberöltőre, ha legjobbjaink önként vállalják a magyar predesztinációt... Még pár hét előtt az egész világ orditotta, New York-tól Londonig és Oslótól Kontreálig: hogy"Nem türjük! Meg kell torolni! A világ Mindszenty prímás mögött áll! Kiszabadítjuk, ha kell erővel is! És most elhangzott a verdikt: "az UNO közgyűlése komoly aggodalmát fejezi ki..." És miután az aggodalom igy kifejeztetett,- a világ maradt süket és néma! Más szenzációkra figyel ma már. A berlini blokád feloldása ma fontosabb, mint az, hogy hány hónapja van még a halálcellában Magyarország mártír prímásának? .. ._ Az United Press teljesítette kötelességét: 30 sorban jelentette az elintézést. Én Istenem: - mindössze 30 kurta sor! Es mégis -hogy belefér ebbe a 30 sorba egy egész nemzet ezeréve tartó tragédiája! A predesztináció zord és kegyetlen következetességével.." * 19Ü9-et irtunk, mikor a cikk megszületett s ma 2? év múltával újabb oldalakat irt hozzá a történelem, pontosan úgy ahogy Kálmán Bátyánk 19^9-ben megírta. Azóta is csak "Nisi Verba", csak szavakat kaptunk Nyugattól. S ma is kérdezzük. Meddig? Meddig tart még a járom? _Mikor derül ki a nap egy nemzet felett, mely történelme folyamán, annyi Mohácsi csatát vesztett. Mert a reményt nem szabad feladnunk. Egyszer minden a végéhez ér. A történelem, nem tegnap, ma és holnapról beszél. A történelmet nem az évek, de az évszázadok alkotják. Ezért tudjuk és hisszük, hogy eljön az idő, amikor a magyar sorstragédia is véget ér s fel-_ váltja egy boldogabb jövő, a magyar nemzet dicsőséges kora, ahogy nagy költőnk irta: "Még jönni kell, még gönni fog egy jobb kor, Mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán! " Völgyi Gyula *********************** A XVI. VAGYAB TALÁLKOZÓ CLHVHLANDBAN A Clevelandban székelő MAGYAR TÁRSASÁG az é- venként visszatérő találkozóját ezidén is a szokott időpontban, november 26-28 között, Thanksgiving hétvégén tartják Clevelandban. Az érdeklődőknek szívesen küldenek tájékoztatást.- Címük: HUNGÁRIA*' ASSOCIATION 1Ü5C Grace Ave, Cleveland, Ohio íj-4107 Tollas Tibor amerikai körútja: Amerikei és kanadai magyar szervezetek és egyházak, valamint a caracasi Magyar Ház meghívására a Nemzetőr főszerkesztője a szabadságharc 20. évfordulóján körútra indul. Hlső irodalmi estjét szeptember 18.-ány Clevelandban tartja, melyet a Magyar Fórum rendez. Majd szeptember végén és ok' tóber elején Kaliforniában tart előadásokat. Onnan Kanadába megy s október 30.-én érkezik a philadelphiai Magyar Tanyára.
