Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
GEREBEN ISTVÁN LEVELEIBŐL. A Frankfurter Allgemeine Zeitung 1975. november 11.száma hirt adózz az erdélyi magyarok és németek román kormányhoz intézett felhívásáról, amely hat pontban foglalta össze románia két legnagyobb kisebbségének nemzeti jogok biztosítására vonatkozó követeléseit. Amerika magyarságát meglepetésként érte ez a bölcs, bátor és időszerű beadvány. A Magyar Felszabadító Bízott- sár, az Erdélyi Bizottság: azonnal értesítette Amerika magyarságát a hirről. A Közös Külügyi Bi zottság levélben fordult a Román Szocialista Köztársaság washingtoni követéhez, értesítvén őt arról, hogy az amerikai magyarság élénk figyelemmel kiséri Románia ebben az ügyben kifejtett tevékenység-ét és az erdélyi magyarság sorsának alakulását. A Közös Külügyi Bizottság képviseletében Eszterhás István, Lőte Lajos és e sorok Írója felkereste a State Department ebben az ügyben illetékes osztályát. A találkozás segítőkész, baráti légkörben zajlott le. Az Északamerikai Szervezetek és Egyletek Közös Külügyi Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte, hogy az erdélyi magyarság kezdeményezésének ismertetése és támogatása minden magyarnak, - bárhol éljen is az a magyar - kötelessége. Az erdélyi magyarság követeléseinek jelentőségét bizonyítja az a tény, hogy Ceausescu román államelnök a Magyar és Német Nemzetiségi Tanácsok december 3.-án megtartott összevont ülése e- lőtt elmondott beszédében utalt ezekre a követelésekre. Elismerte, hogy az oktatásra, kultúrára és művészetre vonatkozó kérdések ezen Szövetségek zárt ülésein megvitatásra kerültek. Beismerte, hogy ezekben a kérdésekben vannak problémák. Bejelentette, hogy ezen nehézségek megvitatására és a problémák megoldására 19?6 tavaszán "Kulturális Kongresszust" hiv össze. Hangsúlyozta a Szocialista Egység Front szerepét, amely a Romániában élő nemzetiségek eredményesebb együttműködésének megteremtésére hivatott... Az ülésről és Ceausescu beszédéről a SCINTEÍA 1975 december 5- száma adott híradást. Érdekes Ceausescu beszédének időzítése: egy nappal Genscher nyugat-német külügyminiszter bu karesti és pár nappal Macovescu román külügyminiszter budapesti látogatása előtt. A jelek szerint Genscher nem hozta fel az erdélyi és bánáti szászok problémáját a tanácskozások során, le galább is erre vall a két külügyminiszter között lezajlott tárgyalásokról kiadott hivatalos kommüniké szövege. Macovescu magyarországi látogatásáról, Púja Frigyes magyar külügyminiszterrel folytatott megbeszélésekről kiadott hivatalos nyilatkozat a "nézetek őszinte éa nyilt kicseréléséről ,... a tudományos és kulturális kérdésekben fennálló problémák megoldásának szükségességéről" beszél. Ez azt látszik bizonyítani, hogy a tárgyalások során erdély magyarjainak sorsa szóba került. Ceausescu december 3. beszéde ügyes, rafinált, célratörő politikust árul el a nemzetisegek követeléseivel szembeni reakciójával isi Elismeri, hogy vannak hibák, elodázza a problémák részletes megbeszélését és azok megoldását. Ezzel elejét próbálja venni a további kritikának* követeléseknek azzal a reménnyel, hogy ezzel a minden jel szerint széles alapokon nyugvó mozgalom momentumát lelassítja, megállítja. Az egységre - a marxi zmus-lenin izmusban levő egységre hívásával a kisebbségek azon vezetőit próbálja megfélemlíteni, akik a kizsákmányolás, megkülönböztetés tényét a román kommunista párton belül igyekeznek tudatosítani, megszüntetni. A be széd főleg a Nyugatnak szólt! Ezt kell tudatosítanunk! És minden jogsértésről hirt adnunk. Min dez fokozott munkára ösztökél mindannyionkat. Most az erdélyi magyarság bátor áldozatra kész példájától megerősítve, az ő követeléseik alapján, azokat támogatva, rajuk hivatkozva jelentősebben és reméljük eredményesebben képviselhetjük ügyüket mi is itt Nyugaton. # Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárává TÁRSADALMI SZEMLE decemberi számában hosszú cikkben elemzi azon nemzetközi események jelentőségét amelyek a Párt XI. Kongresszusa óta zajlottak le. Megállapítja, hogy konzervatív, jobboldali erők,mint a cionista lobby, nagy befolyással rendelkeznek az Egyesült Államok törvényhozásában. A reakciós /V/ amerikai szakszervezeti vezetők és az olyan reakciós nyugateurópai politikusok, mint Strauss azt hangoztatják, hogy a detente csak a Szovjetunió érdekeit képviseli. Ezek a körök s különböző társadalmi és gazdasági rendszerrel rendelkező államok között kialakuló normális viszonyok fejlődését akarják meggátolni, a hidegháborús időket akarják visszahozni. Peking aktivitása kimerül az anti-szovjet erők érdekeinek támogatásában - Írja Gyenes. Es itt meg kell állnunk. Uj fogalom, az "anti-szovjetizmus" fogalma kerül meghatározásra a cikkben. Érdekes! A Helsinki Záróokmány elveivel_kapcsolatban megállapítja, hogy azokat a nyugati reakciós ke rök a szocialista államok ideológiai penetrálására, belügyeikbe való beavatkozásra akarja felhasználni. Támadja a NATO-t, elitéli azokat a nyugati törekvéseket amely gazdasági kivéltságol ellenében emberi jogok biztosítását követelik. Végül megállapítja, hogy Magyarország visszautasít minden olyan nyugati törekvést,amelynek célja a magyar külpolitikának megváltoztatása, amely Magyarország Szovjetunióval való szoros kapcsolatának fellazítására irányul. Gyenes leszögezi, hogy kulturális téren nagyobb súlyt fognak fektetni a reciprocitás elvének alkalmazásara. # December l?.-én megnyílt az Országgyűlés téli ülésszaka. Az uj ötéves terv és az 1976-os költségvetés szerepelt a napirenden. Huszár István miniszterelnök-helyettes ismertette az uj ötéves tervet. Faluvégi Lajos terjesztette elő az 1976-os év költségvetését. Magyarország 1976 ban 335 milliárd forint bevételre számit, 338 forint kiadással szemben. Faluvégi megállapította, hogy 1976-ban az életszínvonal nem fog olyan mértékben emelkedni mint az előző években. Hangsúlyozta,^ hogy a magyar gazdasági élet fellendítésének alapkövetelménye a munka minőségének megjavítása. A nemzetközi piacon a magyar áruk keresettsége az áruk gyenge minősége, a határidők be nem tartása miatt esett. 1976-ban lekell fektetni a szocialista gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének az alapjait /azt hittük ez már az első ötéves terv első éveiben megtörtént/, növelni kell a szocialista termelés eredményességét. Minden egyéb érdeket ezen célok alá kell rendelni. 9
