Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1976-07-01 / 7-8. szám

ORBÁN FERENC /Los Angeles/: AZ ILLETÉKESEK FIGYELMÉBE Több mint százfőnyi közönség gyűlt össze má­jus 23-án. vasárnap délután, hogy a Szabadság- harcos Világszövetség (Fogány féle) égisze alatt megrendezett Széchenyi-teán részt vegyen. Az i- dei évad utolsó összejövetele volt ez, amelyet - ahogy ezt Dolinszky János, a szervezet elnöke bevezetőjében bejelentette - a humor és jókedv jegyében terveztek. Elsőnek Kupa Éva ragyogó számait élveztük. Nagysikerű magyar sanzonokat, slágereket adott elő kitűnő összeállitásban. Kellemes behizelgő hangjának elsőrendű aláfestést adott nagyszerű zongorajátékával. A közönség megérdemelten jutái mazta hatalmas tapssal minden kedves számit. A vidámságot és kacagást Hlatky Edit képviselte. Kirobbanó nevetés, taps kisérte minden mulatsá­gos történetét, pajkos-csintalan énekszámait, melyeket remekül kisért a kitűnő Cser-házaspár. Dübörgő tapsot aratott remekül kidolgozott, köz­kedvelt pantomin-száma a régi és a mai nőről. Elsőrendű, fiatal művészt ismertünk meg Hajnal György személyében, aki a Monti-csárdást játszot­ta művészi átérzéssel. Es most nagy örömünkre szolgálna, ha beszámo­lónkat ezzel be is fejezhetnénk, hiszen a fenti műsor valóban maradéktalan élvezetet nyújtott. Ezt azonban nem tehetjük meg, mert ezt nem enge­di meg az ujságirói felelősség. Tartozunk ennyi­vel a megjelent vendégeknek és tartozunk az ed­dig emlitett kitűnő művészeinknek azzal, hogy a krónikás tollának erejével elválasszuk őket a mű­sor többi, siralmas figuráitól. Az eddig emlitett jólsikerült, kedves műsor- számokat ugyanis besározta, beszennyezte az a rai- nősithetetlenül durva, Ízléstelen, a trágárságot humorral összetévesztő idétlenkedés, amit a hiva­talos "főrendező" müveit a színpadon. Az hogy a legnagyobb magyar Széchenyi István nevét viselő társadalmi eseményen...ilyen botrányos "konferá- lás" előfordulhasson, az példa nélkül áll. Erre a vérfagyasztóan közönséges "konferálásra" azu­tán feltette a koronát a "főrendező" által "bea­gitált", újdonsült "művész", aki szellemtelen, humortalan és nagyon is egyértelmű magánszáma u- tán még külön előadásba kezdett. Egy monológba. A Kádár-rezsimben nyilván nagysikerű monolog a magyar Szabadságharccal foglalkozott. így: "1956 ban, egy napon a diákok "felkeltek", megreggeliz­tek és délben már Bécsben voltak!“ Hát mit szóljunk ehhez? A Szabadságharc huszadik évfordulóján, a Sza­badságharcos Világszövetség rendezésében, a Szé­chenyi-teán, "Vidám műsor" keretében 5 dolláros belépődíjért, a szemünk láttára és fülünk halla­tára, itt Los Angelesben megszólaltatják a Párt hangját és megbecstelenitik a Szabadságharcot! Mélységes szomorúsággal fejezzük be erről a "Vidám műsorról" szóló beszámolónkat, amely hi- ven tükrözi annak a sok telefonhívásnak a lénye­gét, amelyek szerkesztőségünkbe érkeztek s ame­lyek kivétel nélkül a legnagyobb felháborodással taglalták a történteket. A közönség kikéri magának az e f é 1 e gorom­ba merényletet. És igazuk van ! A fenti cikket a kaliforniai UJ VILÁG cimü laoból vettük át. Az UJ VILÁG nem valami jobbol­dali nyilas, vagy baloldali Kádár-bérenc lap (Le ralábbis eddia még Pogányék-Gerebenék nem kiál­tották ki egyiknek sem. Hacsak e cikk után - szokásukhoz hiven - nem teszik?), sőt a laD kö­zel áll a kutvulc őrmester kaliforniai frakció­jához. rv érdemlő. Ugyan ez a szervezet, egyik előző Széchenyi- tea keretében ünnepeltette a Prohászka püspök szobrának ledöntőjét, volt kommunista pártfunk- c ionáriust. Ha ilyen eset, rövid időn belül kétszer is előfordult, joggal ké-dezhetjük, nincs benne ten­dencia? .. És ha figyelembe vesszük, hogy ebből a szerve­zetből kerül ki az országos főtitkár, az orszá­gos társelnök, az országos pénztáros, az orszá­gos ellenőr és országos intézőbizottsági tag is van poraikban: Továbbá a szervezet tagja Szöré­nyi Éva művésznő, dr. Pogány sógornője, szintén országos társelnök (De sok társelnök van, itt Washingtonban is van kettő. ),-akiről azt is tud­ni kell, hogy a forradalom előtt Rákosiéktól meg­kapta a legmagasabb kommunista kitüntetés e,gyik változatát .-Tehát, ha ennél a díszes társaságnál* mely az országos elnökség túlnyomó többségét ma­gába foglalja - ilyen előadások vannak rendszere­sítve, feltétlenül arra kell gondolnunk, hogy a forradalom 20. évfordulóján uj irányvonal van ki­alakulóban szabadságharcoséknál. Talán olyan Titó-féle "emberarcú" kommunizmus? S ez a társaság mutogat bírálóikra, hogy kom­munista Kádár-bérencek?... Rákosiék bírálóikat fasisztáknak, imperialis­ta bérenceknek titulálták. Ez a metódus - ellen­kező előjellel - ugylátszik beválik egyeseknél az emigrációban is. ****************************- A televízióban nem lehetett jól látni, de aki ott szorongott a julius á.-i washingtoni pa­rádén, felmelegedő szívvel hallhatta a tapsot, amit a menetben feltűnő magyar csoport kapott. A magyar népviseletbe öltözött népi táncosok - számszerint vagy harmincán - Clevelandból jöttek el erre az alkalomra és csoportjuk itt kiegészült a washingtoni cserkészcsapat néhány tagjával, a- kik szintén magyar ruhában vettek részt a felvo­nuláson. A rengeteg nemzetiségi csoport közül ta­lán a magyarok kapták a legnagyobb tapsot! * Az uj washingtoni cserkészcsapat tagjai te­hát ismét tanújelét adták aktivitásuknak a juli­us E.i ünnepségen való részvételükkel. Ez alka­lomból is elismeréssel kell szólnunk azokról, a- kiknek ez a kezdeményezés elsősorban köszönhető: a Mindszenty Society vezetőségéről. Köztudott, hogy Washingtonban évek óta hiába akartak cser- készcspatot alakítani, ez mindig csak terv maradt. A Mindszenty Society vezetői - a Hercegprímásunk látogatása után - hozzáláttak a szervezéshez és ime, a Bátori József cserkészcsapat ma már szépen működik és elismert tagja a Cserkészszövetségnek. A köszönet ezért elsősorban Völgyi Gyula elnököt, Dr. Horváth Mihály titkárt és Pint György pénztá­rost illeti, akik sokat dolgoztak azon, hogy ez a cserkészcsapat létrejöjjön. És most hadd áruljunk el egy titkot: van valaki Washingtonban /nevét nem mondhatjuk meg/, aki azt tervezi, hogy Wasing- ton és Baltimore közt kisebb birtokot vásárol, melyet a cserkésztáborozások és a magyar összejö­vetelek céljaira ajánl fel. Ezzel megvalósulna a két város magyarságának régi vágya, hogy elérhe­tő távolságban közös magyar központot építhetné­nek ki, a Philadelphia közelében lévé Magyar Ta­nya mintájára. Hogy ez a már oly sokat emlegetett de soha el nem ért terv komoly formában újra fel­merült, az is a cserkészcsapatnak köszönhető: el­sődleges cél, hogy a fiuk-lányok megfelelő tábo­rozó helyhez jussanak, ahol kijárhatják a gyakor­lati cserkészélet iskoláját. A csapat idei első táborát még vendégként, szívességből átengedett helyen rendezi: Taba János, az AMSz helyi osztá­lyának elnöke bocsájtja rendelkezésükre Potomac- parti birtokát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom