Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1976-06-01 / 6. szám

MAGYAR TÁJAK; MAGYAR TÖRTÉNELEM- A DEBRECENI NAGYTEMPLOM A jellegzetes formájú templom a legnagyobb hazai református egyházi épület. (Hossza 55 m, főhajójának szélessége 17 m, magassága 67, tor­nyainak magassága 53 m,) A magas, falazott te­raszon álló, nagytömegű épület hatásosan emelke­dik ki környezetéből. Alaprajzi érdekessége, hogy hosszanti hajója, az általános templomépi- tési szokásoktól eltérően, nem a főhomlokzat sile- jára merőlegesen, hanem azzal párhuzamosan épült s_i£y a szélesen elnyúlt, egymástól szokatlanul távolra épitett tornyok által hangsúlyozott fő­homlokzat különösen erőteljes súlyt, monumentali­tást kap. Városképi szempontból kivételesen sze­rencsés helyzetűvé teszi ez az épületet, a ma­gyar klaszicista építkezés egyik legnagyobb sza­bású és legharmónikusabb emlékét. A nagyméretű főhomlokzatot két emelet magasságig felfutó jón féloszlopok tagolják, s e vertikális osztást hangsúlyozzák a szegélypárkányzat,fölött elhelye­zett kővázák is. Az oszlopok fölött háromszög a- laku timpanon emelkedik. Sajátos hangulatot ad a főhomlokzatnak, hogy a kétoldalt magasodó nagymé­retű^ erőteljes tornyokat a templom stílusától kissé elkülönülő, de azzal mégis jó összhangban álló barokk toronysisakok koronázzák. Figyelemre méltó a templom belső kiképzése is. A kálvinista szemléletnek megfelelően egyszerű, puritán berendezésű templom legjellenzőbb vonása az óriási térhatás, amelyet még fokoz falainak színezés nélküli, hófehér festese. Ezen a helyen már az Árpád-ház idején is temp­lom állott. A debreceni Dózsa család egyik tagja által alapított első templom építésének idejéről nincs pontos értesülésünk. 1290-1300 táján már ujjáépitették ezt az egykori templomot, mert a tatárdulás idején leégett. A középkori Szt. And­rás templom a Tiszántúl legnagyobb egyházi épü­lete volt, 50 m hosszú, 17 m széles főhajóval, négy oltárral. Keleti végén a szentély a nyolc­szög öt oldalával zárult. A háromhajós csarnok- templom boltozatát 12 faragott kőláb tartotta. A XII. János pápa által ‘'insignia" (kiváló) jelző­vel eralitett nagyméretű és nevezetes templom 1564-ben leégett. Egyetlen emlék maradt belőle, egy hatalmas faragott zárókő, amely a főhajó e- gyik szakaszának bordázatát fogta egybe. Rajta a korai középkori szimbolika zászlós báránya, az Agnus Del, amely a város cimerévé lett. 1626-ban kezdték meg a régi templom újjáépíté­sét, Bethlen Gábor támogatásával. A munkálatokat 1628-ban fejezték be, és a világos zsindellyel fedett (innen akkori neve “Fehér-torony") tete­jén I. Rákóczi György adományát, nagyméretű ara­nyos gombot helyeztek el. Ugyancsak a fejedelem költségén érdekes óramű is diszitette a tomyoti egy hold, amely a torony órájának 24 órás körfor­gása alatt maga is megfordult tengelye körül. A templom körül alacsony téglafalakkal övezett te­metőhely, cinterem volt. Ennek délkeleti sarká­ban 1642-ben vakolatlan vörös téglából harangtor­nyot építettek (“Veres torony"), itt helyezték el a Rákóczi György által adományozott Johann Regner németprónai születésű öntő által készitett 56 mázsás Rákóczi-harangot. A szentirási idéze­tekkel diszitett harang 1002-ben egy nagy tűzvész alkalmával a torony aljára zuhant és megrepedt. A repedést kireszelték, s a kivett darabokból ön­tötték 1863-ban a Debreceni Kollégium ma is meg­lévő csengőjét. Az 1875-hen ujraöntött harang ma a templom bal oldali tornyában található. Érde­kes történelmi nevezetessége még, hogy Rákóczi György a harmincéves háborúban az ellenségtől zsákmányolt ágyúgolyókból öntette. 1802-ban, Debrecen történelmének legnagyobb arányú tűzvésze alkalmával a régi Szt. András­templom teljesen leégett, és ekkor került sor a ma ismeretes Nagytemplom építésére. Terveit Péchy Mihály készítette» a főhajó épitkezése 18- 14-ben, a két toronyé 1821-ben fejeződött be. Az első istentiszteletet 1819-ben tartották a temp­lomban. Az orgona 1838-ból való. A Nagytemplom nemcsak építészeti szempontból nevezetes, hanem kimagasló fontosságú történelmi események is fűződnek hozzá. 1849. április l4.én Kossuth Lajos az országgyűlés két házának együt­tes ülésén itt olvasta fel a Magyarország függet lenségéről és a Habsburg-ház trónfosztásáról szó­ló határozatot. A templom optikai centrumában, az Urasztalt körülvevő korláton belül ma is őrzik Kossuth La­jos egykori karosszékét, a múlt század elejének magyar iparművészeti remekét, annak emlékezeté­ül, hogy a Nagytemplom nem csupán műemlék, nem csupán kimagasló városképi elem, hanem egy ki­csit a magyar függetlenség és szabadság bölcsője is. -p.a.­#- CSESZNEK VÁRA A Bakonyon, Veszprémből Győrbevezető ősi or­szágút mentén, festői környezetben fekszik közép­kori váraink egyik legromantikusabb romja a cseszneki. Az Oreg-Bakony északkelet felé lanká- 80dó hegyvonulatai között keskeny sziklagerin- cen ülő Csesznek kis vár, országos esemény soha nem történt benne. A hazai turisták számára sok­rétű táji szépsége miatt mégis közismert és ked­velt célpont. Az államalapitás idejétől királyi tulajdonban levő Bakonyerdő egyik korai központja volt Csesz­nek. A XIII. században a,Bakony területét a Csák nemzetség szerezte meg. Ok épitették fel azután a Bakony várait, köztük Cseszneket is. Az oklevelekből a XIII. századból ismert vá­rat 1326-ban Károly Róbert király bakonyi és vér­tesi birtokaikkal együtt elvette a Csákoktól, 1392-ben kapták meg Zsigmondiéi a Garaiak. Az u- tolsó Garai, Jób halála (1482) után a Szapolyai családé lett. 1527-ben, amikor Habsburg Ferdi- nánt birodalmi seregei elfoglalták az országot Szapolyai János királytól, várai az uj király ke­gyelméből idegen kézre jutottak. Cseszneket és uradalmát Bakics Pál kapta, az övé haláláig, 15- 37-ig. A hagyomány szerint Török Bálinté is volt a vár. 1540-ben Csabi István egri főkapitány ka­pta meg Ferdinánt királytól. Az ő örököseinek tu­lajdonában volt a XVI-XVII. században is, tőlük váltotta magához l636-37-ben Eszterházy Dániel, Miklós nádor öccse. A cseszneki uradalom ettől kezdve Eszterházy birtok lett. A Csákok által építtetett várról nem sokat tu­dunk. Egy 1323 körüli oklevél szerint több to­ronyból állt. Ezt a várat épittette át mai alak­jára az ifjabb Garai Miklós nádor és János nevű öccse 1412 és 1424 között. A XVI. században a sziklagerincre épitett lovagvár alá, a hegy nyu­gati lejtőjére külső várat építettek. Csesznek az 1550-es évektől a Győri Főkapitányság végvári szervezetébe tartozott. Ebben az időben volt a vár kapitánya a költő Vathay Ferenc. Több siker­telen ostromáról tudunk« 1554-ben és 1561-ben a törökök igyekeztek váratlan rajtaütéssel bevenni 1708-ban pedig Heister osztrák tábornok ostromol­ta a kuruczok által védett várat. Katonai szerepe l?09-ben véget ért. Csesznek ezidőtől magánvár maradt. Az 1730-40-es években Eszterházy Ferenc barokk stílusban átépittette, utódai azonban a közeli Rédén emeltetett kastély, ba költöztek be. Az elhanyagolt vár pusztulását 1810-ben földrengés, 1820 kórül pedig villámcsa­pásból eredő tűz pusztította. -d.k.­“Manapság, ha ezt a szót hallom, hogy béke,min­dig az az érzésem, mindjárt kitör a háború.” F. Dürrenmatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom