Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1976-06-01 / 6. szám
Innen - onnnn- Gábor Áron, az emisráció jeles Írója, a Szibériai Trilógia szerzője irodalmi délután keretében találkozott a washingtoni magyarokkal. Az a- merikai főváros Georre Washington egyetemén megtartott előadást az Amerikai '"agyar Szövetség helyi osztálya rendezte és azon résztvett a helyi magyarságból mindenki akit vonz az irodalom, szivén viseli emigráción sorsunk problémáit és átér- zi a világot fenyegető kommunista veszélyt. A vendéglátó egyesület nevében Taba János elnök üdvözölte az irót, majd Stirling György mutatta be őt hallgatóságának» ismertette újságírói pályafutását, néhány szóval kitért müveire és beszélt a szibériai rabság hosszú éveiről, melyekből ezek a müvek később kisarjadtak. Gábor Áron rendkivül megnyerő előadói stílusában mondta el másfélévtizedes szibériai odisszeá- jának tanulságait és szőtt bele előadásába epizódokat,^ apró emberi megfigyeléseket. Elmondta hallgatóságának, milyen kálváriát kellett végigjárnia, mig megtudta jelentetni a Szibériai Trilógia Esszenciáját tartalmazó angolnyelvü kötetét, az EAST OF PÍAN-t. A könyv végülis megjelent és sikert aratott. De nem minden körben. Azok szemében semmiképen sem, akik elakarják kendőzni a nyugati ember előtt a szovjet kommunizmus igazi arcát. Ezek akarták megakadályozni a könyv megjelenését is, mert számukra kellemetlen, ha egy hiteles szemtanú leplezi le a kommunizmus bűneit. Gábor Áron azért irta ezt a könyvet és azért jelentette meg angol nyelven, hogy rádöbbentse a szabad világ polgárait« mi várna rájuk, ha a kommunizmus őket is elérné? Gábor Áront gyakran szokták Szolzsenyitzinhez hasonlítani, de o azt mondotta« "Csak a témáink futnak jjárhuzamosan, Szolzsenyitzin orosznak született és kommunista volt, aki csalódott. Én magyarnak születtem és nem csalódtam« azt kaptam a kommunizmustól, amit vártam. Szolzsenyitzin megírta a szovjet rendszer vádiratát, én megírtam az orosz ember vallomását. Aki éppúgy szenved a kommunizmustól, mint a leigázott népek fiai." A nagy tetszéssel fogadott előadás után az i- ró kérdésekre válaszolt s ennek sorain szóbakerült Erdély kérdése éppúgy, mint a mai amerikai politika tehetetlensége, balkezessége. Erről szólván Gábor Áron elmondotta, hogy amikor ő ezért bírálta Ford elnököt és hibáztatta, hogy elment Bukarestbe Ceaucescuval kólót táncolni, a kritikát nagyon zokonvette egynéhány olyan magyar emigráns, aki amerikaiabb az amerikaiaknál is. Emiatt elakarták gáncsolni amerikai előadókörutját és nemcsak hogy végigtelefonálták tervbevett állomásait^ hogy ott ne fogadják őt, de még az amerikai hatóságoknál is vissza akarták vonatni a tartózkodási engedélyt. Persze minden mesterkedés hiábavaló volt« Gábor Áron eljött Amerikába, hogy igaz magyar lélekkel mutasson rá a kommunizmus bűneire éppúgy, mint az amerikai politika tragikus tévedéseire. Vájjon akik megakarták akadályozni előadó- körutját, azoknak a kettő közül mi fájt jobban« a kommunizmus vagy az amerikai politika bírálata?.. Vagy talán mindkettő?... A jólsikerült előadás után a washingtoni magyarok bankettet adtak Gábor Áron tiszteletére az Old Budánest étteremben. Itt a vendégek sorában többekközt jelen voltak Dr. Béky Zoltán püspök, Pay Zoltán professzor, és még sokan a washingtoni 3aItimore-i és richmondi magyarok közül. Taba János, az irót vendégüllátó helyi AVSz elnöke s egy ben az Old Budapest tulajdonosa rögtönzött műsorról is gondoskodott, melyben felléptek Alexa-Sza- bolcay Mária és Bros Cecilia. Akárcsak a f-'indszenty Szabadegyetem legutóbbi előadásán, a Gábor Áron-esten s az azután tartott banketten is kínos feltűnést keltett, hogy éppen az a washingtoni egyesület nem képviseltette magát egyetlen taggal sem, amelyik - állítólag, az alapszabályai szerint legalábbis - leginkább kellene, hogy képviselje a kommunizmus elleni "harcos" vonalat, ültkor a /.indszenty-emlékest- ről hiányoztak, most a kommunizmus igazi arcát bemutató előadásról. Vájjon véletlen-e ez, vagy célzatos? ...Akár igy, akár úgy, mindenképp jellemző. .. « *- Larry McDonald kongresszusi képviselő szóvátette a házban, hogy bizonyos körök "megfúrták" Szolzsenyitzin tiszteletbeli amerikai állampolgárságát. Mint köztudott, tavalyi amerikai látogatása után az Egyesült Államok szenátusa egyhangúlag felajánlotta a nagy Írónak a tiszteletbeli amerikai állampolgárságot. A Kongresszus alsóházában is egyetértett ezzel minden képviselő, a State Department azonban, amelynek néhány kongresszusi bizottsággal együtt beleszólási joga van a kérdésbe, vétót emelt. Kissinger azt üzente a szenátusnak« Szolzsenyitzin nem tett semmi olyat az Egyesült Államokért, amivel ezt a megtiszteltetést kiérdemelte volna. ‘ . A detente korszakában a State Department e- gyes köreinek kényelmetlen Szolzsenyitzin, akárcsak egy-két amerikaivá lett magyarnak Gábor A- ron. Egyikük sem beszél a mai amerikai politika szájaize szerint, tehát nosza« tiltsuk ki őket, ki velük az országból! U^y látszik már itt sem szabad nyíltan és őszintén beszélni a kommunizmus gaztetteiről, mert az nem illik bele a Deten- te-politikába. Lehet, hogy ugyanazok a szempontok és ugyanazok az erők működtek Szolzsenyicin esetében, mint Gábor Áronéban'.- ... * «- Érdekes Írást olvastunk a magyar emigráció legfiatalabb havi folyóiratában, a MAGYAR HOLHAP- ban. Az 1936-os spanyol polgárháború legendás hő- siességü erődjének, a toledói Alcazar-nak falába magyar emléktáblát helyeztek el! Az emléktáblát- az 1956-os magyar forradalmi szabadságharc tiszteletére - a Szabadságharcos - Nemzetőr - Szövetség állította annak szinbolizására, hogy a két nép nemzeti szabadságharca egyformán a kommunizmus ellen folyt. A Szabadságharcos - Nemzetőr - Szövetség képviseletében Pongrátz Gergely a Korvin-köz volt főparancsnoka jelent meg az emléktábla leleplezési ünnepségén és helyezte el koszorúját a volt magyar szabadságharcosok nevében. A spanyol szónok, Carvajal tábornok beszédében párhuzamot vont a két szabadságharc között és annak a véleményének adott kifejezést,_hogy Budapesten a Korvin-köz játszotta azt a hősi szerepet, amit Spanyolországban Alcazar erődje. * *- RABTALÁLKOZÓ A PHILADELPHIAI MAGYAR TANYÁN Jólsikerült találkozót tartottak junius 5.-én az Amerikában élő volt magyar politikai elitéltek a pennsylvaniai (herefordi) Magyar Tanyán. A találkozón sokan jelentek meg a Philadelphia és környéki volt politikai rabok közül, mig távolabbról ott volt.Helcz Tibor, a Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége elnöke Syracuse-ból, Stirling György központi titkár Washingtonból, valamint Csóka Jenő Bostonból és Soós József Eal- timore-ból. Számosán levélben üdvözölték a találkozót és mentették ki magukat távolmaradásukért. A volt politikai foglyok bajtársias hangulatban töltöttek együtt néhány órát és elhatározták, hogy a jövőben rendszeresen fognak találkozni« minden év júniusának második hétvégén. Ugyanakkor elhatározták, hogy november 13-án Philadelphiában rendezendő Hungarian Gala Bált a Szövetség patronálja. A jólsikerült találkozó megrendezése Bácskai Béla nevéhez fűződik.
