Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1976-02-01 / 2. szám

Gereben István leveleiből. Az Értesítő legutóbbi szájában közöltük Popovits János: cserkészeinkkel foglalkozó cikkét. Azó- ta kezünkbe került a Magyar Cserkészszövetség elnökének, dr. Némethy Györgynek a Szövetség közgyű­lésén elmondott elnöki megnyitója, Megelégedéssel es reménnyel olvastuk ezt a beszédet. A magyar- országi rendszer embertelenségét tudatosító program hiányát kifogásoló kritikánkra kaDtunk elvi választ: Reális felfogas jellemezze Magyarországról alkotott képünket is. Errol a rémáról már sokat be­széltünk, de ma sem halgathatunk róla. Egyrészt,ne túl romantizált képet tárjunk cserkészeink elé. Ne csupán népművészetről és dicső történelmi háttérről beszéljünk. Ismerjük és ismertessük a mai Magyarország körülményeit, életét és problémáit is. Erre igénye is van a külföldön élő magyar fia­taloknak. Márcsak azért is, mert egyre többen látogatnak haza. Saját szemükkel látják az országot, az hasznos. Csak igy alakulhat ki bennünk objektiv kép, szabadon megformált vélemény Magyarország felől. Szükséges a néppel való közvetlen kapcsolat élménye. De ne essünk végletekbe. A mai Magyarország teljes képében nemcsak a nemzet szellemi gazdagsá­ga van benne, amelyből meríthetünk, nemcsak Budapest szépsége, amely a hazalátogatónak megragadó élmény. Nemcsak az, amit a magyar kultúrát őszintén szolgálni kivánó szakemberek, művészek nyúj­tanak, hanem benne van az országra nehezedő politikai rendszer is. Ma is van vasfüggöny!" “Nem felejthetjük el ma sem, hogy cserkészeink szüleit a szabad Magyarország eszményéhez való ragaszkodás kényszeritette menekülésre. Súlyos tévedés lenne, ha valaki azt tartaná, hogy a kül­földön született ifjúság számára távoli a politikai menekültség ténye és annak szellemi megnyil­vánulásai, mivel egy generáció választja el a meneküléstől. Ellenkezőleg: az ő számukra is ugyan­olyan aktuális kell legyen. Ha azt vállaljuk, hogy cserkészetünk fő célja szüléinktől kapott ma­gyar szellemi értékek, a nyelv, műveltség, hagyományok ápolása, sőt ezeknek generációkon át való továbbadása, akkor Ugyanúgy kell generációkon át lobogó fáklyaként továbbadnunk szüléink menekü­lésének alapeszmélyét, a szabad Magyarországért való kiállást!” Reméljük, hogy a Cserkészszövetség elnökének elvi útmutatását a gyakorlatban is alkalmazni fog­ja. S ha ez megtörténik nem lesz okunk aggodalomra. De igy lesz-e?.. # A Ford Adminisztráció 1977-es költségvetése az egészségügy, a közegészségügy és szociális segé­lyezés bürokráciájának nagymérvű újrarendezését javasolja. Ennek az újrarendezésnek lett áldozata az Ethnic Studies Program, amelyet teljes egészében megszüntet a javaslat. Ez a Program az ameri­kai nemzetiségek tradícióinak, nyelvének, kultúrájának ápolását szolgálta. A programot Pucinski képviselő és Schweiker szenátor kezdeményezésére 1972-ben szavazta meg a Kongresszus. Az Ethnic Studies Program kezdettől fogva kontroverziális volt, megszüntetése mégis káros. A program kereté­ben eddig kivitelezett "nemzetiségi tanulmányok” a költségvetés mostoha gyermekeivé váltak.Sorsuk jelenleg bizonytalan. Azok akik a program részesei voltak nehéz feladat előtt állnak: meggyőzni egy olyan Adminisztrációt, amely kezdettől fogva ellenséges volt ezzel a programmal szemben. A Kongresszus segítségére sem számíthatunk. Az u.n. ethnic csoportok, különösen a Közép- és Kelet- Európa térségéből származók politikai szervezetlensége, az amerikai belpolitika ügyeivel szembeni apátiája legjobb esetben azok öncélú, csak érzelmekre alapozott kritizálása általánosan ismert a szenátorok és képviselők körében. Szavazatainkkal nem vagyunk egységesek, tehát politikai befolyá­sunk a "blokk szavazatok" leszállítására vonatkozó képtelenségünk következtében kevés. Annak meg­ítélése, hogy ez hosszú távon és általánosan káros-e, vagy sem, hozzáértők tanulmányozását kíván­ja. 1977-ben nem lesz Ethnic Studies Program. Ez tény! Annak eldöntése, hogy ezért ki a felelős az Adminisztráció, azok akik a programnak eddig részesei voltak, vagy általánosan az "ethnic"-ek, meghaladja az én képességemet. De gondolkodnunk érdemes, talán hasznos következtetésekre jutunk! * Magyarország 1975-ban 9 ’í-kal többet fizet a Szovjetunióból importált nyersolaj tonnájáért, mint 1975-ben. Magyarország olajszükségletének /S millió tonna évenként/ egy negyedét saját kut- jaiból fedezi. Évi másfél millió tonna nyersolajat importál a Közel-Kelet és Eszak-Afrika arab államaiból, melyért 85-100 dollárt fizet tonnánként. A szükséglet hátralevő részét , négy és fél millió tonnát, Magyarország a Szovjetuniótól veszi és 39.95 rubelt fizet tonnájáért.-Púja Frigyes magyar külügyminiszter Iránba, Észak-Vietnámba,, Singapurba és Indiába látoga­tott január folyamán. Az ut érdekessége az volt, hogy Bukarastben is megállt Macovescu román kü­lügyminiszterrel folytatott eszmecserére. Különös érdeklődést keltett ez a találkozó azért, mert december elején már találkozott a két külügyminiszter Budapesten.-A Népszabadság elmarasztalja azokat a szocialista üzletembereket, akik "túl sokat" utaznak hivatalosa. A párt hivatalos szócsöve január 13.-i számában megállapít ja, hogy az állami vállala­tok zömének vezetői-miniszterek, miniszteri osztályvezetők- átlagban 6o-12o napot töltenek külföl­dön. Az utak szükségességének bizonyítását nem követelik meg tőlük. A Népszabadság megállapítja, hogy annak ellenére, hogy ezeknek az utaknak mindig van valami haszna, szorosabb ellenőrzésre van szükség a külföldi valuta ésszerűbb felhasználásának biztosítása érdekeben.-A magyar lapok és a rádió, televízió részletesen ismertette Ford elnök State of the Union Message-ét. Schel Gyula a rádió kommentátora január 20.-án elmondott elemzésében elmarasztalja Fordot azért a tényért, hogy a költségvetés átlag 5 ^-os emelésével szemben a védelmi költségeket 10 %-ka.l növelte az 1977-es’ költségvetési évben. "Ford folytatni akarja az erő politikáját" mond­ta Schel.-Pesti vicc: Az uj vállalati igazgató beül az autóba és a Bazilikához hajtat. Onnan a Mátyás templomhoz, majd a Ferenciek terére irányítja a kocsit. Végig járnak még néhány templomot. A so­főr végül is megkérdezi:-Mondja elvtárs, mi ütött magába, hogy Budapest összes templomait egyszerre _ látni akarja.'-A fene egye meg - dühöng a vállalatvezető -, itt a maghivő a Figaró házasságára, ma este hét­re, de nincs rajta, hogy melyik templomban esküsznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom