Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1976-12-01 / 12. szám

Ml ÚJSÁG A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT?.., éMÍ /S.Gy./ Háromnapos értekezletet tartott a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé. A taeorszárokat mindenhonnét miniszterelnökök és pártfőtitkárok képviselték! Magyarországot Kádár János. A résztvevők elfogadtak egy nyilatkozatot melyet "a nemzetközi enyhülés és együttműködés további javítása érdekében” rövidesen ki fognak bocsájtani. Dr. Romány Pál, a Kádár-kormány földművelés­ügyi minisztere - mint ismeretes - a közelmúlt­ban hosszabb tanulmányutat tett egy küldöttség élén az Egyesült Államokban. Hazaérkezvén nyilat­kozott a sajtónak. Kommunista nagyképűséggel és leereszkedő fölénnyel beszél a világ legfejlet­tebb mezőgazdaságáról és többek közt olyanokat mondott, hogy ".’’agyarországon az egy főre eső hústermelés meghaladja az Egyesült Államokét"! Adatait nem áll módunkban ellenőrizni, de azt mondja: a hazai termelés évi láO kg, mig az Egye­sült Államokban évi 109 Ág. Kötve hiszem, hogy ez igaz, de ha igaz, annál szomorúbb! Mert egyéb­ről sem olvasunk a hazai lapokban, mint krónikus hushiányról, mig Amerikában roskadoznak a pultok a különböző húsoktól. Más magyarázat nincs erre, minthogy hiába termel húst a magyar, azt nem ő eszi meg, hanem a ruszki elviszi, "Húsz esztendő" cimmel irt vezércikket Pethő Tibor a Magyar Nemzet november Á-.-i számában. A cikkben a "Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány" huszévelőtti megalakulására emlékezik vissza és többek közt a következőket mondja: "Az idősebbek és a középnemzedék tagjai jól emlékeznek, hogy milyen súlyos helyzetben volt az ország, amikor 1956. november ^.-re virradóra megalakult az uj kormány: minő erkölcsi bátorságra, jellemerőre, tisztánlátásra volt szükség a roppant történelmi felelősség vállalásához, amikor a nemzet sorsa forgott kockán." Pethő Tibor 1956. november 3.án este még egészen másképp látta a dolgokat, mint ahogy most Írja. Vájjon miért hazudtolja_meg ak­kori énjét, miért ir olyanokat, amikről ő maga tudja legjobban, hogy hazugságok? Fenyegetik? Zsarolják? Megvásárolják? Diktatúra módszerei változatosak! ... Bőséges beszámolók a november 7.-i ünnepsé­gekről: a befejező aktus vasárnap este zajlott le a Parlament előtt, amikor zenés őrségváltás keretében levonták az állami zászlót, amelyet a "Nagy Októberi Forradalom 59. évfordulójának tiszteletére vontak fel" - mondja az MTI jelenté­se. Hogy mi köze a magyar állami zászlónak az o- rosz forradalom ünnepéhez, annak magyarázatával adós marad a közlemény. Nov.10. szerda: Gierek Moszkvában könyörög gazdasági segítségért, hogy valahogy egyensúlyt tudjon tartani Lengyelországban, ahol már akkora az energia válság, hogy a szenet is jegyre kell adagolni, - olvashatjuk a pesti lapokban, ponto­sabban: olvashatjuk ki a pesti lapok soraiból. Egy másik Moszkvából keltezett jelentés a Vörös '"éren történt eseményekről, az ünnepi fel­vonulásról és a katonai parádéról számol be, részletesen ismentetve Usztyinov marsai, szovjet honvédelmi •"iniszter harciashangu beszédét. Hadd legyen büszke a magyar dolgozó, milyen erős a szocialista tábor vezető hatalma, a Nagy Szovjet­unió. A -a^var sajtó nagy figyelmet szentelt a Ti- to-nr.o255nveV tárgyalásoknak és kihangsúlyozza a hagyományos szovjet-jugoszláv barátságot. A "Ián cos kutya" időszakról bölcsen halgatnak. Budapesten járt Urho Kekkonen finn köztársa­sági elnök. Ebből az alkalomból közük a lapok az életrajzi adatait, melyekből kiderül, hogy Kekkonen már 1936-óta szerepel a finn politikai életben és azóta egyfolytában parlamenti képvi­selő. Vájjon elképzelhető lenne-e Magyarorszá­gon hasonló eset? 1936. óta Finnország két hábo­rút is vívott a Szovjettel és ma egy olyan ál­lamférfi az elnöke, aki már azokban az időkben is tagja volt a törvényhozásnak. S mégcsak nem is minősül háborús bűnösnek... A magyar dolgozók olvashatják, hogy Washing­tonban több mint harmincezer aláírással petíciót nyújtottak be az igazságügyminiszterhez, amely-- ben követelik a Rosenberg-házaspár perével kap­csolatos összes akta azonnali nyilvánosságrahoza- talát. Vájjon mi történne, ha valakinek eszébe­jutna otthon olyan petíciót szerkeszteni, amely­ben a Nagy Imre-per aktáit kéri feltárni? Nyil­ván őrültekházába csuknák. Pedig Rosenbergék kö­zönséges kémek voltak, akik idegen hatalomnak dolgoztak, Nagy Imre pedig törvényes miniszter- elnökként szolgálta hazáját. A MAGYAR NEMZET-ben Dr. Szamuelly László köz­gazdász foglalkozik a most kiadott Nobel-dijak- kal és megállapítja: felháborító, hogy az idei közgazdasági Nobel-dijat Friedman chicagói pro­fesszor kapta, aki nemcsak hogy "újkonzervatív" nézeteket vall, de "mellékfoglalkozásként a chi­lei fasiszta junta gazdasági tanácsadója". Sza­muelly elvtársnak, aki a jelek szerint rokona lehet a hírhedt népbiztosnak, fáj, hogy nem a haladó tudomány képviselői, a szovjet tudósok kapták a Nobel-dijakat, hanem amerikaiak... Figyelemreméltó irás ugyancsak a MAGYAR NEM- ZET-ből: a huszas évek "Horthy-fasizmusának" kül­politikáját elemzi és noha megállapítja, hogy a "nem,_ nem, soha" és a "mindent vissza" politiká­ja nélkülözött minden gyakorlatiasságot, ugyan­akkor leírja ezt a mondatot is: "Trianon végle­ges tudomásulvétele politikai lehetetlenség volt, még nem volt példa a történelemben arra, hogy egy ország ilyen méretű etnikai csonkolás fölött napirendre tért volna és az uj határok elismeré­se az akkori Magyarországon egyszerűen nem lehe­tett kormányprogramm.“ Még megérjük, hogy az elv­társak is rádöbbennek Trianon és Párizs orszá^- csonkitó "békéinek" vérlázitó igazságtalanságara és elismerik a revíziós igények jogosságát! (Felhívjuk a "mü-szabadságharcos" vezetőség fi­gyelmét a fentiekre. Gyorsan revideálják állás­pontjukat a Trianon-kérdésben, mert hátha Kádá­rék megelőzik őket. A szerk.) Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Jimmy Carter-nek elnökkéválasztása alkalmából. A magyar lapok általában fanyalogva fogadták Car­ter győzelmének hírét és főleg a kissingeri vo­nal várható megtörése fölött sajnálkoztak. Tar­tanak attól, hogy az Egyesült Államok külpoliti­kájában fordulat állhat be és féltik detente-ot. Carter külpolitikai tanácsadója, Brzezinski pro­fesszor fölöttébb ellenszenves számukra - amit meg is értünk. Elliot Richardson a USA kereskedelmi miniszte­re Romániába utaztában egy napot töltött Budapes­ten. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettessel tárgyalt a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. Elutazásakor adott sajtónyilatko­zatában Richardson felemlíti, hogy a magyar tár­gyalópartnerek szóvátették a legnagyobb kedvez­mény megtagadását az Egyesült Államok részéről, "ami nehezíti a kapcsolatok javulását". Ri­chardson megjegyzése erre annyi volt: "E kérdés vizsgálata az uj amerikai kormány feladata lesz."

Next

/
Oldalképek
Tartalom