Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1976-12-01 / 12. szám
Snnen-Onncm KZ AVSZ SZERKESZTŐI LEVÉLBEN TILTAKOZIK A SZENT KO°ONA KIADÁSI Tg^y? ELLEN A Christian Science Monitor bostoni világlapban Erich Bourne tollából Budapestről egy rosszindulatú cikk .jelent siee 1976. november 16. -án a magyar Szent Koronáról. Az ujságiró szerint a Szent Koronát "nácik" rabolták el Magyarországról és adták át az amerikai hadseregnek. Ugyanazok a "nácik" akik a magyar aranykészletet is elrabolták. Az ujságiró közli, hogy a Szent Koronát valószínűleg visszaadják az uj kereskedelmi szerződés aláirtával, és hogy a budapesti kormány számára a Szent Korona visszatartása a legnagyobb akadály az amerikai-magyar kapcsolatok megjavításánál. ( Az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke, Ft. Dr. Béky Zoltán éles levéllel fordult a szerkesztőhöz, amelyben kifejtette, hogy a koronát a felesküdt koronaőr, Pajtás ezredes mentette ki Budapestről és hogy sem az aranyban sem a korona- ékszerekben hiányt senki nem talált. Ugyancsak leszögezte az országos elnök az AMSz hivatalos álláspontját, hogy az AMSz és az amerikai magyarság semmi körülmények között se egyezik bele a Korona kiadásába, amig Magyarország orosz megszállás alatt sínylődik, és nem rendelkezhet teljes szuverénitásával, hiszen a Szent Korona a magyar államiság és törvényes rend jelképe. Ugyancsak levéllel fordult az országos elnök a Carter elnök által kinevezett "Transition Staff különböző vezetőihez (Jack Watson és Anthony Lake) felhiva figyelmüket a kérdésre és az AMSz ezirá- nyu álláspontjára, amelyet eddig az amerikai külügyminisztérium is osztott a kiadást illetően. Nagy sikerrel zárult a XVI. Magyar Találkozó! Cleveland. Kiküldött tudósítónktól! November 26 és 28. között rendezték a legnagyobb amerikai magyar városban a hagyományos Magyar Találkozót, a Plaza Hotel összes termeiban. Az évről-évre megismétlődő seregszemle mindig nagy esemény az emigrációs magyarság életében! Kulturális és nemzetpolitikai munkánk és eredményeink seregszemléje ez, ahol nemcsak az amerikai magyarok tesznek tanúbizonyságot élniakarásunkról de távoli földrészekről érkezett honfitársakkal is ki tudják cserélni gondolataikat. Az idei találkozó különösen gazdag volt esemé- rvekben. Ankétok, kiállítások, előadások váltakozva kínálták érdekesebbnél-érdekesebb programmot a "és-’tvevőknek, de nívós szórakozást nyújtott a Találkozó két társadalmi megmozdulása, a díszvacsora és a magyar bál is. A rendezvények sorában meg kell emlékeznünk a fiatal magyar értelmiségiek konferenciájáról, az Irodalmi- és Müvészestről, melyen dr. Somogyi Ferenc megnyitója után többek közt Szeleczky Zita és Ambrózy Pál zeneszerző (Ausztrália) szereoel- tek nagy sikerrel. A műsort Brosné Karikás Cecilia vezette kedves bájjal és rutinnal. Ezt követte első este az ismerkedő koktél-par- tv, maid másnap került sor a különleges érdeklődéssel várt Erdélyi Ankét-ra. Itt Eszenyi László elnökölt, mig érdekes előadásokkal járultak hozzá a témához dr. Szakáts Istvánná, Hámos László és Szász Zoltán. A második nanot mindenki számára kellemesen zárta be a díszvacsora és a nagyszabású gálabál, mely maradandó élmény volt valamennyi résztvevő számára, de különösképp az elsőbálosokT nak, akik ezalkalommal debütáltak. A harmadik naoot közös áhítattal kezdték a megjelentek, majd dr. Nádas János, a találkozó főrendezője ismertette a beérkezett javaslatokat. Ezt követte az Árpád Akadémia XI. évi rendes köz- gvülése, melyet Béky Zoltán elnök nyitott meg. A háromnapos programmot a magyarságtudományi munka- közösség ankét ja zárta be, melyen kitűntek hozzászólásaikkal dr. Ludányi Andrásné, Petres Judith és dr. Somogyi Ferenc. Meg kell még emlékezni arról is, hogy a Magyar Kongresszussal párhuzamosan tartotta országos igazgatósági ülését az Amerikai Magyar Szövetség, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége, valamint a Szent László Társaság és Rend pedig ugyancsak ebben az időben rendeztek közgyűlést, illetve tudományos előadást. Külön pár mondatot kell szentelnünk a Kongresszus keretében megrendezett Magyar könyv-, képzőművészeti, iparművészeti és fényképészeti kiállításnak, melyet Gyimesi Kásás Ernő, a Magyar Képzőművészek Világszövetsége elnöke nyitott meg és egyben ismertette a kiállított müveket, alkotóik bemutatásával együtt. Gyimesi Kásás Ernő megnyitó szavaiban köszönetét mondott a Magyar Találkozó rendezőségének, kihangsúlyozván, hogy a képzőművészeti kiállítás évről-évre fejlődik s erre a Találkozó elnökségének az a gesztusa ad lehetőséget, mellyel nemcsak az Írók és más szellemi notabilitások munkásságát fogja egybe, hanem a magyar képzőművészeket is felkarolja. Ez elősegíti azt a törekvést, hogy a külföldi magyarság megismerje tehetségeinket és alkotásaikat. Kitért Gyimesi Kásás Ernő egy példára is, mondván, hogy Tallós Móric aranyérmes kiváló egy- házmüvész nyolcvannál több munkáját eddig nemcsak Washingtonban és Los Angelesben láthatták, hanem most Cleveland-ben is alkalom nyílik bemutatásukra. Elsorolt többmint harminc város nevet - a világ minden részéről -, ahonnét az idei kiállítás anyagát összegyűjtötte, ami igy az egész világmagyarságot reprezentálja. Gyimesi Kásás Ernő müvei mellett megkell említeni Seh Elemér háromdimenziós faragott-szine- zett-zuzott márványképeit, Lendvay Imre népművész intarzia-képeit, Fenesy Albert húszéves süket-néma fiatalember olaj-grafika kombinációjú munkáit, melyeket ecset nélkül, ujjaival fest. A fiatalember Szász Endre tanítványa és nagyon tehetséges. Mindössze négy hónapja került el Magyarországról az édesapjával együtt és szeretnének az Egyesült Államokban letelepedni. A kiállitók között szerepelt még Kristó Nagy Kata népművész, aki szőtteseket, tányérokat és himes húsvéti tojásokat hozott a bemutatóra, azonkívül Soós Józsefné, aki olajfestményeit állította ki. Mór József metszetei, festményei és a magyar történelem, mondavilágból meritett motívumai különös tetszést arattak a nézők között. Többszázra tehetők az összes kiállított festmények, grafikák, szobrok és egyéb művészi munkák száma, melyek egytől-egyig a magyar alkotó szellemről tanúskodtak. Az idei Magyar Találkozó is betöltötte nemes hivatását, mert alkalmat adott a hazától távolélő Íróknak, tudósoknak és művészeknek, hogy tudásukat, alkotásaikat másokkal is megismertethessék. Ezzel pedig a magyar öntudat fenntartásához, szellemi értékeink gyarapodásához járult hozzá. Ennél magasztosabb feladat pedig aligha képzelhető el. köszönet jár ezért minden közreműködőnek, de elsősorban a két Nádasnak! Jánosnak és Rózsának, akiknek önfeláldozó munkája nélkül nem lenne Magyar Találkozó!
