Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1976-11-01 / 11. szám
Innen — onnan Két new-yorki maeyar eseményről kapott hirt az INNEN-ONNAN. Október 17.-én jólsikerült születi mulattsáeot rendezett a Szent István eeyházközsée Viláei Bizottsága. A szüreti mulattságon teljes, számban résztvettek a hétvégi magyar iskola és a new-yorki fin- és leánycserkészcsapat tagjai. Október 22.-én, az ötvenhatos forradalom évfordulójának előestéjén magasszinvonalu magyar rendezvény zajlott le a newyorki Magyar Házban. Két meghivott vendégelőadó, dr. Habsburg Ottó és dr. Teller Ede tartottak rendkivül érdekes angol- nyelvű előadásokat "Visszapillantás az elmúlt húsz évre" cimmel. A két világhíres vendéget annyian akarták hallani, hogy a Magyar Ház nagyterme kicsinek bizonyult. Sokan voltak jelen az amerikai sajtó képviselői közül is. A meghivott amerikai vendégeket Negyedi Szabó Margit fogadta, aki a rendezésben is közreműködött. A kilencedik népművészeti kiállítást rendezte idén a Cardinal Mindszenty Society! Érdemes emlékeztetni arra, hogytiz esztendeje múlt, hogy néhány lelkes és fajtáját szerető washingtoni magyar kezdeményezésére megalakult a Mindszenty Társaság, azzal a céllal, hogy előadások és kiállitá' sok rendezésével ápolja nemzeti hagyományainkat. Nem volt véletlen, hogy a kulturális egyesület az akkor még az önkéntes budapesti amerikai követsé- gi száműzetésben élő Mindszenty József nevét vette föl, ezzel is jelezvén, hogy az ő szellemében akar dolgozni a magyarságért. A társaság alapitója és első elnöke, Dr. Wass Gáspár azóta már elköltözött az élők sorából, és Mindszenty József is Isten szentjei közül figyeli földi munkálkodásunkat. De a jelenlegi elnök, Völgyi Gyula, és Dr. Horváth Mihály titkár abban a szellemben viszik tovább a társaság ügyeit, ahogy azt alapitói elképzelték. Az idei népművészeti kiállitás és bazár, melyhez néhány segítőkész magyar háziasszony és a washingtoni magyar vendéglők önzetlen támogatásával "Food Festival" is járult, november 7.-én nyilt meg a Catholic University Caldwell Hall-já- ban. A kiállitás keretében népi kerámiákban, hímzésekben, magyar ruhákban, festményekben, térítőkben gyönyörködhetett a szépszámú közönség, de válogathatott magyar könyvek és lemezek között is Kiállítók nemcsak Washingtonból és környékéről,de Richmondból és Baltimore-ból is jöttek, ezzel is szinbolizálva a három város közti kulturális együttműködést és a Mindszenty Society összefogó erejét. A kiállitás egész tartama alatt - kora délelőtti megnyitástól, este 6-ig - "Tribut to the Ancestors" cimmel "non-stop" műsor szórakoztatta a látogatókat, melyet a kiállítási terem melletti színpadon mutattak be magyar és más nemzetiségi tánccsoportok, a helyi és a pittsburgi cserkészcsapat tagjai. Ugyancsak november 7.-én ünnepi szentmisén vett részt az amerikai főváros magyarsága, a washingtoni ferences barátok szentföldi kolostorának templomában. A misét Mindszenty biboros emlékének szentelték és azt Philip M. Hannan new- orleansi érsek mutatta be, Thomas W. Lyons és három magyar pap« Dr. Iránvi László, Mészáros Gyula és Zalotay József koncelebrálásával. A szentbeszédet Hannan érsek mondta és abban megemlékezett az ötvenhatos magvar szabadságharcról éppúgy mint a magyar szentekről, külön is Szent Erzsébetről és Kapisztrán szent Jánosról, akiknek ünnepeid' októberben, illetve novemberben tartja az egyház. Hosszan beszélt Mindszenty József önfeláldozó életéről és példaként állította a hivek elé. Felhivta a figyelmet a templomban létesített Mind- szentv emlékszekrényre, melyben az elhunyt miseruhája, püspöksüvege és még néhány használati tárgya nyert elhelyezést. A forradalmi visszaemlékezések közt találtunk egy olyan Írást is, mely figyelmeztetést tartalmaz számunkra! A WASHINGTON POST november l.-i számában újabb magyarvonatkozásu cikket közöl, mely a forradalom óta bekövetkezett változásokról szól s a végén felveti a Szentkorona kérdését! Céloz arra, hogy a két ország kapcsolatai egyre javulnak és megjegyzi: a magyarországi kormánykörök nehezményezik, hogy, hogy az Egyesült Államok még mindig nem adta vissza Szent István koronáját! Végül hozzáfűzi: az amerikai kormány elutasító magatartását erősen befolyásolja a 800,ooo főnyi magyar-amerikai emigráció politikai nyomása. Tehát az eddigi igyekezetünk nem volt hiábavaló: lényegében annak köszönhető,hogy nemzeti ereklyénk még mindig nem került a szovjet megszállta országba, a Kádár-diktatúra kezébe. Pedig Kissingerék már megpróbálták hazacsempészni - nem is egyszer! Carter legutóbb Ígéretet tett, hogy nem változtatja meg az eddigi hivatalos amerikai álláspontot és adott esetben ki fogja kérni az emigráció tanácsát. Bízunk benne, hogy a kissingeri éra elmúltával még kevésbé lesz okunk aggódni a Korona sorsa miatt, de legyen mégis figyelmeztetés, hogy újra szóbahozta azt a POST! Vigyázó szemünket egy pillanatra se vegyük le a Koronáról és ahogy eddig is érvényesíteni tudtuk befolyásunkat itt-tartása érdekében, ezután sem szabad megfeledkeznünk róla! A Mindszenty Jázsef Szabadegyetem (Washington, DC) idei második előadását Dr. Faust Miklós tartotta az "Ismerjük meg Amerikát" előadássorozat keretében. Rendkivül érdekesen és a laikusok számára is közérthetően adott képet az amerikai mezőgazdasági kutatásokról és a világ é- lelmiszerellátásáról. A hallgatóság izelitőt kapott az amerikai mezőgazdaság hallatlanul magas fokú fejlődéséből és abból a hihetetlenül szétágazó, jólszervezett munkából, ami emögött van. Csak egyetlen adat az előadásból: mig kétszáz évvel ezelőtt egy földműves három ember számára termelt élelmet, addig ma egy farmer ötvenhat fő szükségletét termeli meg! Az előadást Ébner György vezette be, aki nagy vonalakban ismertette az előadó Faust Miklós szakmai múltját és a- zokat a kiváló eredményeket, melyeket mezőgazdasági kutatómunkája terén elért, öregbítvén vele Amerikában a magyarság jóhirét. <3? igf *3» 'XT'XT'XT Szomorú eseményről is be kell számolnunk olvasóinknak! Eggyel megint megfogyatkoztunk, soraink ismét ritkábbak lettekf Baltimore-i olvasóink jól ismerték az elhunytat, aki néhány hete távozott körünkből: Hollán Máriát. Kilencven- két esztendős volt, de amig erejéből telt, még utolsó éveiben is résztvett a magyar összejöveteleken, eljárt a magyarok közé. Egész életét mások megsegítésére szentelte: a II. világháborúban mint vöröskeresztes nővér dolgozott, de az emigrációban is megőrizte ezt a íelkületet. Naeyon szerette az ifjúságot, de mindenekfölött a családját. Kitűnő anya volt és élete, az igazi magyar nagyasszony élete valamennyiünk előtt követendő példaként áll. Emlékét örökké őrizzük szivünkben!
