Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1976-10-01 / 10. szám

MAGYAR TAJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM

OK^Ö^^I ÉVFORDULÓK;

1. 1217 — II. Eriire keresztes hadjáratra indul a Szentföldre. 1463 — Mátyás király 'beveszi •Taicát. 1032. — Megalakul a Gömbös Kormány.

2. 17*1 - Mikes Kelemen halála. 1349 - Komárom leteszi a fegyvert.

3. 1848 - Moga üldözi Jelacsicsot. 1905 - ?iumei rezolució.

4. 1836 - Beszüntetik Kossuth lapjának terjesztését.

5. 1825 - Xántus János születése. 1864 - Madách Imre halála.

6. 1844 - Megalakul az Iparvédegylet. 1348 - Forradalom Bécsben. 1849 - Batthyányi Lajos és az aradi vértanuk kivégzése.

7. 1848 Az ozorai csata.

8. 1690 A török visszaveszi Nándorfehérvárt. Több mint 200.000 szerb menekül Magyarországra. 1848 - A bécsiek segítségül hivják a magyar seregeket.

9. 1912 Az első balkáni háború. 1934 - Marseilles! merénylet.

10. 1307 - Károly Bobért megválasztása. 1717 -II. Rákóczi Ferenc török földre ér.

11. 1848 I. Rákóczi György halála.

12. 1504 Corvin János halála. 1936 Darányi kormány megalakulása.

13. 1479 Kenyérmezői csata. 1805 A magyar a latin mellett hivatalos nyelv lett. 1930 Megalakult a Függetlan Kisgazda Párt.

14.1944 A minisztertanács jóváhagyja a fegyverszünetet. Megkezdődik a dabreceni páncélos csata.

15. 1529 Szulimán abbahagyja Bécs ostromát. 1853 Első magyar újság Amerikában. 1944 Ifj. Horthy Miklós elrablása; fegyverszünet; Vörös János megparancsolja a harc folytatását.

16. 1757 Hadik András megsarcolja Berlint.

1848 Agyagfalvi gyűlés. Általános székely népfölkelés. 1944 Horthy lemond Szálasi javára.

17. 1803 Deák Ferenc születése. 1913 Törökország leteszi a fegyvert. Tisza; "A háborút elvesztettük. ”

18. 1514 Az e nap kezdődő országgyűlés elfogadja Werbőczy 'T'ripartitumát. 1552 A török elvonul Eger alól. 1847 Kossuth Pest vm. követe lesz.

19. 1934 Gömbös varsói tárgyalása megkezdődik,

20. 1794 '.'qrtinovics per. 187 5 Tisza Kálmán miniszterelnök.

21. 1848 Kossuth elrendeli a magyar seregek támadását. 1940 Megalakul a Magyar Megújulás Párt ja.

22. 1811 Liszt Ferenc születése. 1882 Arany Taros halála.

23. ló13 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem.

1913 Fiúméban fellázad a katonaság. 1937 Megalakul a Magyar Nemzeti Szocialista Párt. 1956 Kitör a forradalom és szabadságharc.

24. 1648 .Yestfáliai béke. 1913 A .Vekerle kormány lemond. Olasz ellenoffenziva a Fiavénái.

25. 1036 Pannonhalmi Szent Mór napja. 1932. Gömbös 05 oontja.a "Nemzeti Munkaterv."

26. 191 17. Károly; .tülönbéke, fegyverszünet.

27. 1537 Balázsfalvi egyezmény - vege Erdély önállóságának. 1759 Kazinczy Ferenc születése.” 1903 Tisza István miniszterelnök.

28. 1401 Zsi-mond. Amnesztiája. 1344 Kisfaludy Sándor halála. 1912 A "Lánchidi csta."

29. 1913 Morvát függetlenség.

30. 1913 Szlovákia elszakad Magyarországtól.

31. I9IS "Őszirózsás forradalom". Tisza István meggyilkolása. Károlyi Mihály miniszterelnök.-ittott* ★ ★ ★ ★ át

SÉTA SZEGEDEN;

A Mátyás király tér közepén áll az Alsóvárosi templom és a volt franciskánus kolostor monumentális épülete, a XVI. század elejéről származó alkotás. A templomnak és a kolostornak a XVIII. század végéig menedékjoga volt, ami valamelyes biztonságérzetet jelentett az alsóvárosiak számára.

Az Alsóvárosi templom, vagy ahogy Szegeden hiv- ják "Havi Boldogasszony-templom" - de Mátyás templomnak is nevezik - egy korábbi Árpád-kori templom, a Szent Péter templom felhasználásával készült. A kor építkezési stilusa ebben az időben a csucsives (gótikus)volt. Alaprajza a sajátos magyar ferences templom stilust követi. Szentélyét a XV. század legvégén, hajóját pedig 1503-ban é- pitették. Újabb megállapitások szerint építője ugyan az a Johannes fráter (János testvér) volt, aki a nyírbátori (ma református) és a kolozsvári Farkas utcai (ma szintén református) templomokat is épitette. A múzeumban őrzött rajzokról ismert ablakkőrácsai a hanyatló gótika jellegzetes s a János barát építkezésein nagyon kedvelt formát mutatják. Szentélye csillagn hajója hálóboltozatos gótikus stílusról tanúskodnak, mérmüves ajtajai és ablakai is. A templom méretei hatalmasak. Belső hossza 60 m. szélessége 13 m. Tornya 1771-ből való. .Érdekessége, hogy a szentély baloldalán építették. Ennek földszinti alsó szakasza egyben átjáró is volt a templomhoz épült kolostorhoz úgy, hogy a harangkötelek tulajdonképpen már a kolostorban lógtak. A toronysisakot a katolikusok a reformátusokkal közösen használták, mig 1562-ben végleg a barátoké lett. A Kálvin téri református templom kakasa - a szájhagyomány szerint - ekkor ennek tornyát díszítette.

Főoltárát egy szegedi polgár, Sarecz György készítette 1713-ban. Oltárképe a "Napba öltöztetett Asszonyt" ábrázolja. A szájhagyomány szerint ezt az oltárképet a törökök elöl a templom környékén levő Csöpörke-tóba rejtették el, és csak két emberöltő múltán, ló30-ban talált rá egy lovát itató török katona. A kép felirata; Auxili- atrix Segediensis (Szeged Segitőasszonya).

A templom szószékét a sekrestye bútorzatával együtt 1714-ben az egyik szerzetes, Gráf Antal készítette.. A folyosó szobrait Ausenhut józsef faragta 1775-ben. A mellékoltárok mesterei; Gruber Antal, Hauzinger József, Hogger János és morvái András. Ez utóbbié Fekete Mária, vagy a csesz- tochovai Mária oltára 1740-ből való (A lengyelországi kép másolata). Külön figyelmet érdemelnek a templom gyönyörű diszvasalásai.

Ä templomhoz épült kolostor (műemlék) néhány helységében őrzik a templom nagyértékü műkincseit, gyönyörű kelyheit, közöttük a Szilassy-féle rekeszen, tüzzománcos diszü kelyhet, szentségtartót (monstrancia), a Szent Gellárt-kazulát (miseruha) és a Mátyás király palástjából készült miseruhát.

Az Alsóvárosban sok népi műemlékként nyilvántartott, úgynevezett "napsugaras házat láthatunk, melyek a templomtól könnyen megközelíthetők./ba/