Baltimore-i Értesítő, 1976 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1976-10-01 / 10. szám

AZ 1956-OS OKTÓBERI MAQYAR FORRADALOM S ÉS SZABADSÁQHARC EMLÉKEIBŐL ! „.Svaliadtág, Illen Uortiozúli férfi túnxloitlal" A RÁDIÓ FORRADALMI M U N KASTAN A C SÁNAK L A P JA Magyarok! Honfitársak! Rádióhallgatók! A teljes nemzeti egység jegyében A budapesti rádiónak azok a dol­gozói, a^ik tegnap megalakítottak a Szabad Magyar Rádiót, az első per­cektől kezdve mélységesen elítélték a rádió október 23-án és az azt kö­vető napokban a néptől teljesen el­szakadt, a nép ellenére folytatott bű­nös tevékenységét. Azzal a szent meggyőződéssel te­remtettük meg a Bródy Sándor utcai stúdióban a Szabad Magyar Rádiót, hogy végre olyan műsorszóró állo­mást hozzunk létre, mely megszóla­lásától kezdve minden időben csak a magyar nép igazi érdekeit szol­gálja, csakis a magyar nép gondo­latainak, vágyainak, akaratának ad hangot. ■. E dicsó forradalmi napokban az ország legkülönbözőbb helyein, a társadalom legkülönbözőbb rétegei­ben más-más megfogalmazásban ka­pott hangot a nép akarata. A szán­dék, a szent elhatározás azonos: örökké fényes emlékű hazafiak ik­rével megszentelt szabadságunk mindenkivel szemben való megvédé­se, a Rákosi—Geró-klikk megsem­misítése nyomán kivívott szabadság lehetőségeinek maradéktalan ki­használása, a nép egyetemes érde­keinek megfelelő alkalmazása. Ezt aluirja ma minden igaz magyar. Ügy gondoljuk, a Szabad Magyar Rádióra vár az a megtisztelő feladat, hogy a különböző helyeken, külön­böző formákban megfogalmazott akaratot Összefogja egységes, nagy. legyőzhetetlen nemzeti követeléssé, hatalmas tettekre képes erővé. Ezt akarja szolgálni műsorunk a nap több mint húsz órájában, ez a mi lapunk programja is. És biztosra vesszük, hogy ezzel minden becsü­letes fővárosi és vidéki hallgatónk egyetért. Elnézést kérünk olvasóinktól, hogy a Szabad Magyar Rádió első száma m következő napokra még nem tud­ja a szokott részletes műsort közölni. A program, amit most közölhetünk, -rövid, de úgy hisszük, mégis elegen­dő és sokatmondó: A nemzeti egység szolgálatai 1936. október 30-án megalakult n Szabad Magyar Tiadió Forradalmi Munkástanácsa. Mi. a Rádió dolgozóinak túlnyomó többsége, akik szembeszáll tünk már a forradalmi megmozdulás első napjaiban a Rádióból sugár­zott műsorok hazug, ■ rágalmazó hangjával, amely gyalázta a ma­gyar nép, a magyar ifjúság hősi felkelését, a leghatározottabban elhatároljuk magunkat mindazok­tól, akik felelősek ezekért a műso rokért. Teljes mértekben egyetértünk a Rádióban tegnap délután elhang­zott kormánynyilatkozatokkal, amelyek valóban kifejezik az egész magyar nép véleményét és a for­radalom teljes győzelmét. Ezért alakítottuk meg a Szabad Magyar Rádió Forradalmi Mun­kástanácsát. hogy a jövőben a A Forradalmi Kafoualanács Tegnap este megalakult a had­sereg Forradalmi Katonatanácsa, mely forradalmi vívmányaink megvédése érdekében szorosan né­pünk mellett áll. Követeléseit ö» pontban foglalta össze, s e pontok megvalósításaként eltávolította a hadsereg vezetéséből a szektás visszahúzó erőket, a restaurációt szolgáló volt tábornokokat és sza­vát hallatta a szovjet hadsereg országunkból való kivonásáért. A Szabad Magyar Rádió lapjá­nak hasábjam és a szabad Kos- sut h-adó igazságot hirdető hang­jában szót kér a megújult magvar hadsereg is. Együtt és vállvetve küzdünk a fegyveres felkelőkkel a magyar szabadságért, s együtt aka­runk szólni a rádióban is e sza­badság vívmányainak megvédésé­ről. Elegünk volt a régi, időnként megszólaló hazug »néphadsereg híradókból«. Most a fel fegyver­zett nép valódi hangját, a néphez Rádió új vezetésével magyar szív­vel a tiszta igazságnak megfelelj­en tájékoztassuk a nemzetet és se­gítsük az új. szabad, független, de­mokratikus Magyarország felépíté­sében. A Forradalmi Munkástanács el­határozta. hogy megvizsgálja mindazoknak a rádiós dolgozóknak a múltbeli magatartását és mű­ködését. akik az elinúll.napokban, vagy az elmúlt években súlyosan vétkeztek a dolgozók ellen. A For­radalmi Munkástanács máris le­váltott több volt felelős vezetőt. Budapest. 1956. október 30. A Szabad Magyar Rádió Forradalmi Munkástanácsa (A Rádió megújhodásáról és a munkástanács munkájának meg­kezdéséről lapunk t. oldalán szá­molunk üe.) hű hadsereg igaz szavait akarjuk hallatni a Szabad Magyar Rádió­ban. A -Magyar Honvéd“ Szerkesztőség© í.,A Szabad Magyar Rádió For­radalmi Bizottsága elhatározta, hogy a Sándor utcai bejárat fölé Kossut h- cimeres transparenst szereltet ezzel a felírással: -Szabad Magyar Rádió*. ITT ft SZABAD MAGYAR RÁDIÓ Kossuth: 556.58 <539 kC.) Petőfi: 344 <872 „) Maqyaróvár —Győr 186 <1594 Pécs — Miskolc 223 (1340 Nyíregyháza 240 <1250 SzékesfehérvAr • Vörósmarty-ado 371 A közvetitö-állomésok eqesx nap su­gároznak műsort az eseményektől fi«*- qoen önállóan, vaqy a Szabad Maqyar Rádió műsorai veszik át. Eltávoznak hazánkból a szovjet csapatok! Lapzártakor jelentik: Megkezdődött a szovjet csapatok kivonulása Moszkvából jelenti a TASZSZ: A szovjet kormány .szükségesnek tartja, hogy nviia: ozatof tegyen a magyar- országi eseményekről. A szov .et l.o -many a/, egész szov­jet néppel egvütt mélységesen saj­nálja, hogy a magyarországi esemé­nyek vérontáshoz vezettek. A szovjet kormány a m.-gvar kor­mány kelésére hozzájárult ahhoz, hogy szovjet katonai alakulatok vo­nuljanak be Budapestre, de szem elölt tartva, hogy a szovjet alakula­tok további magyarországi tartózko­dása ürügyül szolgálhat a helyzet fo­kozottabb kiélesedésére. utasítási adott katonai parancsnokságának, hogy vonja ki a szovjet katona» ala­kulatokat Budapestről, mihelyt ezt a magyar kormány jónak látja. Ugyanakkor a szovjet kormány kész tárgyalásokba bocsátkozni a Magyar Népköztársaság kormányá­val és a varsói szerződésben részi vevő más államok kormányaival a szovjet c-sapatok magyarországi visz- szavonásáról. A nyilatkozatban a szovjet kor­mány utal arra, hogy Magyarország területéről kivonja a szovjet gazda­sági és más vonatkozású tanácsadó­kat R E rövid hír nemhogy lapzártakor, de meg annál is később érkezett vándorló szerkesztőségünkbe. (Ván­Aorlunk éjszaka Budapesten, mert szerkesztői szobát a hadsereg, teher­autót Szolnok, szedőket a Révai és az Athenaeum nyomda ad és ez utóbbi nyomtatja lapunkat.) És ez a hír második riportutal tett szüksé­gessé, ugyanis egesz este azt kutat­tuk: merre állnak még az eddigi Ígérgetések ellenére is a szovjet csa­patok és mosl azt kellett megkeres­nünk, merre mennek el. Mondanunk sem kell, hogy ez utóbbi volt a kel­lemesebb feladat. Délután még a Margit-hidnál. Pozsonyi útnál. Parla­mentnél. Budán több helyen, a Bel­ügyminisztériumnál. a Közvágóhíd - nál és számos más helyen találtunk szovjet alakulatokat. Éjjel már azt jelentették, hogy nemcsak Budapest, hanem az ország határát is mind több szovjet alakulat hagyja el. Mire lapunk az utcára kerül, reméljük igaz lesz ez a város minden pontján. Itt szeretnénk még elmondani, hogy súlyos áldozatokat követelt, de győ­zött Jaiuási Lajos: Piros oéf ü pesti utcám Megyünk, valami láthatatlan áramlás szívünket befutja, akadozva száll még az ének, de már mienk a pesti utca. Nincs más teendő: ez maradt, csak ez maradt már menedékül, valami szálló ragyogás kél, valami szent Iobogás készül. Zászlóink fül, ujjongva csapnak, kiborulnak a széles útra, selyem-színei kidagadnak: ismét mienk a pesti utca! Ismét mienk a bátor ének, parancsolaton tiszta szívvel, s a fegyverek szemünkbe néznek: kire lövetsz, belügyminiszter? Piros a vér a pesti utcán, munkások, ifjak vére ez, piros a vér a pesti utcán, belügyminiszter, kit lövetsz? Kire lövettek összebújva ti, megbukott miniszterek? Sem az ÁVH, sem a tankok titeket meg nem mentenek. S a nép nevében, aki fegyvert vertél szívünkre, merre futsz, véres volt a kezed már régen Gero Ernő, csak ölni tudsz? ... Piros a vér a pesti utcán. Eső esik és elveri, mossa a vért, de megmaradnak a pesti utca kövein. Piros a vér a pesti utcám munkások — ifjak vére folyt, — a háromszín-Iobogók mellé tegyetek ki gyászlobogót. A háromszín-lobogók mellé tegyetek három esküvést: sírásból egynek tiszta könnyet, • a zsarnokság gyűlöletét, • Togadalmat: te kicsi ország, el ne felejtse, aki él, hogy úgy .született a szabadság hogy pesti utcán hullt a vér. cÁ (VöfíuJia jtí Jlán tj Szeretnénk beszélni ^ Veled és megszorí­tani a kezed, megtudakol­ni, hogy hívnak és hon­nan kaptad az erőt arra a forradalmi bátorságra, amellyel mindannyiunkat elámítottál. Kedden este láttunk először a Rádió előtt a tüntető tömegben, amikor azt követeltétek, hogy olvassuk be a forra­dalmi ifjúság követeléseit. És integettetek nekünk, akik tehetetlenül álltunk az ablakokban és arra kér- 'tetek, segítsünk nektek belülről. Kötve volt a ke­zünk. A Rádió akkori ve­zetői mereven elzárkóztok minden olyan közle­mény nyilvánosságra-ho- zatalátol, amelyet nem fe­lülről diktáltak. Küldött, ségeitrket alig fogadták, alig álltak velünk és vele­tek szóba és természete­sen hallani sem akarlak a nép követelésének elis­meréséről. Csak így uevezhetlek: Vöröshajű Lány. Arcod iz­zóit a haragtól, mikor győztesen törtél be hoz­zánk. De el kell végre mondanunk mindenkinek, a harcot nem ti kezdté­tek. Itt voltunk benn a Rádióban, hallottunk és láttunk mindent. Követe­lésiek ».egyre hangosabbá rali, mi bent igyekez­tünk rávenni a vezetőket az ifjúság pontjainak be­olvasására. Nem. Ehelyett ők Gerő Ernőt kapcsolták össze a stúdióival s nyilvá- nosságra engedték az utóbbi idők egyik legszé- gyenteljesebb beszédét. A tüntetők — és kö- ** zötiük te is — hábo- rogtak e minősíthetetlen beszéd hallatán. Követel­tétek az ilyenfajta adások azonnali megszakítását — és ekkor a Rádióban tar­tózkodó államvédelmi ala­kulat könnybombákat do­bott közétek. Es a bomba­zápornak nem lett vége. Igyekeztetek behatolni az épületbe és akkor az ál­lamvédelmieket szurony­rohamra vitte az alakulat parancsnoka. A Bródy Sándor utcai rész második emeletén áltunk. hallot­tuk uz első sebesült siko­lyát. akinek a gyilkos szu­ronyt a testébe mártottak. És utána riasztó sortiizek hangzottak. Aztán a fegy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom