Baltimore-i Értesítő, 1975 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
6 Október MS. ünnepségek Egy lélek kialudt Svájcban a forradalom 18. évfordulója alkalmából számos helyen tartottak megemlékező ünnepségeket. Géniben Varga István beszélt, Bemben Dénes Tibor író olvasott fel 1956-os visszaemlékezéseiből, Zürichben dr. Révész László professzor tartotta az ünnepi beszédet, Lausanneban dr. Csizmás Mihály emlékezett meg 1956-ról, míg Wettingenben, az aaurai kantonbeli magyarok összejövetelén dr. Gosztonyi Péter idézte fel egy előadás keretében a dicső októberi napokat. A svájci magyarok elhatározták, hogy már most megkezdik előkészületeiket, hogy a forradalom 20. évfordulóját a svájci nagyközönség bekapcsolásával méltó keretet között ünnepeljék meg. Külön kell beszámolni a baseli magyarok ünnepségéről, amelyen Padányi Gulyás Béla mondott ünnepi beszédet, illetve beszédét akadályoztatása miatt felolvasták a szép számban egybegyült közönségnek. A műsorban Váczi Gyula zongoraművész és a baseli népi együttes szerepelt kiemelkedő sikerrel. Komáromi Annamária szavalt. A műsort Lakfalvy Betti konferálta. Az esten szokatlanul nagy számban, mintegy 160-an jelentek meg a baseli magyarok. A stockholmi Magyar Házban méltó keretek között emlékeztek meg az októberi magyar forradalomról. Szendrői Bálint, a Katolikus Kör elnöke, Pákh Albert a Szabadságharcos Szövetség elnöke és -Gajzágó Vilmoa mondott beszédet, majd Jakabbffy Ernő, a Szabad Magyarok Tömörülése nevében beszélt Az Ünnepséget Kellner Ilona ev. lelkérznő imája zárta be. A stockholmi magyarok megkoszorúzták a katolikus temetőben lévő nagykeresztet, amelyre letették a szabadságharcban elesett hősök emlékére fonott nemzetiszínű koszorút. Berkovits Tivadar mondott rövid beszédet. New-Yorkban az idei októberi emlékünnepély a Robert Wagner iskola színháztermében nagy sikkerrel került megrendezésre Lovas György a szabadságharcos világszövetség főtitkára mutatta be az ünnepi szónokot, a világszövetség elnökét, dr. Pogány András egyetemi tanárt, aki az októberi eseményekhez fűződő szavaiban Illyés Gyulának néhány éve Amerikában elmondóü . szavait idézte, hogy „az emigrációnak fám» kell tartani az önálló magyar államiság igényét“. Majd kiemelten hangsúlyozta, beszédének további részeiben, hogy mindezekért a szabad világ magyarsága felelős. A Baltimore-i Magyar Egyesület a Magyar Szabadságharcos Szövetség helyi szervezete ünnepi megemlékezést tartott a magyar forradalom Í8. évfordulója alkal- máuól. Az Új Katedrális nagytermében teljes számmal összegyűlt Baltimore és környéke magyarsága, de sokan jöttek át a szomszédos Washingtonból is, mivei a megemlékezést — a két város közti szoros kulturális kapcsolat szellemében — a rendezőség közös ünnepségnek -szánta. Az ünnepi beszédet dr. Varga László, a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének el-, nőké tartotta, bevezető szavakat Sűrűiig György, a Közös Magyar Külügyi Bizottság és a Szabadságharcos Szövetség sajtó- tikára mondott. Itt kell megemlítenünk, hogy a Baltimore-] magyarok kitünően szerkesztett egyesületi lapja, a Baltimore-i Értesítő október alkalmából ünnepi köntösben, színes fejléccel, homlokán a forradalom lyukas zászlójával jelent meg. A lapban olvasható sok érkedes írás közül ki JsejI emelnünk a vezércikket, melyet R V&r téz Baán, a Szabadságharcos Sxá ifidig amerikai elnöke irt, „Önkritika“ cíinsr»*! és felteszi a kérdést: „Hol vannak az 56-oeok? Mi lett azokból, akik 56-ban hősiességből jelesre vizsgáztak? Hoí varrnak az 56-08 tömegek? És: ki a felelős a nagyszerű fiúkért?“ ... A felelősségben sokaknak kell osztoznlok; , — válaszol a cikkíró — felelős elsősarfo&a a hazai kommunista rendszer, mert a fejek- ' ben összezavarta a fogalmakat, felelős a befogadó társadalom, felelősek azok sz ötvenhatosok, akkik 38 év után elfelejtették, miért nyílt meg előttük annakidején a kapu a szabad világban és felelősek va- gyünk mi magunk, a magyar emigráció is. Jövendő feladatunk: viszahozni a magyar életbe azokat, akik ma hiányoznak az októberi ünnepségekről... Nyolcvanhárom esztendős korában az egyik újvidéki kórházban elhunyt Zilahy Lajos, a két háború közti korszak jeles írója. Az utóbbi időben Jugoszláviában: Dalmáciában és Újvidéken élt, miután 1947-ben elhagyta a mindjobban balrahajló Magyarországot, ahol 1945 óta a Magyar Szovjet Társaság egyik főfunkcionáriusaként és Vorosilov marsall ked- veltjeként új szerepet vállalt. Pályája meglepő fordulatokkal és ellentmondásokkal volt teljes. A nagyszalontai közjegyző és egy dunántúli földbirtokos kisasszony 3891 március 27.-én született tehetséges fia 1916-ban költőnek indult, hogy nem sokkal utóbb a kétértelműségektől zengő Apollo Kabaré ifjú szerzője legyen. A mai Corvin-áruház helyén álló sikamlós műszin- körböl lépett ét azután 1924-ben, óriási sikert aratva, a szemközti Nemzeti Színházba a „Süt a nap“ c.' félrealista-fél idilli népies darabjával, melyet Rákosi Szidi, Rózsahegyi Kálmán és Kiss Ferenc vitt győzelemre. Innentől kezdve a nem éppen nagyigényű un, keresztény nemzeti középosztály, majd a keresztény kispolgárság szeretett novella-, regény- és darabírója. Hosszú lenne elsorolni müvei változatos sorát: tartalmi és kritikai ismertetésükkel talán vétenénk is a Halál zord fensége, a holtaknak kijáró kegyelet ellen... 1940—1944 között kiadta a Híd c. náciellenes folyóiratot, 1945-ben pedig a budapesti pártbizottság lapjának első számában a hazánkat „felszabadító" Krisztusarcu orosz katonáról írt, aki friss kenyeret tett az író asztalára... E cikke miatt sok támadásban volt része különösen persze az után, hogy maga is eltávozott Magyarországról és az Egyesült Államokban telepedett le családjával együtt. De még előbb megírta az „Ararát“ c., sokat emlegetett regényét a „gróf Karay- család“ intimitásairól. Később — már Amerikában — e regényének kibővitéséval alkotta meg a „Dukay-esaléd“ c. háromkötetes regényét, amely az angol nyelvű irodalom egyik bestselierje lett a maga idejében. Már évek óta nem írt. Müveit — a régieket — újból megjelentette a jugoszláviai magyar kiadó, így a „Két fogoly“, a Lélek kialszik“ stb., stb., egymásután látott napvilágot Újvidéken. „MAGYAR HÍSABG" November tizenhatodikén ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját Kéthly' Anna, a magyar szociáldemokrácia emigrációban élő vezetője. A világszerte ismert es nagyrabecsült politikus egyéniség kora ifjúságától kezdve egész életét politikai meggyőződésének szentelte. Fiatal lányként már csatlakozott a szociáldemokrata mozgalomhoz, megalkuvás nélkül harcolt a fasizmus ellen, a parlamentben, mint képviselő, s a parlamenten kívül i*. A háború után a képviselőhöz alelnöke is volt, azután pedig — elvtársainak nagyrészével együtt — Rákosi börtönének megkínzott, de soha meg nem tört foglya. Forradalmunk alatt — életében először — miniszteri tárcát vállalt Nagy Imre kormányában. ötvenhat óta külföldön él, de most sem, magas kora ellenére tem tölt egyetlen napot sem munkátlanul. Politikai tevékenysége mellett különböző szociáldemokrata kiadványokban publikálja cikkeit, amelyek mai -politikai életünk iránt tanúsított élénk érdeklődését és harcos bírálatát tanúsítják. AZ AMERIKAI MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK világszervezete november 23-án rendezte meg művészestjét a new-yorki Magyar Házban szépszámú pártfogók, barátok, művészek megjelenésével. A műsorban dr. Nyári Miklós elnök köszöntője után Nádházi Erzsébet költeményeit szavalta, Martha Fassel zongoraművésznő és Czirabalmos Sz. Kálmán festőművész vetített képes előadással szerepeltek. ☆ Mindszenty József, aki jelenleg az ausztráliai magyarok körében tesz látogatást, jó fogadtatásra talált az angol nyelvű sajtó hasábjain. A legtöbb újság nagybetűs címmel számolt be érkezéséről, közölték fényképét és Ismertetést hoztak a frankfurti könyvvásár alkalmából angolul is megjelent életrajzáról, amely persze Austrália könyvkereskedéseinek kirakatában is. látható. Körútját a perthi magyaroknál kezdte, onnan utazott tovább a nagyobb magyar lakossággal bíró városokba: Adeiaidbe, Meiboumebe, Canberrába, Sydneybe st. A biboros karácsony előtt tér vissza Bécsbe. A NEW-YORKI Fészek-klub idei műsorán Bakucz József költő, Carelli Gábor énekes, Fellegi Teri sanzonénekesnő, Fercsey János dr. újságíró, Klein Emil, Márer György, és Sabó György szerepelnek. ☆ Gyásza van a külföldi magyar irodalomnak; szívinfarktus következtében elhunyt londoni otíonában Tábori Pál író, a neves Tábori-inüvészfamilia tagja. 66 évet élt, ebből nagyobb részt Londonban, szinte szakadatlan munkában, regényt irt, televíziós darabot, rádiójátékot, újságcikkeket, fordított és lapot szerkesztett, mind e mellett a sok munka mellett írói-szervezeti kérdésekkel Is foglalkozott és egyik vezető tagja volt a londoni P.E.N. központnak. Halála nemcsak az emigráció» magyar irodalomnak, de a nemzetközi irodalmi, életnek is nagy vesztesége; agilitása, ügyszeretete, szervezőképessége hosszú időn keresztül hiányozni fog az irodaimi fórumokon. A „Magyar Híradó“ is gyászoljál soksok sikalesmnai jelent meg hasábjainkon színes, érdekes írása, legutóbb „Margó“ címmel hónapokon át küldte karcolatait a „Magyar Híradó“ olvasótáborának.
