Baltimore-i Értesítő, 1975 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1975-03-01 / 3. szám
POGÁNY ANDRÁSI g AHOGY MI LÁTJUK... Inatlan szabály a Magyar Szabadságharcos Szövetségen belül, hogy mi, egymást, a végzett munkáért sohi nem dicsérhetjük. Tudja ezt mindegyikünk s meg is tartjuk ezt a szabályt immár másfél évtizede. Most mégis tegyünk egyszer kivételt. Washingtonban tizenkettedszer rendezi meg Győrik Sáli a Szabad- •^znarcos Bált. Tizenkettedszer... Tizenkét évvel ezelőtt egy fiatal ötvenhatos asszony, akinek állampolgári levelén még alig száradt meg a. tinta, elhatározta, hogy "betör" a washingtoni társadalmi életbe, méghozzá magyar, szabadságharcos zászlóval a kezében. Megmozgatta Washington magyarságát, összeköttetést és barátokat szerzett a Fehér Házban, a Capitol Hillen és a washingtoni kulturális és társadalmi élet reprezentánsai felé. Keményen dolgozó és hűséges rendezőgárdát teremtett, akik hosszú évek óta rendületlenül állanak mellette. Az elmúlt években Washington legbefolyásosabb rétege jött el, hogy élvezze a magyar vendégszeretetet és az igazi budapesti hangulatot, ami a zsúfolásig megtelt bálteremben uralkodni szokott. Egy magas- rangú amerikai diplomata, aki tavaly a bál előtt napokkal tért vissza Budapestről, mondotta nekem: "Ilyet azok ottan ma már nem tudnak összehozni... Ide kellett jönni, hogy megtaláljam a régi Budapest hangulatát..." S jöttek is. Védnökeink között tucatjával a szenátor és a képviselő. Diszelnökeink között ott volt Mrs. Ford, Mrs. Agnew és ott van Mrs. Happy Rockefeller. S ott volt az áldott emlékű Hajmássy Ilona is... S a bálon keresztül nő a megbecsülés a Magyar Szabadságharcos Szövetség iránt, erősödnek a baráti kötelékek és erősödik befolyásunk, hogy teljesíthessük az Ötvenhat forradalma által ránkruházott feladatot, amit soha nem vesztünk szem elől. Győrik Ilona Mária sem. Ezért a tizenkettedik Szabadságharcos Bál előestéjén meghajtjuk a lyukas zászlót Washington magyarságának egyik legnagyobb jótevője, minden jó magyar ügy gyámolitója és fenntartója, a legönzetlenebb és legsikeresebb magyar asszony, akivel valaha találkoztam, Győrik Sáli előtt. Ötvenhatos munka, jó munka, Sáli... Áldja meg az Isten érte. # Páter Vitéz Baán, az amerikai szabadságharcosok ferences elnöke heti rádióműsort kezdeményezett Youngstown, Ohioban, ahol a Magyarok Nagyasszonya róm. kát. templom plébánosa. Baán atya kezdeményezését a helyiek nagy örömmel fogadták s mi is szivből gratulálunk a Magyar Szabadságharcos Szövetség ime harmadik működő rádióállomásának megnyitásához. * * * *************** * STIRLIN GYÖRGYI JALTA-19á 5 HARMINC ESZTENDŐVEL EZELŐTT DŐLT EL HAZÁNK SORSA "A tartós béke biztosítása mindennél fontosabb!” - Ezzel a széppenhangzó jelszóval ült össze ezelőtt három évtizeddel a Három Nagy - Roosevelt, Churchill és Sztálin - Jaltában, hogy megtárgyalják a- zokat a tennivalókat, melyek a hitleri Németország katonai leverése után várnak a világ vezető hatalmaira. Hogy lerakják egy uj világrend alapjait és egyszer s mindenkorra kiküszöböljék a háborút az emberiség életéből. 3 mi lett ezekből a magasztos feladatokból? Mindössze egyet valósítottak meg a jaltai konferencia résztvevőit meghatározták az érdekszférákat és felosztották maguk között a földet. Elsősorban a vén Európát, ezt a sokat szenvedett kontinenst, a fehér civilizáció és kultúra bölcsőjét, mely arra lett volna hivatva, hogy az emberiség élén haladjon. Jaltával indult el azon a lejtőn Európa, melyen azóta sincs megállás. De Jalta számunkra, magyarok számára ennél sokkal többet, sokkal tragikusabbat jelent. Jelenti sorsunk megpecsételcdését, nemzeti függetlenségünk és önálló államiságunk elvesztését. Jelenti a rabság kezdetét, a Teljes kiszolgáltatottságot az idegen nagyhatalom, a diktatúra kénye-kedvére. A zsarnokság uralmának kezdetét jelenti, ezeréves nemzeti hagyományaink, kultúránk lassú megsemmisülését. Az emberhez méltó élet, egyetlen szóval! a Szabadság elvesztését jelenti. A győztes nagyhatalmak most harminc esztendeje óriási felelősséggel a vállaikon ültek le a jaltai tárgyalóasztalhoz, hogy megrajzolják a világ uj képét, a békés, jobb világ képét, mely megszabadult egy tébolyult diktatúra fenyegetésétől. S ehelyett papirfecnikre firkantott számokkal szinte adták-vet- ték az országokat, népeket, nemzeteket. 3 a levert diktatúra helyett rászabadítottak Európára egy barbár, kegyetlen keleti diktatúrát. Jalta nevét odasorolhatjuk történelmünk legtragikusabb nevei - Muhi, Mohács, Nagymajtény, Világos, majd századunkban Trianon s végül Párizs - mellé. Február 12., a jaltai határozatok megszövegezésenek napja gyásznap számunkra, melyen eldőlt sorsunk. Ki tudja mennyi időre? Évtizedekre, évszázadokra? Ezen a napon temették el a szabad, független Magyarországot s koporsóján egyetlen szó állott! JALTA. S ezt a szót soha, de soha nem szabad elfelejtenünk! Es soha, de soha nem szabad beletörődnünk, abba, ami Jaltában történt. * * * * * *-Gereben István A State Deoartmentben. Gereben István, a Magyar Szabadságharcos Szövetség washingtoni irodájának vezetője és a Közös Magyar külügyi Bizottság állandó titkára hosszabb látogatást tett a State Department illetékes osztályain az elmúlt hét folyamán. Tárgyalásai a menekültügyi problémákon kivül, (melyeket Gereben István mult- évi személyes körútja alkalmával megismert) folyamatos magyarvonatkozásu ügyekkel voltak kapcsolatosak.-A Közös Magyar Külügyi Bizottság levele Mindszenty bíboroshoz. Az északamérikai kontinens magyar szervezeteinek és egyesületeinek tanácskozó testületé a legutóbbi ülésén megtárgyalta és értékelte Mindszenty József bíboros amerikai látogatásána jelentőségét és hatását. Az ülés résztvevői dr. Eszterhás István javaslatára a Bizottság elnöksége levélben mondott köszönetét Mindszenty bíborosnak azért, amiért vállalta a fáradságos utazást és szeretetutjával erőt öntött az északamerikai földrészen élő magyarságba. A levelet dr. Nagy György az ülés elnöke és Gereben István a Bizottság ügyvezető titkára Írták alá.
