Baltimore-i Értesítő, 1975 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
— rélyefrrovat. 7 A ''agyar Fosta 1974 augusztus 27.-én. újabb aktfestmény sorozattal lepte meg a bélyeggyűjtőket. A bélyegeken a XIX. és XX. századi magyar festők müveit láthatjuk. A bélyegsor hét bélyegből (15.-Ft. ossz.értékben) és egy 10.-Ft-os blokkból áll. A 40 filléres bélyeg: Lotz Károly: Fürdő Nő, a 60 filléres bélyeg: Broczky Károly: Ébredés, az 1 Ft-os bélyeg: Broczky Károly: Vénusz és Ámor, az 1.50 Ft-os bélyeg: Csók István: Honny Sóit Qui Kai Y Fense, a 4 Ft-os bélyeg: Székely Bertalan: Fürdés után, az 5^ Ft- os bélyeg: Korb Erzsébet: Áhitat cimü alkotását eredeti szinben ábrázolja. A 10 Ft-os blokk: Szinnyei .terse Pál: Pacsirta cimü alkotását ábrázolja szintén eredeti szinben. A_:-agyar Nemzeti Galéria kiállítási anyagából, a XIX. századból és a XX. század első feléből választották ki e bélyegsorozat számára a legszebb aktfestményeket. A sorozatban a legkorábbi aktképek Brocky Károly (1807-1855), a múlt század első fele jelentős mesterének müvei, aki bécsi és párizsi tanulmányutak után Londonba kerülve arcképeivel,_ különösen női portréival olyan jelentős sikert aratott, hogy ott maradt élete vé- eéis. Ébredés cimü képét 1850 körül festette. Az ovális festményt teljesen kitölti a'.felülné ze-tben látható fiatal nő félalakja. Az álmából ébredő ember spontán nyújtózkodó mozdulata a mindennapok világába visz. Kig a másik festménynek már a cime is -Vénusz és Ámor- világosan utal a mitológiára. Az árnyas fák közötti tisztáson kissé mesterkélt pózban, egyik lábán lepellel, fának dőlve fekszik Vénusz, feje felett, karjai között lebeg Amor. Ez az alig látható lebégés adja a kép mitológiai jellegét. Székely Bertalan egyik legszebb női aktja az 1875-ben készített Fürdés után, melyet festészetének legtermékenyebb korszakában, a hetvenes években festett. Főként történeti té- mélyu képekkel szerzett nagy elismerést magának, de találó, szép portréi és költői tájképei is mutatják erőteljes festői tehetségét.. : < Lotz Károlytól (1833-1904) két festmény is bekerült a sorozatba, a Fürdő nő és a Fürdő után (ez utóbbi 2.50 ft. névértékű a felsorolásból kimaradt). Egyik legkeresettebbé freskó- és tájképfestc volt. Freskói az ország sok templomában, hivatalos épületében megtalálhatók. Fortréi közül legismertebbek a leányairól, különösen Kornéliáról készítettek. 1830 körül festette a hires Fürdő után c. festményét, melyen a gyakoribb egyalakos aktképekkel szemben négy kecses grácia látható, A Fürdő nő 1901-ből,is a szép Kornéliát ábrázolja, ahogyan az előző kép egyik modellje is 5 volt. Fehér márvány, fürdőből lép ki, klasszikus Ingres-i pózban, haja kibomlóban. A görögös korsó is klasszikus mintákra utal. Korb Erzsébet (1899-1925) Áhitat c. festménye 1923-ban készült. 1924-ben Olaszországban dolgozott. Korái halála Ígéretes festőpályának vetett véget. Müvei általában szimbolikus tartalmúak, festésmódja,-színei, alakjainak-plaszticitása Szőnyi István korai képeinek hatását, mutatják. Ezen a kompozícióján előtérben a szemérmes mozdulattal ülő nőalakot felhőkből jövő sugárzás veszi körül. Mögötte kékleples nő és férfialak térdel, a nő előre- hajló imádkozó testtartással. Korb alakjai plasztikusak, melankolikus, ünnepélyes hangulatúak és idealizált figurák, szinpadszerü környezetben, szinpädszerü, mesterséges beállítás ban. . • 4.,í;. ,; : Csók István (1965-19Ő1) a modem magyar piein air festészet vezető alakja. A színes dekorativ formák dominálnak képein. A felszín könnyed, ragyogó festőjévé vált, ahogy a Könny sóit qüi mai y pense c. munkája is mutatja, melyet 1925-ben festett. A fekete, sárga csikós takaró hullámvonala a nőalak testének hajtását követi, és ez a vonal ismétlődik a háttér kékeszöld, szecessziós leveleiben. A kép/cime pikánsan utal a térdsZalagrend hires, szállóigévé vált mondására.; “könnyed, dekorativ, bravúros festésmódjának egyik legjellegzetesebb alkotása ez a mü. A sorozat blokkja -a legismertebb és a legtöbbet reprodukált aktképek egyike, Szinnyei terse Pál (l345-192o) 1382-83 körül festett Pacsirta c. képe. A magyar festészet impresszi onista úttörője 5, aki behúzott csigaszarvacskáival vidékre kényszerült visszavonulni a Majális nagy vihart és ellenérzéseket kiváltó bemutatkozása után, és aki aztán hosszú élete végén már joviálisán fogadta az ifjú festőnemzedék jóindulatát. A pacsirta visszalépés -Stilisztikai Tag a könnyed.korai impresszionista képeihez képest, de mégis a táj domináló szerepe, a hatalmas bárányfelhők borította égbolt és az eddigiektől eltérő téma választás mind a századvég kitáruló, változatosabb, újat érlelő, termékeny levegőjét hozzá magával. A fekvő nőalak szinte elvész a zöld fü és a tarka virágok között teste formája ismétlődik a felhők gömbölyű formáiban, mintegy a természettel olvad igy eggyé, öntudatlanul, ahogyan a természethez köti őt a magasban szálló pacsirtára irányuló pillantása. —G.E.rilSz— ☆-Dr. Bakó Elemér a washingtoni Kongresszusi Könyvtár Finnugor Szakkönyvtárosa december 15.i össze jövetelünkön^előadást tartott Fabriczy Kováts Mihály huszárezredes, az amerikai függetlenségi háború hőse életéről. Előadásában felhívta a halgatóság figyelmét arra, hogy az amerikai magyarságnak kötelessége Kováts ezredes életét és hősi halálát beiktatni, népszerűsíteni az amerikai függetlenség közelgő, 200 éves évfordulójára és arról méltóképpen, megemlékezni, illetve annak méltó emléket á'llitani. Az előadás után -erre a célra- bizottság alakult "American Hungarian Bicentennial Committee of The State of Maryland" név alatt. Bizottság tagjai: Dr. Fésűs Andorns (bizottság elnöke), Hanyi Jolán, Gondán Lajosné, Dr. Starnberger Pál, Szinay András, Dr. Rigler Richard, Dr. Bakó Elemér.
