Amerikai Magyar Szó, 2007. május-augusztus (105. évfolyam, 292-295. szám)

2007-05-09 / 292. szám

2007. MÁJUS 9. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD 17 • • KONYVFESZTIVALI SZEMLE Két könyvkrttikávaljellemzi Sándor Zsuzsanna az április végén lezajlott XIV Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hatalmas, sokszínű, sokműfajú könyvkínálatát. Egyik a magya­rul csak most megjelent India India című világsikerű regény. Másik az odahaza a nagypéldányszámú Pesti Műsor könyvrovatában keményennlevágott' Tisza Magda regény, mely­nek elmarasztalt) bírálatát a szerző lapunkban elegánsan, tizenöt gépelt sorban oldotta meg. ■ Hogyan varázsol Rohinton Mistray? INDIA, INDIA A stílus, amelyben íródott, min­denkihez szól. Hangulata magával ra­gadja az olvasót, átéli, látja a történe­tet. Megdöbben, világnézete átértéke­lődik, mélyebben néz önmagába, és megértőbb lesz a világgal. Úgy gon­dolom, igenis kell ilyen irodalom, mely új irányzat nekünk Európa szí­vénél. Megnyugtató, hogy vannak könyvkiadók, akik merik vállalni az újat, a szellemi gazdagodás és a gon­dolat szabad szárnyalása mellé állni, s fenntartják a lehető­séget, az emberiség további szellemi fejlő­déséhez nélkülözhe­tetlen kitárulkozást, más világnézetek el­őtt, s a művészi néző­pont reformja előtt. India. Mennyire titokza­tos, és kitartó, és félel­metes, és vonzó. Mennyire keveset tudunk róla! Valami sejlik, hogy kasztrendszer. Mi is az? Besorolás. Hogy is van? Miért is? Egy családregény, amit a kezünk­ben tartunk. Rejtett színekkel, lehető­ségekkel, - az életízű élet. A vakre­mény, a kilátástalanság, melyen túl­hajtja az embert az ösztönös élni aka­rás, míg a lélek bírja. Lehetett volna másként is, de nem tudnak változtat­ni, Érthetetlen, és mégis átfogó, és el­fogadott. Rögződött. Nem tudnak változtatni, bár szeretnének. Talán. A hovatartozásukhoz párosuló szabá­lyokat emberi voltuk részeként élik meg, és közben szembesülnek az el­lentétekkel, önmagukban. Van aki el tudja fogadni még rosszabb helyzetbe kerülve, van aki jobb helyzetbe jutva feladja az ellenállást, nem bírja átlép­ni a belé épített korlátot. Az olvasó megismerheti, hogy a megaláztatá­son, a béketűrésen túl mennyire más­ként élik meg a saját világukat, hogy értelmezik az életet, mi a számukra fontos ezen a földön. íme az idézet Mahatma Gandhitól: "A testi tiszta­ságnál fontosabb a lelki tisztaság, de ezeknél is fontosabb a szellem tiszta­sága." E gondolatsoron igen csak el­mélkedhet minden ember, aki a föl­dön él. Vagy például a mondásukon: "Lássunk, ne csak nézzünk!" Ezt még jó ideig tanulnunk kell. E könyv tanulságos és túl szomorú történetében lenyűgözően gazdag a választék az emberséggel összefüggő jellemvonások alapjainak vizsgálatá­ra. Kezdjük olvasni és azon kapjuk magunkat, hogy párbeszéd zajlik a gondolatainkban, önmagunkkal. Ez nem őrület. A meggyőződésünket vizsgáljuk fe­lül. Pszichésen hat ránk, s ha nem akarjuk is, megmarad a hatása. A jó értelemben építő hatás. Bár a történet nem a közérzetünket hivatott javítani, mégis különlegesen átrendezhet ben­nünket. Ha lassan is teszi, ha sokáig is tart a könyv végére jutni, mégis ol­vassuk végig becsülettel. Akkor észre­vesszük a benne rejlő titokzatos ha­tást. Ez a könyv - Rohinton Mist- ry-től, Csikós András fordításában, - az India India. Sándor Zsuzsanna ■ Csoóri Sándor felhívása a magyarokhoz MÁRCIUSI LEVÉL Lapzártánk előtt kaptuk meg a fenti levelet, melyben Csoóri Sándor író s a legnagyobb élő magyar költő, a Magyarok Világszövetségének rendszerváltozás utáni elnöke, akiről a pártállamban a hatalom több mint kilencszáz titkosszolgálati jelentést Íratott, de, - talán túl nagy népszerűsége okán - börtönbe zárni nem merte, - a magyarsághoz írt. Meghatá­rozó részleteket ködünk belőle. "Akárhova lépünk, kő csikorog a lábunk alatt. .Akárhova nézünk, korhadozik az ég, mint az üresen maradt istállók mennyeze­te. Meg szeretnénk határozni a helyzetün­ket, de nem tudjuk, mert a nyelv elmene­kül előlünk. Úgy vagyunk foglyok és tehe­tetlenek ebben a szerencsétlen kis hazá­ban, ahogy természetesek szeretnénk len­ni benne. Őrület! - mondhatnánk halálos lelki nyugalommal magunknak, de zava­rodottan már ön­magunkkal sem tudnánk szóba áll­ni. Ezt szokták egy országban válság­nak vagy csődnek nevezni. Csődnek - a lábunk fejétől a koponyánk ma­gaslatáig. A kór­házi ágyak ilyen­kor szoktak pa­rancsszóra útra kelni, menni egyik városból a másikba és a he­gyek tetejéről ki- szellőztethetetlen házak sűrűjébe, és fejetlen rohangá­lásukat befejezni a roncstelepen. Az iskolák, a kis pos­ták, a vidéki va­sútállomások ajta­ját ilyenkor szöge­zik be kalapácsos lidércek, hogy a peremlakók minél előbb megtudják: semmi szükség sincs rájuk. És egy Gyurcsány Ferenc nevű miniszterelnök­nek is ilyenkor támad kedve hanyagul rá­könyökölni a Művészetek Palotájában ma­gányosan ácsorgó, mikrofonos asztalra és kioktatni a magyarságot arról, hogy mi is történt 1848. március 15-én .Tudomásunk szerint a Márciusi Ifjak nem a bécsi parla­mentben és nem a pozsonyi országgyűlés magasztos termeiben töröltették el a cen­zúrát, amely forradalmi tett volt, hanem az utcán.......sem az Uniót Erdéllyel,. A miniszterelnök szerint még az is elképzel­hető, hogy Március Tizenötödike csak a mi beteges képzeletünk volt.." - majd je­lenkori történelmi és életszínvonal elem­zés után így folytatta: ".. .Romlik a nemzet többségének élet­minősége. A felemelkedés helvett milliók kerülnek a lecsúszás pályájára, és sok ez­ren pedig inkább az önpusztítást választ­ják. Mit tudunk hazánk megmentésére ki- verítékezni magunkból? Csak olyasmit, ami nekünk van. Bátorságot, konok hajt- hatatlanságot, félresöpörhetetlen érveket. Úgy is mondhatnánk, hogy aki értelmisé­ginek vallja magát,....mindent megtesz, annak érdekében, hogy azok a megtévesz­tett jóhiszeműek, akik még e kormányban hisznek, hasonló következtetésre juthassa­nak.....A létrehozandó, autonóm szemé­lyiségekből álló testületnek úgy' kellene majd működnie, mint egy - jelképesen szólva - szellemi és morális felsőháznak, amelyben rangot az erkölcs, az értelem, a rokonszenv a nemzeti érdekek egységes védelme ad. Természetesen tagjai között éppúgy helyük van a környező országok­ban és a világ bármely táján élő magyarok­nak, mint az itthoniaknak..... Jelmondatunk szerény, de irányt muta­tó: Egy nemzet boldogsága inkább függ az emberek jellemétől, mint a kormányzás formájától". (A Márciusi levél hátterében az áll, hogy a csődbe vitt ország helyzete miatt követelt új választásokat a baloldal meg­akadályozza, ezért magas szintű közjogi intézményt, tanácskozó testületet szervez­nének mellé. ED..) ■ Tisza Magda MAGYAR PSZICHO Az Alexandra Könyvkiadónál megjelent idei mű a fiatal írónő harmadik könyve. Túlzsúfolt élettani kérdéseket feszeget, melybe mindjárt beleágyazza a saját tör­ténetét. Bepillantást ad érthetetlen érzele- mi világába. Nyomasztó. Klárában személyesíti meg önmagát, kitűnik az intelligenciája, de kerüli, hogy a komplexusaira rátérjen. Megközelíti a számára gondot okozó problémákat, de nem tárulkozik fel, palástolja az igazi oko­kat. Őszintének akar látszani, de hiányos, és görcsösen kapaszkodik életének szár­mazási adataihoz, e köré, alá rak, rejt min­den személyiségi problémát. A könyv eleje közömbös, aztán megha­tó, szánalmas, felháborító, elgondolkodta­tó, idegesítő, alpári, érzékeden és vérlází- tóan valós elemekkel tűzdelt. Ingerlő minden szempontból. Be kell látnunk: a mai kor nem tetsző, de reális képe. El kell olvasni, Meggyőződésem, ez a könyv mindenkiből mást hoz felszínre. Sándor Zsuzsanna Az Ulpius ház könyvkiadónál megjelent 2007-es művek egyik ki emelkedő kétkötetes újdonsága, az India, India, Csikós András jbr dításában. Kiemelkedő, mert szokatlan és igaz, és mert valóban a, életről szól. Végigolvasva ezt az indiai művet, nem lehet lendület bői eldobni a szwa sarkába, hogy miért kell ilyesmiről írni

Next

/
Oldalképek
Tartalom