Amerikai Magyar Szó, 2007. május-augusztus (105. évfolyam, 292-295. szám)
2007-05-09 / 292. szám
18 MAGYAR SZÓ-A HÍD Nagy magyarok 2007. MÁJUS 9. Illyés Gyula Meghalt Barényi Béla mérnök, feltaláló, az autóknál használatos törési teszt és a gyúrő- dési zóna kifejlesztője. "Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkodni." Bécs mellett született, a bécsi műszaki egyetem szerzett diplomát, s a 20- as évek elején kezdett az autóiparban dolgozni. Összesen 2500 (!) találmány és technikai vívmány fűződik nevéhez, melyek javarésze ma is megtalálható a legtöbb gépkocsiban. Barényi a passzív biztonság atyja. 1925-ben találta fel a biztonsági kormányművet, amely ütközés esetén megvédi a sofőrt a felnyársalódás- tól. Kevesen tudják, hogy a közhiedelemmel ellentétben a bogárhátút Barényi alkotta meg és nem Porsche. Igazát a bíróság előtt is bizonyította, majd jelképes, 1 német márkás kártérítést kért. Barényi már a húszas évek vége felé előállt egy farmotoros, léghűtéses boxer elren- dezéses, két ajtós, és olcsón gyártható autó tervével. Porsche gyakorlatilag ugyanezt csak jó pár évvel később tette meg. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy Porsche tudott-e Barényi terveiről, avagy sem. "Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!" volt az első mondata, mikor a Mercedeshez jelentkezett 1939-ben. Felvették, s innentől kezdve érdemelte ki a Mercedes a világ legbiztonságosabb autója kitüntető címet. Az 1940-es években ő vezette be a törésteszteket, amely nélkül ma már nem készülhet el egyetlen új típus sem. Legfontosabb találmánya az 1951-ben szabadalmaztatott gyűrődési zóna, mellyel egészen napjainkig meghatározta a karosszéria tervezési elvét. 1959-ben az első biztonsági karosszériarendszerrel ellátott típus a 180-as Ponton Mercedes volt. A kocsi utas cellája nagyon kemény- ám a túlnyúlásai jóval puhábbak, így azok karambol esetén összegyűrődnek, ezáltal elnyelik az ütközési energiát. Nem csoda, hogy bekerült a detroiti Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába 1994-ben elsőként és mindmáig egyedüliként még élete folyamán. Sőt, már 1987-ben utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban, csak Magyarországon nem... Barényi Béla Meghalt Illyés Gyula író, költő. Illyés Gyula, a költő, regényíró és esszéista talán a huszadik század legnagyobb hatású politikai-morális elkötelezettségű alkotója. Nemzeti költőnek tartották, és valóban elkötelezettje volt annak, hogy megoldja a határon belül és kívül élő magyarság gondjait, sorskérdéseit; sokan egyenesen a nemzet lelkiismeretének tartották. Korai költészetére a francia avantgárd és a magyar népköltészet nyomja rá né- lyegét. Realista képei, izgalmas ritmusai és színes témavariációi rögtön kivívták a kritikusok figyelmét. Ars poeticája szerint a költőnek kötelessége eredetinek lenni, hiszen nem elégedhet meg az éppen aktuális világmagyarázattal, hanem magának kell hangot adnia a történelem és a nép szavának, éppen ezért soha nem becsülhetjük alá a költő hatását. Radnóti Miklós 1909. május 5. (98 éve történt) Megszületett Radnóti Miklós, költő. "...a jövendő évszázadokon keresztül az a poéta világít, aki, míg él, olyan evidensnek és jelentéktelennek látszik, mint a gyertyaláng: míg mellette állunk, szinte tudomásul se vesz- sziik, öntudatlanul foglalatoskodunk és látunk az ő fényénél - csak később döbbenünk rá, hogy egy torony ablakából ragyog, messzire, síkságon át, begyekig!" (Weöres Sándor) A fasizmus nem válogatott, áldozatainak száma tízmilliókban mérhető, ezekből Magyarországra is sok százezer jutott. Áldozat volt a parasztból lett katona, aki elesett Voronyezsnél vagy magfagyott a hómezőn; áldozat volt a hazaszerető államférfi, akit kivégeztek; áldozat volt a zsidó kispolgár, akit a Dunába öltek; áldozat volt a kommunista munkás és a kommunista értelmiségi. Áldozat lett a költő is. 1944 őszén Radnóti Miklóst lőtték agyon a fasiszták. Akkor is új versek, szép versek voltak a zsebében, amikor meghalt. Idővel a tömegsírból indultak a halhatatlanság útjára ezek a végső költeméBudapesten meghalt Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó kőrútjára Kossuth Lajost. 1848. augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadság- harc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Lelesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódás- sal. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894- ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899- ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott. Főbb művei: Vadon virágai (elb., 1848.); Forradalmi és csataképek 1848. és 1849-ből (elb., 1850.); Egy bujdosó naplója (elb., 1851.); Erdély aranykora (r., 1852.); Török világ Magyarországon (r., 1853. ); Egy magyar nábob (r., 18531854. ); Janicsárok végnapjai (r., 1854.); Kárpáthy Zoltán (r., 1854.); Szegény gazdagok (r., I860.); Az új földesúr (r., 1863. ); Politikai divatok (r., 18621864. ); Mire megvénülünk (r., 1865.); Szerelem bolondjai (r., 1868-1869.); A kőszívű ember fiai (r., 1869.); Fekete gyémántok (r., 1870.); Eppur si muove. Es mégis mozog a föld (r., 1872-1873.); Az aranyember (r., 1872.); A jövő század regénye (r., 1872-1874.); Enyém, tied, övé (r., 1875.); Az élet komédiásai (r., 1876.); Egy az Isten (r., 1877.); Névtelen vár (r., 1877.); Rab Ráby (r., 1879.); Szeretve mind a vérpadig (r., 1882.); A lőcsei fehér asszony (r., 1885.); A cigánybáró (r., 1885.); A tengerszemű hölgy (r., 1890.); Gazdag szegények (r., 1890.); Sárga rózsa (r., 1893.); Fráter György (r„ 1893.). Magyar vagy? Magyar vagy? Az se vagy Szomorú szolga vagy. Bú, szép gond, a könnyek akiké a földek. Tán ha német volnál, pezsdülnél, rajongnál. Mint mezőn a fűszál, ezrekkel inognál. Tán ha zsidó volnál, sírva átkozódnál. Milliókkal halnál, ha szűnne a felszél. Magyar vagy, na hullj el a bukó levéllel. Százezernyi fájó szív közt az ős fáról. Nem őriz, nem táplál, ki is dőlt talán már. nyék. Akik kivégezték, nyilván nem tudták, hogy a kor egyik legkitűnőbb költőjére lőnek. Ha tudták volna, nyilván még egyszer belelőnek. A fasizmus és a kultúra kibékíthetetlen ellenségei egymásnak. Részlet a Razglednicákból: Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés. - így végzed hát te is, - súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. - Der springt noch auf, - hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen. (Szentkirályszabadja, 1944. október 31.) Jókai Mór 1904. május 5. (103 éve történt) 1997. május 5. (10 éve történt)
